Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

is és pedig a nagyobb tartományokban a helytartó (Statthoiiter), a kisebbekben pedig a tartományi elnök (Lamdesprasident) főnöksége alatt. Ez a végrehajtóhatalmi szerv tehát a tartomány határain belül — természetesen az állami exekutivával harmonikusan — önálló tartományi végrehajtóhatalmat is jelentett. Mindent összevetve, a háború ' előtti Ausztria közjogi struktúrája valójában bifurkált volt: állami és tartományi s jellemző, hogy az állami törvényhozó szerv, a Reichsrat képviselőit is az 1867-iki átalakulás első idejében közvetett választással, az egyes tartománygyűlések küldték be és csak később tértek át ott a parlamenti közvetlen választások rendszerére. Ha e történeti előzményeket ismerjük, akkor megértjük Ausztria közjogi felfogását és fejlődését az összeomlás után is. A Wilson-féle nemzeti önrendelkezési elmélet alapján az ' osztrák politika akkori irányadó körei úgy gondolkoztak, hogy mindazok, akik Ausztriában a német fajhoz számíthatók, a Monarchia széthullásával a megmaradó Ausztriához tartoznak. A federatív alkotmányt egyébként még Károly császár manifesztálta 1918. október 16-iki kiáltványában,, mely kijelentette, hogy Ausztria a nemzetiségi elv alapján szövetséges állammá alakul át, tehát ezzel megadta az alapot arra, hogy Ausztria terüler tén élő különböző fajok nemzeti összetartozásukat a szövetséges állam egy-egy tartományában dokumentálják. 1918. október 21-én aztán a Reichsrat azon képviselőtagjai, akik német választókerületeket képviseltek, gyűlésre jöttek össze és kimondták, hogy ők Németausztria ideiglenes nemzetgyűlésének tekintik magukat s ekként meg is alakultak.2) Az itt elfogadott határozati javaslatban kimondták, hogy a németosztrák állam igényli a németek által lakott összes osztrák területeket, különösen pedig a szudéta-országok német territóriumait is. Ez annál érdekesebb, mert ez a vidék tudvalevőleg Csehországban van és ehhez a tartományhoz tartozott már az összeomlás előtt is, amivel szemben viszont tény az, hogy lakossága majdnem kizárólag német. Az akkori osztrák felfogásra jellemző különben az is, hogy Ausztriához kívánta csatolni az egyes nagyobb terjedelmű német nyelvszigeteket is, aminő pl. a morvaországi Brünn városa és környéke. Az 1918. október 21-iki ülés végül megállapította, hogy alkotmányozó nemzetgyűlést fognak választani, addig pedig a régi Reichsrat német képviselőinek az együttessége intézkedik Németausztria ügyeiben, mint ideiglenes nemzetgyűlés. Ez utóbbi — tehát tulajdonképen a régi Ausztria német nemzetiségű képviselői — 1918. október 30-án Wilson3ioz jegyzéket is intéztek, melyben Németausztria megalapítását a népek önrendelkezési joga alapján neki bejelentették. Ugyanez az ülés az államhatalom gyakorlására önmagát jelentette ki illetékesnek addig, míg az alkotmányozó gyűlés majd intézkedik, saját kebeléből pedig a végrehajtóhatalom gyakorlására bizottságot küldött ki, melyet államtanácsnak nevezett, továbbá elhatározta, hogy az egyes közigazgatási 2) Ez eseményekre nézve érdekes részleteket közöl Kurt Trampler: Deutsch^österreich 1918/19. c. művében. Berlin. Heymanns Verlag. 1935. 91