Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 4. szám - Kutnai és Eörvistyei Dr. Zelenka Lajos 1867-1935

KUTNÁI ÉS EŐRVISTYEI Dr. ZELENKA LAJOS 1867-1935 Súlyos veszteség érte a magyar evangélikus egyházat Dr. Zelenka Lajos halálával. A hitbuzgó felügyelőjét veszítő tiszai ev. egyházkerü­let mellett elsősorban a jogakadémiának van oka gyászolni: megértő patrónusát s vitális érdekeinek szószólóját, mindenkor biztos támaszát veszítette el! Zelenka Lajos 1867-ben született Miskolczon. Fia volt az integer tiszai egyházkerület későbbi nagynevű püspökének. Az egyház iránti olthatatlan és buzgó lelkesedés Nála így nyilván családi örökség és mi­lieu-hatás is volt. A kassai jogakadémián és a budapesti egyetemen végzi jogi tanulmányait s ugyanitt avatják jogtudományi doktorra: 1889-ben már megindul magasba ívelő bírpi karrierje. Ekkor nevezték ki a budapesti ítélőtáblához jog gyakornokká. Rövidesen az igazságügy­minisztérium elnöki osztályára kerül, majd kinevezik a pestvidéki tör­vényszékre aljegyzőnek, ügyvédi vizsgájának letétele után a „nagy" igazságügyminiszter, Szilágyi Dezső személyi titkára lett. A nagy em­ber közellétének varázsa és hatása egész életreszóló fascináló élményt jelentett számára. A hivatali állomások gyorsan követik egymást: királyi kúriai tanácsjegyző, budapesti táblabíró, — majd 1918-ban kúriai bíró címmel kinevezik a nyíregyházai törvényszék elnökévé s végül 1926-ban táblai tanácselnökké. Az ítélkezés és adminisztráció, a jogalkalmazás és felügyelet mily rengeteg munkája rejlik egy ilyen nagy bírói pályafutásnak az évszá­mok rideg adataival mért állomásai mögött! Kivált Nála, aki szerető szívvel, a tételes jognak intencióját is mindig keresve igyekezett bele­hatolni az elesett életek ezernyi szálból font, bonyolult szövedékébe. Nem riadt vissza e nem egyszer keserves Penelope^munka nehézségei­től, mert nyilván élet-irányító parancs volt számára az írás szava: „Tudjuk, hogy a törvény jó, ha valaki azzal jól él". 71

Next

/
Thumbnails
Contents