Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai. 2. r.

(63) MISKOLCI JOGASZÉLET 19 tévedéseinek rektifikálására hivatott rendkívüli per­orvoslati szerv, mégis a legnagyobb aggodalommal kell fogadni. Még „az állam és a dolgozó tömegek ér­dekében" sem lehet az újrafelvételi eljáráson kívül (még csak nem is taxatív módon meghatározott okok­ra korlátozottan, hanem a legtágabb lehetőségek mellett!) a már jogerős ítélettel eldöntött ügyet új­ból eljárás alá vonni, mert ez a legfokozottabb jog­bizonytalanságot eredményezheti. Ha szakmai szem­pontból nem áll hivatása magaslatán a bírói kar és tévedéseit a közre való tekintettel úgy orvosolják, hogy vele jogbizonytalanságnak adnak tápot, akkor ez épp olyan eljárás, mintha a fejfájást lefejezéssel próbálnák meg kigyógyítani. A szovjet bíróságok a fennálló törvények és a he­lyi szerveknek illetékességük keretein belül kibocsá­xott rendeletei alapján határoznak. Megfelelő tör­vény, vagy rendelkezés hiányában a bíróság részéről a szovjet jogrendszer általános alapelvei és a munkás­és parasztkormányzat egyetemes politikája veendők mérvadóul. A szovjet Pp.-nek ez a látszólag ártatlan rendelkezése rejti a legtöbb veszélyt és tudományos aggodalmat magában. Ez a rendelkezés a dolgozat összefoglaló részének elején a szovjettörvények elem­zésénél felállított kategóriák közül a harmadik osz­tályba tartozik, amely a bolseviki forradalom első, a kommunista állam megvalósításának megkísérlése idejéből átmentett, többnyire igen veszedelmes jog­elveket tartalmazza. A veszély csak fokozódik az ál­tal, hogy a szovjet Pp. elég hézagos, úgy, hogy tág tere nyílik a bírói praxisnak a fenti rendelkezések követé­sére. Már pedig a szovjet Pp.-nek ezek a rendelkezé­sei, valamint a szovjet Ptk.-nak a már közölt magán­jogokat korlátozó (1. és 4. §§.) szabályai; különösen pedig e törvényhelyeknek a szovjetjogászok által esz­közölt radikális interpretálása,38-a) azok a momentu­mok, amelyek a magánjognak, valamint azok perbeli védelmének komolyságát leginkább veszélyeztethetik. És az amúgy is hézagosan felállított ezirányú jog­szabályok garantáló erejét megsemmisíthetik. Emellett a szovjet bíróságok szakképzettséggel csekély mértékben ellátott osztálybíróságok,39) ahol „a dolgozók érdekei a főcél" és „ha ezért a célért szükség volt, vagy lesz a nemdolgozók, vagy azok egyesüléseinek jogait megsérteni", akkor a szovjet bíróságok attól nem fognak „visszariadni."40) Mind­ezt pedig betetőzi, hogy a szovjet állam a törvényeket csupán „technikai utasításoknak" tekinti. „Ezen elasztikus jogot azután vagy a Ptk. 1. és 4. §-ainak imputált felfogás, vagy szubszidier módon „az általá­nos politika szellemében alkalmazza a szovjet osz­tálybíróság."41) Már pedig a jog- és államtudomány uralkodó fel­fogása szerint ilyen elgondolások mellett a legideáli­sabban megkonstruált jogszabályok működése is illu­zóriussá válhat. 38-a) Részletes ismertetése feltalálható szerző i. m. 112— 129. o. 39) L. a 29. jegyzetet. A szovjet bírói szervezetről rész­letes útbaigazítást nyújt egyébként Freund i. ni. 326—341. o., Timaschew, Die Gerichtsverfassung, 415—434. o., Das Recht Sowjetrusslands; szerző i. m. 112—129. o. 40) Szerző i. m. 122. o. 41) Leo Zaizeff, Die alig. Principien des Sowjetrechts; Pester Lloyd, 1927 ápr. 30-iki száma ; — szerző i. m. 151. o. Mindezeket összegezve — a Szovjetunió területén a magánjogok perbeli védelmének eszközlése még most sem fekszik megnyugtató alapokon; — bár ta­gadhatatlan, hogy a szovjet Pp. — hiányossága és számos elvetendő jogelve mellett is — figyelemre­méltó, nem minden eredetiségtől ment jogalkotás. Haendel Vilmos ér. 30G3K9DÉMIQ Beiratkozások a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerü* let miskolci jogakadémiáján az 1934^35. tanév I. felére. I. Az 1934—35. tanév I. felében a folytatólagos joghallgatók beiratása 193% szeptember hó 1—20-ig lesz. Akik valamely elháríthatatlan akadály miatt a rendes határidőn belül nem jelentkezhetnek beirat­kozásra, akadályoztatásukat hiteles okmányokkal iga­zolva, utólagos beiratkozás iránt kérvényt nyújthat­nak be a dékáni hivatalba; az utólagos beiratkozásra engedélyezhető határidő azonban 1934. évi október hó 6-án túl semmi esetre sem tei'jedhet. II. Azon első féléves joghallgatók, akik 1934. évi szeptemberben második félévükre óhajtanak beirat­kozni, kötelesek felvételüket 1934 augusztus hó 31-ig bezárólag a dékáni hivatalba benyújtandó kérvény­nyel kérelmezni és beiratkozásukat 1934 szeptember hó 11—13-ig eszközölni, mert ha e határidőben be nem iratkoznak, helyük mással fog betöltetni. III. Azon végzett középiskolai tanulók, akik újonnan beiratkozni óhajtanak, kötelesek a beirat­kozási engedélyért a jogakadémia dékáni hivatalába benyújtandó kérvénnyel folyamodni. A folyamodási határidő 1934 augusztus hó 31. A beiratkozási enge­délyért benyújtandó kérvényhez a következő eredeti okmányok csatolandók: a) születési anyakönyvi kivonat; b) középiskolai érettségi bizonyítvány; c) erkölcsi bizonyítvány a folyamodó nemzethű­ségéről és erkölcsi megbízhatóságáról; d) hatósági bizonyítvány arról, hogy a folya­modó hadiárva; e) ha folyamodó atyja harctéri szolgálatot telje­sített, Károly csapatkereszt elnyerésének igazolása; f) közhatósági bizonyítvány a folyamodó szülei­nek foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről és arról, hogy a szülők mióta laknak jelenlegi lakóhelyükön, hol laktak azelőtt s amennyiben több helyen laktak volna, mi volt a foglalkozásuk régebbi lakóhelyeiken; g) a más főiskoláról jövők még távozási bizo­nyítványt is kötelesek kérvényükhöz csatolni. A kérvényhez 2 pengős okmánybélyeg és 1 pengő kezelési költség csatolandó. Nem eredeti okmányokkal felszerelt kérvények nem vehetők figyelembe. A beiratkozásnál személyes megjelenés kötelező. Az újonnan felvettek 1934 szeptember 11—13-ig iratkoznak, ha e határidőn belül nem iratkoznak be, helyük mással fog betöltetni.

Next

/
Thumbnails
Contents