Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám

köteles zálogot adni. Ha tartozását letagadná, 14 nap múlva esküvel kell állítását igazolnia.42) A zálogbaadás a bíró és az esküdtek előtt történik. Ha a tulajdonos egy évig és egy napig nem váltja ki a zálogot, akkor 3 törvénynapon (drey Rechtstag), azaz háromszor 14 napig tegyék közhírré, hogy viszszaváltása esedékes, s ha akkor sem váltja vissza tulajdonosa, akkor a zálogbirtokos eladhatja a zálogot. Ha több folyna be érte, mint a kölcsönadott összeg volt, ez a többlet az eredeti tulajdonost illeti. Az ilyen eladás mindig az esküdtek tudtával történjék.43) A zálog biztosítási vagy kielégítési jellegű, mert a selmeci jogkönyv tanúsága szerint, az csak a szolgálati kötelezettség biztosítására szolgált. Szigorúan tilos egyházi tárgyakat okirat nélkül zálogba venni s ha valaki mégis megtenné, 1 frt. értékű tárgyért ugyanannyi bírságot fizessen, a harmadszor visszaeső bűnösnek pedig levágják a kezét.44) Értékesebb zálogtárgyakat, ú. m. házat, malmot, ezüstnemüt egy évig és egy napig tart meg a zálogbavevő a tulajdonos rendelkezésére, míg kisebb értékű ingóságokat csak 3-szor 14 napig kell megőriznie, a/után megbecsültetés után eladhatja őket.45) 3. Közigazgatásjogi intézkedések. A közigazgatásra vonatkozó rendelkezések leginkább a bíróválasztásra vonatkoznak. Bírót az esküdtek és az öregek választanak, de csak azt választhatják meg, ki tisztességes, feddhetetlen férfiú, g legalább egy évig már a tanács tagja volt. A bírónak a legfőbb tulajdonsága az igazságosság legyen s ne tántorítsa el őt az igazságtól sem részvét, sem szeretet, sem félelem, vagy fenyegetés.46) Ha mégis megtörténnék, hogy a bíró az ítélkezésben hibát követ el, az esküdtek háromszor figyelmeztessék erre s az esetleges okozott károkat a bíró térítse meg.47) A bíró helyettese az egyik esküdt s abban az esetben, ha valaki magát a bírót vádolja be, akkor ő saját ügyében nem ítélhet, hanem egy esküdt vállalja a bírói tisztséget.48) A bevádolt bíró köteles felelni a hozzá intézett vádpontokra.49) Az esküdtek és az öregek alkották a nagy tanácsot, amelynek tagjait a bíró az esküdtek közreműködésével jelölte ki és így a tanács az önkiegészíiő rendszer alapján állott, ami párturalom kialakulására adott alkalmat.50) A bíró, akit S'elmecen Gyertyaszentelő Boldogasszony napján választottak,51) a város első embere; neki tartoznak felelősséggel az esküdtek is, ha valamelyik kihágást követne el. Mindenki köteles törvényt állni a bíró akaratából. A bíró ítéleteit a tárnokmesterhez és a királynő* 42) Selmeci jogkönyv 11. §. *s) U. o. 40. és 10. §. 4*) U. o. 21. és 22. «. *») U. o. «) U. o. 7. i7) U. o. 48) U. o. 8. és 13. S. 49) U. o. 13. $. Als ee fí-esprocheu hat Was du wilt das mon dir twe, Da* twe, anderun auch, das ist ein rechts Recht. *>) U. o. 7. $. ü. o. 7. $.