Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám

Ha valaki jószágot bitangban talál s azt megtartja, tolvajnak tekintik s úgy ítélik el.63) A bitang jószág bejelentendő a tanácsnak, mely azt 3 vasárnapon át kikiáltatja s ha igazolt gazdája nem akad, a város és az egyház javára fordítják.04) Tolvaj módjára bűnhődött az is, aki a mezőn gabonát lopott.65) Igen szigorúan büntette a selmeci jog azt a férfit, ki a női becsület ellen tör. Az erőszakoskodót, akár asszony, akár hajadon ellen követte el a merényletet, lefejezték, azonban a sértettnek egy tanút kellett állítania, ha szabadban történt a merénylet, ha pedig a városban, akkor két tanút kívánt a jogkönyv. Ha nincs terhelő tanú, akkor is beigazoltnak vették a bűn elkövetését, ha a sértett hajadon tépett ruhában, kuszált hajjal s az elszenvedett sérelem minden külső jelét mutatva tesz panaszt; ebben az esetben csak két szavahihető tanúval bizonyíthatja ártatlanságát.66) Leányrablás esetében törvényt ülnek a bűnös felett olyformán, hogy a bíró egybehívja az esküdteket s a hajadon hozzátartozóit s a leányt középre állítja. Ha a férfihez megy, aki elrabolta, akkor azt nem érte büntetés, mert beigazolódik, hogy a leány önszántából követte, ha ellenben a leány hozzátartozóihoz ment, akkor elrablóját lefejezték.**) Az iglaui jogkönyvben a leányrablóval szemben követett eljárás teljesen megegyezik a selmeci jogkönyvnek ezen intézkedésével. Az iglaui jogkönyv azonkívül még az asszony rablóra nyársrahúzást rendelt el. Mivel leányrablásról egyéb német jogkönyvek nem provideálnak, azért Tomaschek e pont átvételét flandriai eredetűnek tartja.6*) Szigorú erkölcsi felfogásra vall a selmeci jog azon intézkedése, hogy még azt is halállal sújtja, aki valakinek a leányát, vagy fiát rossz hírbe hozza. Az ilyen rágalmazó férfi büntetése a kerékbetörés, a rágalmazó* nőé a vízbefullasztás.69) A kor nyers szellemét tükrözi vissza az az intézkedés, hogy a férfi, ki feleségét ártatlanul holtra veri, gyilkos módjára bűnhődjék.70) A selmeci jogkönyvből nem hiányoznak a megtorló intézkedések a hatalmaskodás esetére sem, mikor a sértett fél önmaga szerzett magának bosszú útján elégtételt. Ezt a selmeci jog „Heimsuchung"-nsik nevezi és szigorúan tiltja.71) Aki más házára tör, fejével lakol s két tanú, vagy egy esküdt jelenlétében lefejezik. Ha elmenekül és ki akarja menteni magát, ehez hét megbízható tanú mentő vallomására van szüksége. Ugyancsak eskü alatt valló hét mentő tanú szükséges akkor is, ba gyilkosság vádja alól akar valaki megszabadulni.72) fi3) U. o. 19., 20., 25. és 35. §§. 64) ü. o. 65) U. o. 66) U. o. 23. §. 67) U. o. 26. §. 68) Tomaschek: Deutsches Recht in Östcrreich stb. e. művében 142. L 69) Selmeci jogkönyv 26. §. 70) U. o. 71) ü. o. 72) U. o. 10