Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - A legitimizmus elméleti szempontból

10 MISKOLCI JOGASZÉLET (10) vissza hamarább, míg a körülmények engedte lehetőségek szerint in integimm nem restituáltatik a régi szuverén szerv, mely azután egyedül intézkedhetik alkotmányszerüleg szervezeti összeállításának esetleges változtatása tárgyában. A hangsúly pedig a régi szuverén szervben helyet foglalt király jogazonos személyén van. A jogazonosságtól ugyanis a szervezeti összeállítás minden más vonatkozásában többé-kevésbbé, esetleg egészen is el lehet tekinteni, de a jogazonos király személyétől nem, — enélkül nem állítható helyre a megszakadt jogfolytonosság. A jogfolytonosságnak — ezen elmélet szerint — ez az értelme, ez a lényege s az ezen értelmű alaki jogfolytonosság a magyar alkotmány kardinális követelménye, a hagyományos értelmű alkotmányos minősültségnek conditio sine qua nonja. a) Mi a tárgyi és mi az alanyi jog folytonossága fogalmilag ? Hogy ennek az elméletnek a kritikájával foglalkozhassunk, tisztába kell jönnünk mindenekelőtt jogfolytonosság fogalmi lényegével. Mi a jogfolytonosság s van-e annak alaki és anyagi változata és ha van, úgy mi ennek a kritériuma? A folytonosság értelme szükségképen más a változó életviszonyokhoz alkalmazkodó abstrakt értelmű tárgyi jognál, mint a tárgyi jogban már változatlan alappal bíró s ehhez alkalmazkodó alanyi jognál. A jogfolytonosság elve, az abstrakt értelmű tárgyi jogot illetőleg, azt a követelményt juttatja kifejezésre, hogy az életviszonyokra vonatkozó és idősor"wlhPii nyniást váltó azonos tárgyú jogi rendelkezéo k szerves fejlödésszerüleg egymásból és egymásba folyók. Miután pedig a jogban, a jogi rendelkezésekben, maga az élet tükröződik vissza, a jogfolytonosság követelményében voltaképen maguknak az életviszonyoknak egyfolytonosságú, nyugodt, fokozatos fejlődésének a szükségességét valló elvi álláspont jut kifejezésre, amely egyben és logikusan kárhoztat és elítél minden ugrásszerű fejlődést és annak visszafejlesztésére törekszik. Más értelmű természetesen az abstrakt tárgyi jogból folyó, és azzal szemben már konkrét természeű alanyi jognak az ú. n. folytonossága, ami annak a változatlanságát, a sértetlenségét juttatja követelményképen kifejezésre. Egy további különbség még a kétféle jogfolytonosság között a követelmény minősége tekintetében mutatható ki. és pedig abban, hogy a tárgyi jog (törvény) folytonossága iránti követelmény a jogalkotással szemben jelentkezik s így az politikai, míg az alanyi jogfolytonosság iránti követelmény már a megalkotott jogrenddel szemben jelentkezik a jogigény formájában s így az jogi jellegű. És ahol ilyen konkrét alanyi jog nem logikai művelet eredményeképen kél az abstrakt értelmű tárgyi jogból, mert már maga a tárgyi jog konkretizáltatott, ott a folytonosság követelménye nem tárgyi-, hanem alanyijogszerű, tehát nem az abstrakt tárgyi jognál rationális. — a változás szerves fejlődésszerűségére, hanem az alanyi jognál rationális, a jog változatlanságára, sértetlenségére irányuló. A követelmény jellege viszont ,miután kívül marad a jog terrénumán — hiszen a jogalitotással szemben jelentkezik politikai, így hozza ezt magával a tárgyi jognak konkretizáltsága, — annak kétnemüsége. A jogfolytonosság tehát az abstrakt értelmű tárgyi jognál dynamikus értelemben annak szerves fejlődésszerű változtatása, statikus értelemben pedig az ilyen értelemben megváltozott új jog, — az alanyi jognál viszont dynamikus értelemben a jog változatlanságának a megóvása, statikus értelemben pedig a változatlanul fenntartott régi jog. De maradjunk egyelőre az abstrakt értelmű tárgyi jog természete szerinti folytonosság kérdésénél. b) Mi alapon különböztethetünk elvileg anyagi és alaki értelmű jogfolytonosság között1? Az életviszonyok, illetve — a jogi rendezettség állapotában — a jogviszonyok azonban a legkülönfélébbek s ha a jogfolytonosság követelményét a jogviszonyoknak csak egy csoportjára, az ú. n. alaki jogviszonyokra korlátozzuk, úgy megkaptuk volna az alaki jogfolytonosság lényegét, annak elvi értelmű fogalmi eszmekörét. Az alaki jo|gfolytonosság ilyképen tehát 'csak alfaja lehet a teljes joganyag complexummal kapcsolatos tartalmi értelmű jogfolytonosságnak azon az alapon, hogy az egész joganyag anyagi és alaki értelmű rendelkezésekre bontható fel. Ha azután a jogfolytonosságot az alaki értelmű rendelkezéseknek is csupán egy részére, a szuverén szerv összeállítására vonatkozókra korlátozzuk — mint teszi a legitimizmus jogfolytonossági elmélete — s csak ebben a vonatkozásban látunk jogfolytonosságot és illetve jogszakadást, ennek elméleti alapja és indokoltsága ugyan nincsen, de helyes gyakorlati érzékkel mutat reá arra. hogy a jogfolytonosság biztosításának hol és miben van a legtökéletesebb intézményszerű kulcsa. Az elvi értelmű alaki jogfolytonosság tehát nem sui generis fo,\ tonosság, a folytonosságot a jog tartalmi elemeiben kereső és abban fellelő egyedüli helyes értelmű jogfolytonossággal szemben, hanem azzal lényegileg teljesen azonos. Az elvi értelmű alaki jogfolytonosság is a jog tartalmi elemeinek szerves fejlődésszerűségét tartja helyesnek, kívánatosnak, szükségesnek. Alaki jogfolytonosság tehát, mint a tartalmi jogfolytonossággal szembeállítható, valami más értelmű jogfolytonosság, nincsen, de van a tartalmi jogfolytonosságnak az ú. n. alaki rendelkezésekre vonatkozó, ezekre korlátozható része, amit helyesen terminologizálhatunk i alaki jogfolytonosságnak, ha az ide vonatkozó, a szervezet és eljárás dolgaira tartozó jogi rendelkezéseket elfogadottan ,,alakinak" nevezzük az egyéb vonatkozású ,,anyagiakkal" szemben. Az alaKi és anyagi jogfolytonosság megkülönböztetésének az elvi alapja — mint látjuk — megvan ugyan, de a jogfolytonosság lényege és természete szempontjából irreleváns. A legitimizmus alaki jogfolytonossága mint már jeleztük — az itt kifejtett elvi értelmű alaki jogfolytonossággal nem kongruens, minek oka az, hogy a legitimizmus nem a jog folytonosságának eszmei fogalmi lényegét, de a jogfolytonosság leghatályosabb intézményes módját és eszközét, magát a szuverén szerv in integrum restitutióját minősíti jogfolytonosságnak, amivel nagy fogalmi zűrzavart idézett elő a jogfolytonosság fogalmi lényegét illetőleg. c) A tárgyi és az alanyi jogfolytonosság elvének jellege. A jogfolytonosság fogalmi lényegének megisme-