Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 4. szám - Bíráskodás az elsőfokú közigazgatási határozatokkal szemben

szükségesnek látta, ennek csak logikus következménye, hogy ezen ügyek intézésében a bíróság elvi álláspontját a közigazgatással szemben kötelezővé teszi. Ez mindenesetre jelentős lépés volna a közigazgatás racionalizálásában, mert teljesen irracionális, hogy a közigazgatás szándékosan vagy tudatlanul mellőzze a közigazgatási bíróságnak az ügyintézés jogszerűsége tekintetébeni elvi álláspontját. Magunk részéről a közigazgatási ügyéntézés legmagasabb fokú jogszerűségének az álláspontján állva, szintén kívántuk és kívánjuk a közigazgatási bíróság hatáskörének az összes jogvitás esetekre való kiterjesztését, hatáskörének tehát általános megállapítását, de nem tártjuk helyesnek a közigazgatási bírói eljárás lehetőségére való' tekintettel a közigazgatási fellebbvitel megvonását és annak közigazgatási bírói eljárással való pótlását. Ennek a felfogásunknak adtunk különben kifejezést a Miskolci Jogászélet 1928. évi 5. számában megjelent „Hozzászólás a magyar jogászgyűlés köz igazgatás jogi vitakérdéseihez" című cikkünkben is. Mi a közigazgatási bíráskodás „kiterjesztése" alatt nem ezt, íiem annak a közigazgatási tevékenység terrénuma rovására való kiterjesztését, hanem a közigazgatás csorbíttatlan terrénuma feletti jogbiztosító uralmát értettük s ezért emeljük fel tiltakozó szavunkat ezúttal is, amikor a már akkor hibáztatott elgondolás az elmélet teréről immár átkerül a tételes jogba is. De van ennek a kérdésnek — mint már jeleztük — egy másik, egy kormányzatpolitikai oldala is. A kormányzat ugyanis az egyetlen és egyben legfelsőbb fokú közigazgatási bíróságunk túlterheltségének tényéből is kiindulva, tervezi az alsófokú közigazgatási bíróságok szervezését. De vájjon segítve lesz-e ezen a túlterheltségen — még alsófokú közigazgatási bíróságok beállítása mellett is —, ha az ügyek nagy részében nem engedjük meg a közigazgatási fellebbvitelt s ezt a munkát a közigazgatási bíróságokra hárítjuk. Nem ösmerjük ugyan az elgondolást közelebbről a kétfokozatú közigazgatási bíróság közt s lehet, hogy a felsőfokú közigazgatási bíróság megterhelése enyhülni fog, de kétségen kívül nagy munkatömeg lesz az, ami az aránylag kevés számú s bizonyára nem nagyszámú bírói állással rendszeresítendő alsófokú közigazgatási bíróságokra fog hárulni, amely átveszi a másodfokú közigazgatási hatóságok természetes munkaterhének egy jelentékeny részét. És ez a munkateher csak szaporodni fog, ha közigazgatási bíráskodásunk általános hatáskörrel ruháztatnék fel. A közigazgatás munkateljesítményének javítására irányuló törekvésnek azokat a módjait és eszközeit, melyek legújabb közigazgatási szervezeti és eljárási tárgyú törvényeinkben részint mint tételesjogi valóságok, részben mint logikus következmények foglaltatnak és pedig közelebbről a közigazgatási tisztikar képzettségének emelését, a jogorvoslatok korlátozásával az ügyintézés decentralizálását s az alsófokú közigazgatási bíróságok megszervezését, az elmélet szempontjából is helyesléssel fogadhatjuk, de nem tehetjük ugyanezt azzal az intézkedéssel, mely a közigazgatási fellebbvitelek megállapításánál a jogvitás közigazgatási ügynek attól a természetes, velejáró sajátosságé78