Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám

II. A selmeci városi- és bányajog 1. A selmeci városi- és bánya jogkönyv kéziratai. A selmeci városi•m bányajogkönyv 4 kéziratban maradt reánk, melyeket a selmeci váTOSÍ levéltár őriz. Közülük 2 példány a XIV. sz.-ból, kettő pedig a XVI. az.-ból való. A régibb keletű kéziratok egyike díszes, kemény tábláját a városnak ezüstből való címere ékesíti. Első lapján a kálvária képe 'látható, majd a bíró esküformulája következik, utána a IV. Bélától ayert kiváltságlevélnek németnyelvű kivonata s a városjog, melyhez a bányajog csatlakozik. Indokolt az a következtetés, hogy a városi és bányajog még a XIII. m.-ból való és közvetlenül IV. Béla király halála után öntötték formába, így kétségtelen, hogy a selmeci a legrégibb városjog hazánkban. 2. Kiadásai. A selmeci városi- és bányajogot kiadták Wagner Tamás „Corpus iuris metallici recentissimi et antiquioris" címen Lipcsében 1791-ben,-de a kiadás nem hibátlan. Később Wenzel Gusztáv adta ki, a Jahrbücher der Literatur CIV. k. Anzeigeblatt-jában (1—21. 1) 1848-ban, majd némi javításokkal újra közrebocsátotta az „Árpádkori Uj Okmánytár" III. k. (206—228. 1.) 1882-ben, utóbb Kachelmann János „Geschichte der ung. Bergstadte" c. munka II. kötetében (177— 192. 1.-ig) 1865-ben (Selmec) már átírva ismertette a jogot. 1. 1. A selmeci bányajog irodalma. Míg a hazai jog- és köztörténetöwvárok nem igen méltatták ezt a nagyértékü kútfőt, addig a külföld kidósai sokat foglalkoztak vele és minden reá vonatkozó kérdést megvitattak. Meynert Hermann az ausztriai birodalom történetéről írt és 1845-ben megjelent munkája IV. kötetében (200—250. 1.) szól róla; Rösler Emil részletesen ismerteti „Die Stadtrecht von Brünn aus dem XIII. u. XIV. Jahrhundert" 1852-ben Prágában megjelent művében * az iglaui bányajogból származtatja a selmecit, mivel a kettő között nagy hasonlatosság van. Wenzel Gusztáv25) sikra szállt e felfogás elten s ugyancsak a selmeci jog magyar eredete mellett tör pálcát Karsten Károly is.26) Méltatja a selmeci városi- és bányajogot Bischoff Ferdinánd „österreichische Stadtrechte u. Privilegien" c. Bécsben 1857-ben megjelent munkájában (139. 1.). Tomaschek I. A. bécsi jogtanár teljesen elvitatja e városi és bányajog önálló történelmi kifejlődését és több munkájában27) úgy tüntette azt fel, mintha egyszerű átvétele volna az iglaui bányajognak, amely felfogásával Wenzel G. erélyesen szemfelszállt.28) 2. A selmeci bányajog. A selmeci bányajog szerint mindenki sza25) Wenzel G.: Handbuch des alig. öster Bergrechts. Wien, 1855. 26) Karsten K.: Über den Ursprung des Bergregals in Deutschland. Berlin, "844. 12. 1. Ez alapján áll dr. Arndt Adolf: Zur Geschichte u. Theorie des Berg}:<egals u. der Bergbauf'reiheit. Halle, 1879. c. művében. 27) Deutsches Recht in Österreich im XIII. Jahrhundert auf Grundlage des íSladtrechtes von Iglau. Wien, 1859., továbbá der Oberhof Iglau in Máhren u. seine flehöffensprüche aus dem XIII. u. XIV. Jahrhundert. Innsbruck, 1868; Die Rechte m. Freiheiten der Stadt Wien. Wien, 1877. I. K. 28) Magyarország városai és városjogai a múltban és jelenben c. 1877-ben ücegjeleni akad. értekezésében. 5