Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 9-10. szám - A kisebbségi intézetről

jelentősággel bírnának, mint a pár év előtt bevezetett katonai kollé­giumok. Az már másodrangú kérdés, hogy a további kisebbségi szer­vezetek felállításával kapcsolatban azok milyen belső struktúrával (intézet, szeminárium) rendelkezzenek s hogy a szervek közti viszony szorosabb, tágabb, koordinált, vagy szubordinált (csúcsintézmény, fiókintézmény, osztályok stb.) legyen. — A kisebbségi ügyeink külön­bözősége, hihetetlen sokrétűsége, a megalakulandó szervezetek külön­böző eredete és életviszonyai miatt megfelelőbbnek mutatkozna a la­zább kordináció az intézetek egyéni fejlődési lehetőségeinek megha­gyása mellett egy delegált Kisebbségi Intézetközi Bizottsággal az élen. Több kisebbségi orgánum szervezésének egyedüli akadálya — a pénz lehet. De ez is eliminálható, ha a budapesti intézetet kölcsönzésre alkalmas megfelelő nagy szakkönyvtárral látják el, valamint ha a fo­lyóirat- és napi sajtót kellő módon, ügyesen megszervezik. — A mul­JmtaÉlanul szükséges anyagi eszközöket pedig mégis az államnak és az agyongyötört magyar társadalomnak kell verítékezve összeadni. (A miskolci jogakadémia mellett létesítendő intézet egyelőre ilyen külső anyagi eszközöket nem is igényelne; — a stuttgarti Kisebbségi In­tézetet a nagytőke tartja fenn. Mementó!) Mindenesetre a többi kisebbségi szervezet további felállítása iránt sürgősen intézkedni kell, hogy a sok mulasztást helyrehozva, mielőbb megkezdődhessék nagy kitartással a lassú, idegölő, de eredményt Ígé­rő munka — kisebbségeink anyagi és kultúrális életbentartásáért, a magyar faj szebb jövőjéért! Egy azonban bizonyos, hogy se. hatalmi szempont, se tudományos féltékenység nem állhat és %e is álljon a netaláni további kisebbségi intézmények felállításának az útjába. Szepesvámljai Haéndel Vilmos dr. 221

Next

/
Thumbnails
Contents