Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

tület és azok bizottságainak ülésein résztvenni s kívánságukra minden alkalommal meg kell nekik adni a felszólalás jogát. A kormány tagjai hivatali ténykedésükért felelősek, azonban ez a felelősség csak jogi értelemben veendő, amennyiben vétkes jogsértések esetén alkalmazható. A vádat a szövetségi gyűlés (Bundestag) emeli, de csak akkor, ha tagjainak legalább a fele jelen van és azoknak legalább kétharmada szavaz ily értelemben. Az egyes minisztériumok a következők: a kancellári hivatal (BundeskanzlercutYit), aztán az igazságügyi, a közoktatásügyi, a szociálpolitikai, a pénzügyi, a mező- és erdőgazdasági, a kereskedelem- és közlekedésügyi, végül a honvédelmi minisztérium, vagyis összesen 8 ilyen legfőbb hatóság van. Kivételes esetekben tárcanélküli miniszterek is kinevezhetők, akiknek tehát nincsen külön reszortjuk. A miniszterek segítségére a köztársasági elnök államtitkárokat rendelhet, akik miniszterükkel együtt távoznak hivatalukból. • A kormány általános politikáját a kancellár irányítja s ennek keretében végzi mindegyik szakminiszter a maga munkáját. Követve a közjog azon alapelvét, hogy az állami funkciók három csoportra oszlanak: törvényhozás, végrehajtó hatalom és bíráskodás, néhány szót kell szólnunk az utóbbiról is. Ausztriában a bíráskodás jogát maga a szövetséges állam gyakorolja. A bírói ítéleteket Ausztria szövetséges állam nevében hozzák. A tartományoknak tehát, bár egyéb közjogi funkcióik vannak, die bíráskodási joguk nincsen. Egyébként a bíráskodás a közigazgatástól minden fokon el van különítve és a bírói illetékességet és hatáskört törvény szabályozza. Senkit sem lehet illetékes bírájától elvonni s a bírák bírói tevékenységük gyakorlásánál függetlenek. A bírákat a szövetségi elnök, vagy az ő felhatalmazása alapján az illetékes miniszter nevezi ki s azokat hivataluktól csak bírói döntéssel lehet felmenteni s általában áthelyezni, vagy nyugalomba helyezni. Ami a korhatárt illeti, egy régebbi rendelet úgy intézkedett, hogy a bírák 65. életévük betöltésének az éve végén nyugdíjazhatok. Érdekes a megemlítésre, hogy a Bíróságoknak nincsen hatáskörük arra, hogy szabályszerűen közzétett törvények és rendeletek érvényessége felett döntsenek. A bírói tárgyalások nyilvánosak és szóbeliek, a büntető bíráskodásban érvényes a vádelv. Büntető ügyekben egyébként bizonyos esetekben a hivatásos bírák mellett esküdtek (Schöffein) is résztvesznek. Ami a tartományok alkotmányát illeti, ezeknek a törvényhozó szerve a tartománygyűlés (Landtag), amelynek a tagjait — mint fentebb már röviden említettük — az egyházak, iskolák, a tudomány és a művészet képviselői, azonkívül pedig a tartomány különböző hivatású lakosságának a kiküldöttjei alkotják. Jelenleg még a Lcmdtag-ok tagjait sem választják, hanem a rendi alkotmány teljes kiépítéséig a kulturális közületek véleménye, illetve ajánlása és a hazafias front (Vaterlandische Front) javaslatai alapján — mely utóbbi szervezetről alább még szó lesz — a tartományfőnök nevezi ki azokat. A tartománygyűlések tagjaira nézve az alsó korhatár a betöltött 26. esztendő. A 106