Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Ujabb adatok a papyrologiához [ismertetés]

(17) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 17 aránytalanul nagy értékcsökkenést szenved. Ha tehát egy olyan oolog a per tárgya, amely a renti jo^i értelemben vett iogalom megnatározás alá esik, azok a pertársak, akik ilyen dologi szolgáltatásra vannak kötelezve, amennyiben pervesztesek lesznek, a per költségeiben egyetemlegesen marasz talandók, ha pedig a pertársak terjesztenek kereseti kérelmet elő oszthatatlan dolog szolgaitatása iránt, a kereset elutasítása eseteben a leimerült perköltség megtérítéseben az ellentel javára egyetemlegesen marasztalandók. Az egyetemlegesség kétféle értelemben fordul elő. Lehet egyetemlegesség úgy az adósok, mint a hitelezők részerői. Az aűosok egyetemlegességéről akkor beszelünk, amikor az adósok valamely oknál togva oly módon vannak kötelezve a szolgáltatás teljesítésére, hogy mindegyikük az egész szolgáltatásért közvetlenül ielelos, amikor is a hitelező az adóstársaktól vagy azok bármelyikétől jogosítva van az egész szolgáltatást követelni s ha az adósok közül a hitelezőt bármelyik is kielégítette, az összes adósok felszabadulnak, vagyis a kötelem megszűnik, amíg azonban a kötelezettség teljes egészében teljesítve nincsen, a hitelező irányában mindegyik adós egyformán kötelezve marad. A hitelezők egyetemlegessége pedig azt jelenti, hogy a hitelezőtársak bármelyike valamely oknál fogva jogosult az egész szolgáltatást követelni az adóstól, az adós azonban csak egyszeri szolgáltatásra van kötelezve, vagyis ha az adós bármelyik hitelezőnek teljesít, a kötelem megszűnik és az adós az őszeit'1 "' '"rányában felszabadul. !••' ÁT, keletkezhetik: 1. a felek akasr-tr-aa ^jaa (pl. többen egyetemleges fe'elösség mellett vesznek fel kölcsönt), 2. a törvény különös rendelkezéséből (pl. az 1908. évi LVII. t. c. szerint az üzletátvevők a törvényben megszabott feltételek mellett az átruházóval együtt és egyetemlegesen felelnek az átruházott üzlet tartozásaiért, a K. T. 268. §-a szerint azok, kik oly ügylet által, mely az ö részükről kereskedelmi ügyletnek tekintendő, harmadik személy irányában közös kötelezettséget vállalnak, egyetemleges adóstársaknak tekintendők (megjegyzendő, hogy amíg a kereskedelmi jog terén szabály az egyetemlegesség és kivétel, vagyis kifejezett kikötésre szorul a pro parte felelősség, az általános magánjog terén ellenkezőleg a pro parte felelősség a szabály és az egyetemlegesség a kivétel, vagyis itt az egyetemlegesség szorul külön kikötésre). Jogszabályaink szerint egyetemlegesen marasztalandók a perköltségben az örökhagyó tartozásai alapján perelt örökösök is, még pedig a hagyaték átadása után is. I 3. Jogellenes cselekményből, aminek gyakori esete a közös kártétel, amikor is többen közösen követték el a tiltott cselekményt, vagy ha azt többen különkülön követték ugyan el, de nem lehet megállapítani, hogy kinek a cselekményéből, vagy milyen arányban származott a kár. 4. A szolgáltatás természetéből (pl. ha többen közösen vásároltak egy ingatlant és egy összegben kötelezték a vételárat, annak megfizetéséért egyetemié? felelnek). 5. Bírói határozat. Minden olyan esetben tehát, amikor a per tárgya a fentebb meghatározott oszthatatlan dolog, vagy amikor a felek akarata, a törvény, jogellenes cselekmény vagy az ügylet természete, akár a hitelezők, akár az adósok, vagyis akár a felperesi, akár az alperesi pertársak irányában egyetemlegességet állapít meg és ennek alapján a íelek között per keletkezik, az egyetemlegesen jogosított, illetve kötelezett pertársak pervesztés esetében az ellenfél részére megtérítendő perköltségben is egyetemlegesen marasztalandók. De csakis ezekben a meghatározott esetekben lehet helye a pertársak perköltségben való egyetemleges marasztalásának. Minden más esetben azonban a pervesztes társak csak a fentebb kifejtettek szerint, vagyis a Pp. 429. §. 1. és 2. bekezdésében foglaltak szerint marasztalhatók a perköltségben. A pertársaknak a perköltségben való egyetemleges marasztalását pedig a perköltség megállapításáról rendelkező bírói határozatban kifejezetten kell kimondani és ennek hiányában a pertárs ellen a végrehajtást az egész perköltségre vonatkozólag még akkor sem lehet elrendelni, ha a per főtárgyára nézve a bíróság egyetemlegesen marasztalta is a pertársakat. Tehát minden végrehajtást szenvedő egészben viseli az ellene felmerült végrehajtási költségeket, kivéve ezt az esetet, ha a pertársak a per költségeiben is egyetemlegesen vannak marasztalva, vagy olyan végrehajtási cselekmények költségeiről van szó, melyek az összes pertársak ellen tétettek folyamatba, mert az ilyen cselekmények költségei közösek. < Jeney Béla dr. HÖHYÜSZEMLE Dr. Szilasi Pázmány Zoltán: Ujabb adatok a papyrologiához. Rektori székfoglaló értekezés. Pécs. 1933. 24. lap. A papyrus ásatások történetében 1895—96. telén kezdődik, a még napjainkban is folyamatban lévő harmadik időszak, amely korszakot az jellemzi, hogy régiségbuvárok kezükbe vették a rendszeres papyrusásatások vezetését, Egyptom kultúrtörténetének fontosságban állandóan növekvő kútfőinek napfényrehozatalát. Ide s tova negyven esztendeje van annak, hogy a papyrusok szakszerű tudományos feldolgozása megkezdődött és létrejött a ,,papyrologia"-nak nevezett új tudományág, vagyis a jogi tartalommal bíró papyrusok stúdiuma. Azok a gyönyörű eredmények, amelyekre ez a fiatal tudomány már eddig is hivatkozhat, eltörpülnek azonban a fejlődés ama lehető perspektívája előtt, ami a még nem publikált óriási nagy mennyiségű, papyrus feldolgozása útján nyílik meg előttünk.' ) Az angol tudósok haladnak a munka élén s nemes versenyben kérnek részt a kutatásban a német, francia, olasz és i belga papyrologusok, kik hatalmas könyvtárra rugó irodalommal szaporították új tudományunkat. A papyrologiának, mint a római-jog egyik legfontosabb segédtudományának a jelentőségét hangsúlyozza, új munkatársakat toboroz számára és főbb ecsetvonásokkal vázolja a papyrusok stúdiumának eredményeit Pázmány Zoltán rektori székfoglaló értekezésében. Teljes mértékben osztjuk • szerzőnek, mint hazai római jogi irodalmunk egyik kiválóságának nézetét, hogy „a római jog professzora nem választhat egyéb tárgyat értekezése alapjául, mint a papyrologia ismertetését", mely „kivételesen fellen-