Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 7-8. szám - A bűnvádi eljárás és a közigazgatás kapcsolatai. [2. r.]

ságok hatásköréből (így a tanuk megesketése, a tanuk és szakértők megbüntetése vagy vallomásra kényszerítése, a lefoglalt tárgy kiadására szorítás, levelek, táviratok és egyéb postai küldemények lefoglalása). Ez a negatív meghatározás — az előkészítő intézkedések határainak megjelölésével — ugyancsak az eljárási jogszabályok ismeretének szükségére utal. A büntető igazságszolgáltatás folyamatának megindítása az előkészítő^ eljárás elrendelésével veszi kezdetét. Ennek a határozatnak tehát kétségkívül kiemelkedő jelentősége van. Ezzel a megindító joggal bűnvádi eljárásunk szervezetében a kir. ügyészség van felruházva. De nem kizárólagosan. A főmagánvád körébe tartozó büntetendő cselekmények esetében a nyomzást a rendőri hatóság főnöke, tehát szoros értelemben vett közigazgatási szerv rendeli el. Büntető eljárási jogunk rendszerében ekként ebben a vonatkozásban is igen nagy jelentőségű kapcsolat áll fenn a bűnvádi eljárás és a közigazgatás között. VIII. Rámutattam arra, hogy a bűnvádi eljárás — természetéhez képest — előrehaladó eljárási cselekménysorozat. A „bíráskodás" és a „közigazgatás" funkcionális szemléletéből levezetett egységes alapelv szemszögéből foglaltuk össze a bűnvádi eljárás és a közigazgatás kapcsolatait s az alapelvként szolgáló szemléletből levezetett megállapításokat tételes jogrendszerünk területére vetítettük s a tételes jog szétágazó, de egységes célt szolgáló szabályaiban megtaláltuk az alapgondolatok gyakorlati érvényesülését. A bíráskodás és a közigazgatás működésének és rendeltetésének természetéből folyik a közhatalmi működés adott szervezetében, hogy a bűnvádi eljárás és a közigazgatás kapcsolatáról nemcsak abban az esetben van szó, amikor a bíróságnak és a közigazgatásnak konkrét intézkedése kapcsolódik egymásba, vagy gyakorol egymásra valaminő kihatást, hanem abban a magasabbrendű szemléletben is, amely azt mutatja, hogy a büntető igazságszolgáltatás szervezésére és berendezésére a közigazgatás szervezése és berendezése is hatást gyakorol és viszont. Ebben a szemléletben pedig a bűnvádi eljárás és a közigazgatás kapcsolatai nem szorítkoznak az eljárás előkészítő részére, hanem mutatkoznak az érdemlegs döntés szakában is. Csak egy mozzanatra mutatok rá. A büntető ügy helyes eldöntésének egyik legjelentősebb tényezője a perorvoslati rendszer helyes szabályozása. A jogalkotó pedig a perorvoslati rendszer szabályozására irányuló elemi megfontolásnál olyan probléma előtt áll, amelyet nem dönthet el csupán büntetőjogi természetű meggondolások alapján. Ennél az alapvető állásfoglalásnál sokkal mélyebbre kell hatolnia olyan területre, amelyen az illető nép lelkülete, ösztönélete, társadalmi tagozódása, gazdasági ereje, bírói szervezetének múltja és sok más ilyen finom szövedékű tényező mellett ott szerepel közigazgatásának szervezete és minősége is. Vagy csak említésszerűen mutatok rá arra, hogy milyen jelentős szerepe van a közigazgatásnak a büntetések végrehajtása folyamán szükségessé váló intézkedések folytán. Összefoglaló szemlénket tehát a kiindulás alapjául szolgáló, azzal a megállapítással fejezhetjük be, hogy az állami élet legfőbb megnyíl103