Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)
1935 / 4. szám - A hitelező joglemondásának hatása a kezes felelősségére
Ennélfogva az e jogokról való lemondás tekintetében kell magánjogunkban fennállónak tekinteni a kezes helyzetének súlyosbítását tilalmazó jogelvet, melynek figyelmen kívül hagyása a kezes felszabadulását eredményezheti. Ennek megfelelően állapítja meg Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényjavaslata1 azoknak a jogoknak a körét, amelyek tekintetében a hitelezői joglemondásra vonatkozó tilalom érvényesül, midőn 1211. §-ában kimondja: „Ha a hitelező lemond a követeléssel egybekötött oly zálogjogról, jelzálogjogról vagy elsőbbségi jogról, amelyet még a kezesség elvállalása előtt vagy azzal egyidőben szerzett: a kezes felszabadul annyiban, amennyiben a főadós elleni fennálló követelésnek átszállása következtében a követeléssel egybekötött jogok érvényesítésével kielégítést nyerhetett volna. Ugyanez áll, ha a hitelező, oly másik kezes ellen fennálló jogáról mond le, akitől a kezes a hitelező kielégítése esetében megtérítést követelhetett volna." A hitelezőt ezek szerint csak a most felsorolt, a követelést közvetlenül biztosító jogok tekintetében terheli felelősség a kezessel szemben, nem érvényesül azonban ez a tilalom a kezes felszabadulását eredményező hatállyal a kötelemből folyó egyéb hitelezői jogok tekintetében, habár ezek közvetve szintén biztosítják az adóssal szemben a hitelező követelésének kielégítését. így pl. a kétoldalú szerződés hitelezőjét az általa teljesítendő ellenszolgáltatásra nézve az adós teljesítéséig fennálló visszatartási joga gyakorlása tekintetében külön kikötés nélkül nem terheli kötelezettség a kezessel szemben, tehát ha a hitelező a maga részéről nem él ezzel a jogával és szolgáltat, anélkül, hogy az adós egyidejűleg teljesített volna, ez még nem jár a kezes felszabadulásával, azaz azzal a következménnyel, hogy ha az adós utóbb nem teljesít, úgy a hitelező ne fordulhatna a kezes ellen. Vagy ha az adós nem teljesít s a hitelező — saját szolgáltatásának visszatartása mellett — a kezes ellen fordul, a kezes, — miután fizetett —, nem követelheti, hogy a hitelező az ellenszolgáltatást ne az adósnak, hanem neki adja ki, vagy hogy azt továbbra is tartsa vissza, mert a visszatartási jog a teljesítéssel (akár a kezes teljesítésével is) ipso iure megszűnik, az tehát a kezesre nem száll át. Jobban megvilágítja ezt a visszatartási jog jogi természetének közelebbi vizsgálata1. A felet a kétoldali kötelemben megillető visszatartási jog tulajdonképen nem az illető fél követelésének közvetlen bzitosítéka, mint pl. a zálogjog, hanem a felet az ő saját tartozásának szolgáltatása tekintetében megillető, vagyis a másik fél követelésével szemben támasztható ellen jog (kifogás, exceptio non adimpleti contractus), mely nem a fél követelésének kielégítését, hanem csak azt teszi lehetővé, hogy a félnek a maga tartozását ne kelljen addig szolgáltatnia, amíg a másik fél is nem szolgáltat. Ennélfogva a visszatartási jog, ha annak gyakorlása közvetve elő83