Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 3-4. szám - Ujabb kriminológiai adalékok

(23) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 5 Amennyiben a negatív forma megőrzésére nin­csen szükség, úgy az anyag húsaprító, fasírozó gép­ben felaprítható és újból használható, akár 40—50­szer is. A rendőrségen levő műterem mellett található múzeumban a legkülönfélébb tárgyak vannak lemin­tázva, megölt emberek fejét, kezét, a sebhelyekkel, vagy rekonstruálva, az ölésnél vagy testi sértések ej­tésénél használt eszközöket, fegyvereket, betörési szerszámokat stb. láthatunk teljesen élethűen. Egyes itt található múzeális tárgyak természetbeni színe­zése nagy művészi érzékről és készségről tesz tanúsá­got. Vasból való betörési szerszámok, kalapácsok, vésők annyira élethűen vannak formázva és színez­ve, hogy csak kézbe vétel után hiszi) el a szemlélő, hogy nem vasból, hanem a Poller-féle pozitív anya­gokból valók ezek. Bár az egész eljárásnak elsajátítása könnyűnek látszik és rövidesen megtanulható, kétségtelen, hogy a pozitív anyagnak a kiképzésénél a művészi érzék és tehetség megnyilatkozására bő alkalom nyílik. Talán kiemelésre sem szorul ama tény, hogy az ilyen élethűen megformált és könnyen megőrizhető testek, tárgyak stb. milyen nagy kriminalisztikai je­lentőséggel bírnak valamely bűntény felderítése köré­ben, amit számtalan gyakorlati eset is mutatott.19) Ennek a felismerése eredményezte azután a Poller­féle lemintázási eljárásnak a 1 legtöbb kultúrállam rendőrségében való meghonosítását. vn. Prostitúció és kriminalitás. A prostitúcióval, ezzel az elsősorban erkölcstani, közegészségügyi és közrendészeti problémával a kri­minalaetiologusok is már hosszú idő óta foglalkoz­nak.. Akik ezzel a kérdéssel büntetőpolitikai szem­pontokból foglalkoztak, úgyszólván egyértelműen is­merték el annak a kriminalitásra való nagy behatá­sát. A prostituáltak közt félelmetesen sok a vagyon elleni bűnöző, elsősorban a tolvaj ; a prostituáltaknak üzelmeik gyakorlása közben bő alkalmuk nyílik bűn­cselekmények elkövetésére, ezenfelül a könnyű kere­set utáni vágy, a kínálkozó kísértésekkel szemben való kisebb ellentállási képességük, mind a prostitú­ció és kriminalitás közti szoros összefüggésre utal­nak. Amellett sokan a prostitúcióban a női nem ki­sebb kriminalitásának kiegészítését látják; úgy véle­kednek, hogy amennyivel kisebb a női nemnek im­morális megnyilatkozása a kriminalitás terén, any­nyival viszont a prostitúció által vesz ki nagyobb részt az immorális megnyilatkozásokból, a prostitú­cióban tehát a nő kisebb kriminalitásának kiegészí­tését, kisebb kriminalitásának aequivalensát látják. így talán érthető, ha kitérünk a wieni Polizei­direktion egészségügyi és leánykereskedelmi ügyosz­tályán tapasztaltakra is.20) Az ott látottak erősen alátámasztják az imént ecsetelt kriminalaetiologiai tapasztalati tételeket. ") Egy ilyen rendkívül Í rdekes, Wienben lejátszódott bűn­eset leírását találjuk: Jahrtrach der Polizeidirektion in Wien fiir das Jahr 1928, Wien, 1930, 84. s köv. old. 2") Az ügyosztály bemutatásáért és számtalan na|yertfi­kü adat közléséért Polizeioberrat Dr. Kari Lein és Amstrevi­dent Leopold Fibi uraknak e helyütt is/ hálás köszönetet mon­dok. Az ügyosztályon gyűjtött és rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint az alább jelzett években az elsőízben rendőri felügyelet alá került prostituáltak a következő arányban voltak büntetett előéletűek: Év Az összes prostituáltak száma Ezek közt a jelzett évben kerültek ren­dőri felügye­let alá A jelzett évben rendőri fel­ügyelet alá kerültek közt büntetve volt Év Az összes prostituáltak száma Ezek közt a jelzett évben kerültek ren­dőri felügye­let alá büntető bíróságok által rendőrhatóságok által 1921 1,438 277 91 165 1931 810 55 18 45 1932 777 53 37 52 1933 747 47 26 42 A prostituáltak sorában található újoncoknak erősen büntetett előélete kell, hogy gondolkozóba ejtse a kriminalaetiologust. A büntetett egyéneknek rendezett életpályán való elhelyezkedése a kriminal­politikának egyik legfájóbb problémája. Úgy látszik, hogy akik nem térnek újból a bűn útjára, legjobb esetben egy másik immorális megnyilatkozás áldo­zataivá válnak; legalább erre engednek következtetni az imént felsorakoztatott statisztikai adatok. Egyes kutatók a női nem kriminalitásának jelleg­zetességeit tárgyalva nyomatékkal utalnak arra a je­lenségre, hogy a nők sorában a cselédek és gyári munkásnők kriminalitása rendkívül nagy.21) A wieni Polizeidirektion erkölcsrendészeti ügy­osztályán nyilvántartott prostituáltak sorában előbbi cselédeket és gyári munkásnőket az alábbi arányban találunk: Év A nyilvántartott prostituáltak száma Ezek közül előbb volt Év A nyilvántartott prostituáltak száma cseléd munkásnö 1913 1,879 874 320 1921 1,438 430 374 1931 810 247 218 1932 777 260 243 1933 747 227 118 A bűnöző nő és a prostituáltak nagy része előbbi foglakozásának azonossága is következtetni enged a fenntebb jelzett < összefüggésre a kriminalitás és prostitúció között. Ha nem is lehet elfogadni egyes túlzók ama né­zetét, hogy a bűnözés előidézésében a gazdasági té­nyezők jutnának legnagyobb szerephez, mégis nem lehet kétségbe vonni a gazdasági tényezőknek a kri­minalitásra gyakorolt nagy behatását. A wieni Polizeidirektion erkölcsrendészeti ügy­osztályának tagjaival folytatott eszmecsere kereté­ben felvetettük azt a kérdést is, hogy a nők prostituá­lásának előidézésénél milyen tényezők válnak haté­konnyá, nevezetesen, hogy a gazdasági körülmények mennyiben késztetik őket erre a lépésre. Az ügyosz­tály tagjainak majdnem egyhangú véleménye sze­rint a prostituáltaknak (a titkos * prostitúciót űző 1933. év végén körülbelül ,4—5000-re becsülhető nőt is ideszámítva) legnagyobb, körülbelül kétharmad ") így például: Rykére, La servante eriminelle, 1908.

Next

/
Thumbnails
Contents