Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

digi államformát nem változtatta meg s az továbbra is köztársaság marad. Ez a szövetséges állam rendi államnak van deklarálva és a szövetség a következő tagországokból, helyesebben tartományokból (Lamd) áll: a szövetségnek közvetlenül alárendelt Bécs Bárosa (bundesunmittelbare Stadt Wien), azután a fentebb, a régi köztársasági alkotmány vázolásánál már említett tartományok, összesen nyok. Az állam hivatalos színe a vörös-fehér-vörös, címere pedig a kétfejű, fekete, vörösnyelvü sas, amelynek a mellén vörös-ezüst-vörös beosztású címerpajzs terül el. (Megjegyzendő, hogy a régebbi, 1919 május 8-ikán megállapított köztársasági címer az egyfejü fekete sas volt.) Az állam pecsétje a most említett címer, ezzel az egyetlen szóval körülírva: „österreich". Az államcímer ekként való megállapítása tehát a régi osztrák kétfejű sashoz tért vissza azzal a különbséggel, hogy a sasfejeket nem fedi a császári korona; a vörös-fehér-vörös szín egyébként a régi Babenbergcsaládbeli osztrák fejedelmek színe.) Az állam területét a sain-germaini békeszerződés állapította meg, de ezt kiegészítette az 1921 október 13-iki velencei jegyzőkönyv, amely elrendelte Sopron és környékére nézve a népszavazást, tehát az ekként létrejött területmódosítás — mikor tudvalevőleg Sopron és vidékének a régi magyar államterületnél való megmaradása döntetett el — Ausztria jelenlegi territóriumának a megállapításánál természetesen szintén figyelembe vétetett. Ugyancsak megemlítésre érdemes, hogy a szövetséges hatalmak engedélyével Klagenfurtra és vidékére nézve 1920. október 10-én szintén népszavazást ejtettek meg, amely Ausztriára kedvezően végződött s így ez a terület is hozzájuk lett kapcsolva. A szövetséges állam egész területén egységes pénzrendszer van, továbbá egységes a gazdasági és a vámterület is. A szövetséges állam fővárosa és a legfőbb állami szervek székhelye Bécs, azonban rendkívüli viszonyok esetén ez a székhely máshová is áthelyezhető. Az állam hivatalos nyelve a német, ami azonban a nemzeti kisebbségek törvényesen biztosított jogait nem érinti. Az állampolgárok általános jogait megállapító rendelkezések nagyjában azonosak az e téren általában elfogadott közjogi szabályokkal, ép azért részletezésükre nem térünk ki és külön megemlítést talán csak az érdemel, hogy a törvényesen elismert egyházak és vallási társulatok közjogi állást élveznek, továbbá, hogy iskolákat bármely állampolgár, vagy belföldi jogi személy alapíthat, természetesen a törvény által előírt szabályok figyelembevételével. Az államügyek intézésének javarésze a szövetség (Bund) hatáskörébe tartozik, úgy törvényhozási, mint végrehajtási szempontból, azonban egy részük akként van szabályozva, hogy az alapelvek feletti döntés a szövetség joga, a végrehajtási rendelkezések kibocsátása pedig a tartományoké s megjegyzendő, hogy ez már a császári Ausztriában is így volt. Különös figyelmet érdemel a szövetséges állam törvényhozó hatalmának a szerkezete s erre nézve kimondja az új alkotmány azt, hogy ezt kétfajta orgánumok alkotják: az egyik csoportba tartoznak az úgy101