Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)
1935 / 1-2. szám
/ A szervezetek hatása a kriminalitásra 1. Alig van a büntetőjogban olyan probléma, amely az évezredes fejlődés során olyan ellentétes megoldásokat mutatna, mint a büntetőjogilag felelősségre vonandó szubjektum. A büntetőjog primitív korában a család, az egymás közötti viszonylatokban pedig a törzsnek, tehát a kollektív személynek a felelősségével találkozunk. Később a fejlődés során az egyéni felelősség elve mondható uralkodónak hosszú évszázadokon át. Ezzel szemben legújabban ismét találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek a kollektív személyek büntetőjogi felelősségének felevenítését célozzák és számtalan büntetőjogi szempontból fontos esemény is, kétségtelenül, ezeknek a törekvéseknek jogosultságát igazolja. 2. Ha annak okát keressük, hogy újabban miért kerül mind gyakrabban napirendre a kollektív személyek büntetőjogi felelősségének a gondolata, ennek oka elsősorban az, hogy mindinkább felismerik a szervezkedésben rejlő erőt, amely ha jóra fordítják, az emberiség nagy céljainak megvalósulását mozdítja tetemesen elő, ha azonban rosszra fordítják, úgy veszélyessége hatványozottan megnő. A legutolsó évek során számtalan az a bűncselekmény, amelynek elkövetése megfelelő szervezkedés nélkül, a szervezetek hatványozott erejének igénybe vétele nélkül sohasem tudott volna megvalósulni. Csak néhány ilyen példára mutatunk itt reá! A legutolsó évek során számos merényletet követtek eli államfők és vezető állásban levő politikusok ellen, amelyek elkövetése éppen csak szervezkedések és a szervezeti erő latbavetése által voltak megvalósíthatók. Számos olyan a fennálló nemzetközi elrendezkedés ellen irányuló forradalmi jellegű vagy felszabadító célú megmozdulásokat láttunk lezajlani, amelyek mind éppen csak szervezkedések segítségével indulhattak meg. Számos kisebb jelentőségű, de többnyire szintén politikai hátterű bűncselekmény zajlott le szemünk előtt, amely megfelelő megszervezkedés nélkül nem lett volna megvalósítható'. Utalunk itt például az 1930. év tavaszán Párizs városnak úgyszólván szívében, az Alma hídnál az orosz Kutjepov tábornokkal szemben elkövetett bűncselekményre, amikor a nevezett tábornokot, aki a bolsevikiellenes orosz szervezetek élén állt, állítólag orosz bolseviki bérencek elrabolták és nyom-