Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám

nemzeti egységnek megteremtése. A szász tükör a legnevezetesebb dél­német jogkönyv, sőt valóságos corpus iuris Germanici-nak tekinthető.3) A szász tükör alapjául szolgált a német tükörnek (Deutschen­sipegel-Spiegel allr taeutzher laeute), mely 1235—1275 között kelet­kezett. E munka, melynek szerzője papi ember lehetett, azért neve­zetes, mert nagyobb hatással volt a sváb tükörre.4) A sváb tükör szerzője is pap volt, ki 1275-ben készült el munkájá­val. A szerző a római kúria jogi felfogásával azonosította magát és azért az egyházat az állam fölé helyezte.5) Némileg a sváb tükör hatása alatt áll a „KleMes Kaiserrecht", amely a XIV. század húszas éveiben keletkezhetett és az egész keresz­ténység jogát akarta felölelni, azért sok helytelen és zavaros megálla­pítást is tett.6) A szász tükör hatását tünteti fel még a görlitzi és meisseni jog­könyv, a holland szász tükör, valamint a „Blume des Sachsenspiegels''. Ezek már mind kisebb területre szorítkozó és kisebb jelentőségű jog­könyvek. Míg a német jogkönyvek közül a legjobban elterjedt és leg­jelentősebb a szász tükör volt, addig a városi jogok közül a magdeburgi jog emelkedett elsőrangú jogforrássá és volt a legtöbb város anya­joga.7) A magdeburgi jognak a szász tükör szolgált alapjául, melyet a vá­ros gazdasági és helyi érdekeinek megfelelően átalakítottak. A magde­burgi jog kelet felé terjedt el, úgy, hogy Brandenburg, Pomeránia, Thüringia, Lausitz, Szilézia és Lengyelország legtöbb városának anya­jogává lett, sőt déli Oroszországba (Kiew) is elterjedt.8) A magdeburgi jogot vette át és ezen alapszik Teschen joga Sziléziá­ban, hazánkban Zsolna és Korpona joga. Hazánkban a szepesi jog (Zip­ser Willkühr) is a magdeburgi jognak egyik variánsa és a szepesi joggal éltek a szepesi városokon kívül a XlVj. században még Kisszeben, Nagy­sáros és Eperjes. A XV. században a magyar bányavárosokon kívül a szepesi városok és a XVI. században még Lőcse és Késmárk is áttértek a magdeburgi jog használatára.9) 3) V. ö. Brunner—Heymann, Schrőder—Künssberg munkáin kívül még Fehr H. Deutsche Rechtsgeschichte. Zweite Auflage. Berlin—Leipzig, 1925. c. munká­jával. 184—185. lap. 4) Lásd dr. Kari August Eckhardt: Der Deutschenspiegel, seine Entstehungs­yeschichte u. sein Verháltnis zum Schwabenspiegel. Weimar, 1924. c. legújabb ta­nulmányát, melyben közli a kérdésre vonatkozó irodalmat és rámutat arra, hogy egyetért Fickerrel (Wiener Sitzungsberichte Bd. 53. 115—22. lapok. 1857), hogy a Deutschenspiegel nem kompilació, hanem a szász és svábtükör között mintegy át­menetet képező munka. 8) V. ö. Fehr i. m. 187-188. lapok; Schrőder—Künssberg i. m. 726-730. lapok. 6) V. ö. Fehr i. m. 187. lap; Schrőder—Künssberg i. m. 730—731. lap és Brunner—Heymann 114. lap. 7) Laband: Magdeburgische Rechtsquellen 1869; Friese u. Liesegang: Magdeb. Schöffensprüche 1901.; Laband: Magdeburg—Bresslauer Systematisches Schöf­f'ensrecht 1863. 8) v. Halban: Zur G. des deutschen Rechts in Podolien, Wolhynien, u. Uk­raine. 1869. ö) Dr. Demko Kálmán: A felsőmagyarországi városok életéről a XV—XVII. sz-ban. Bpest, 1890. 7. és 11. lapon a jogközlést leszármazási táblázatban mu­tatja be. 2

Next

/
Thumbnails
Contents