Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai. 1. r.

20 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (44) Eszerint a perköltségek megállapítása az ítéletben (véghatározatban) történik. A költségek kiszabása az osztályelvnek megfelelően az adózó lakosság három kategóriába történő beosztása szerint, a pertárgy értékéhez igazodó progreszív kulcs alkalmazásával megy végbe. Az első kategóriába tartoznak az állami vállalatok, a szövetkezeti organizációk s privilegizált helyzetben lévő szociálizált vállalatok. (A szociálizált szektor üzemei.) Ezek fizetnek legkevesebbet. A második osztályba tartoznak a munkások, alkalmazottak, valamint a velük egyenlő jogállásúnak nyilvánítottak; a parasztok (az egyénileg adózó kulákok kivételével) ; a háziipart űzők és< mindazok, akik az első és harmadik kategóriába nem tartoznak. A kulákok jelentik a jómódú paraszt osztályt (nagyparasztok), akik a szovjet részéről a legmostohább elbánásban részesülnek, mert bennük látja az ő agrár céljai (a mezőgazd. ingatlanok tényleges és véjgleges szociálizálása stb.) legnagyobb ellenségeit. A harmadik kategóriába tartoznak végül a kulákok, valamint rendeletben taxatíve felsorolt kapitalista jellegűnek minősített természetes és jogi (külföldiek is) személyek bizonyos fajtájú taxatíve megállapított jövedelmei. (Unió Tt. 481. sz.) Ennél az osztálynál a legmagasabb az illeték kulcsa. A vesztes felet a nyertes fél összes költségeiben marasztalják. A részbeni pernyertesnek aránylagosan csak részbeni perköltséget ítél meg a bíróság. Az ügyvédi költségek tekintetében a megtérítési kötelezettség azon összeg öt százalékáig terjed, amelynek a fél pernyertese lett. A kézbesítés. A bírósági határozatok és egyéb közlések (iratok) kézbesítése általános szabályok szerint hivatalból történik és pedig, vagy térti \ evényes ajánlott levélben, vagy kézbesítő közeg útján. Nem rendes kézbesítési mód, mikor saját kérelmére a felet bízza meg a bíróság az ellenfél részére való kézbesítéssel. (66. §.) Ha a címzettnek a valódi lakhelye ismeretlen, akkor a megelőző lakhelyének házgondnokságánál (házfelügyelő) foganatosítják a kézbesítést, feltéve, ha ez az utóbbi lakhely a felperes (az érdekelt fél) előtt ismeretes. (72. §.) Ha a korábbi lakhely sem állapítható meg, akkor meg van a lehetősége annak, hogy az alperes (fél) értesítése nélkül folytathassák le az eljárást, amely rendszerint mulasztási ítéletre vezethetne. A szovjet Pp. idevágó hiányos szabályai az audiatur et altéra pars nélkülözhetetlen elvét veszélyeztetik. Ezen azonban segített a bírósági gyakorlat, mert a Pp.-nek eredetileg csak a végrehajtási eljárásra vonatkozó 259. §-át kiterjesztette erre az esetre is. (Az OSzFSzK legfelsőbb bíróságának 1924. évi december hó 22. napján kelt határozata.) Eszerint a bíróság a távollevő alperes (fél) érdekeinek védelmére hivatalos képviselőt nevez ki. Rendszerint az alpereshez legközelebb álló erre alkalmas személyek közül. Megállapítható, hogy a szovjetperjog nem ismeri a kézbesítésnek egyik szigorúbb fajtáját, mint a magyar Pp. (V. ö. a magy. Pp. 163. §-ával.) Külföldi honosokra nincsenek különös szabályok. Nemzetközi jogsegélyről a kézbesítések kapcsán annyiban lehet szó, hogy a 67. §. előírja, miszerint a külföldre szóló kézbesítési kérelmek a külügyi népbiztosság által diplomáciai úton nyernek továbbítást még akkor is, ha netalán a két állam közt nem állana fenn nemzetközi szerződés. Hasonlóan a szovjethatóságok is ily esetben a külföldi kézbesítési kérelmeknek eleget tesznek, feltéve, ha a két állam közt egyáltalán diplomáciai kapcsolat létezik. A Szovjetunió 1930-ig az 1905. évi hágai nemzetközi jogsegély egyezmény elveivel lényegében hasonló nemzetközi szerződéseket kötött Ausztriával (1925.), Németországgal (1926.), Lettországgal (1927.) és Észtországgal. A határidők. A határidők a felek egyetértése esetén sem rövidíthetők meg, ill. hosszabbíthatók meg. Az 1930 márc; 20-iki perjogi novella a határidőknek hetekben való számítását (csak hónapokban, vagy napokban lehet!) eltiltja tekintettel arra, hogy a vasárnapot, mint ünnepnapot a szovjet kormányzat eltörülte és a hivatalos forradalmi ünepek kivételével a megszakítás nélküli munkarendszert hozta be, ahol a munkások egy szabad nap után öt napos váltakozó lejáratú turnusokban dolgoznak. A határidőkre egyébként a perjogban szokásosan előforduló rendelkezések irányadók itt is. Eljárás első fokon. Miután a szovjet Pp. a keresetfajtákat nem osztályozza, ill. nem használja a szokásos hármas felosztást, így — mint már erről megemlékezés is történt — sokan tagadásba veszik, hogy a szovjet polg. perjog ismerné a megállapítási keresetet (a gyakorlat is tagadja!), sőt egyesek egyenesen azon az állásponton vanak, hoRV a szovjetper egyedül csak a marasztalási (teljesítési) keresetet ismeri. Kétségtelen pedig, hogy a szovjet judikaturábaro mind a három fajta keresettel lehet találkozni.15) (A két tagadásba vett kereseti fajta főként a családjogi és a csődeljárással kapcsolatos ügyeknél fordul elő.) Itt esetleg az alaki felosztás hiányáról lehet csak beszélni. (Folyt, köv.) Haeridel Vilmos d>. 18) Freund, i. m. 354. o. Félévvégi intézkedések Kollokviumok május 28—31-ig bezárólag tartatnak. A leckekönyvek aláíratása május 28—31-ig eszközölhető, a dékáni lezárás pedig május 31-től június 20-ig történik. Az alapvizsgálatok június 1-től 16-ig bezárólag tartatnak. Az alapvizsgakérvények leckekönyvvel s esetleges egyéb okmányokkal (orvosi bizonyítvány stb.) továbbá 1.— P. kezelési költséggel együtt legkésőbb május 28-án délig Nyújtandók be a dékáni hivatalba. Végbizonyítványok kiadása iránti kérvények június 1-től nyújthatók be a dékáni hivatalban. A lap kiadását intézi Kovács Tibor. Tulajdonos a miskolci ev. jogakadémia. Nyomatott ifj. Ludvig István könyvnyomdájában Miskolcon Hunyadi-utca 13. — Telefon 8-82.