Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

kenységnek és negativizmusaiak:, amit kereskedelmi oodiexünlk ketadöfcben a nagy tőkével, a nagy vállalatokkal (részvénytársaságokkal é« szövetkezetekkel) szemben tanúsított, hanem azért is, mert jogalikjofaársunk hovatovább ráeszmélt, hogy e téren az állami intervencionizmusra, igenis szükség van és ez a beavatkozás az azóta lefolyt hat évtized alatt, ki is érlelte a maga gyümölcseit: a hitel és szakipari szövetkezteitekkel szemben valóira vált ,,kózponitikéln|yszert" (1898:XXIIL, 1920:XXX. és 1924:XVIII. t. c), — a pénzintézetek központi irányítását és ellenőrzését (1916:XIV. és 1920:XXXVII. t. c), a biztosító magánvállalatok állami felügyeletét (1923:VIII. t. c. és a vele kapcsolatos rendeletek), a záloglevél és kötvénykibocsájtás feltételeit, valamint az értékpapírtulajdonosok érdekvédelmét (1876:XXXVI. ós 1897:XXXII. t. c, valamint a 60.300/1922. I. M. rendelet,) — a cégbíróság intenzívebb ellenőrzését (68.300/1934. I. M. rendelet) — é* a részvénytársaságok alaptőkéjét és részvényminimumát megállapító rendieletet (7000/1925. P. M.), az, új idők mindmegannyi immár halaszthatatlanná vált hiteljogi, mondhatnók jogpolitikai alkotásait. De hogy érvényben levő kereskedelmi kódexünktől, ellenére a most mondottaknak, még ma sem vonhatjuk meg legalább a relatív tökéletesség epitetonját, - abban a fenti novelláris jogalkotási teljesítményeken kívül nagy része van, annak a szinte gigantikus szellemi erőfeszítésnek is, amellyel bíróságaink rész vényjogunk legkiáltóbb hiányain ós tökéletlenségein segíteni próbáltak s amely erőfeszítésnek fontosabb útjelzői: a részvényjegyzés! komolyságának biztosítása; a "bírói ellenőrzés kiépítése, a közgyűlési határozatok megsemmisítése körüli széleskörű gyakorlat útján; a részvénytársaságok reális működésének megkövetelése; az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait terhelő magánjogi felelősség kiépítése; az alaptőke felemelés előfeltételeinek megállapítása; az új részvényre biztosított elővételi joggal szamiben & részvényes és a rt. érdekeinek megvédelmezése; a méirlegfelállítás elvének körülírása; a Kt. előtt ismeretlen, — de az életben totum factorként szereplő vezérigazgató jogi helyzetének körülírása, stb., stb.1) Jogalkotáson és bírói gyakorlaton kívül időnkint a szokás is segítségére sietett kereskedelmi kódexünk bemohosodotlt falait alátámasztani. A kereskedelmi jog ősi és főforrása különben is a kereskedők szokása (consuietude, styius mercaJtolrum, uso, consuetuda) volt és mert a jó és erkölcsös szokás deriválja a tisztességes ós szolid kereskedelem sorsát is, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni részvénytársaságunkban sem, hol az igazgatósági tagok felelősségót az újabb bírói gyakorlat színesen köti össze a rendes kereskedő gondosságának fogalmával, de mert időnként fokozza ez/t a felelősséget, kívánaftos volna e fleleil'őssétg mérvét nyugvópontra emelni. A legjobb novella, — a legkitűnőbb bírói gyakorlat és a legszolidabb J) L. Dr. Kunez Ödön: Az ötven éves kereskedelmi törvény. Magvai' Jogi Szemle. — Budapest, 1926. január hó 1. 136