Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 9-10. szám - A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre. 2. r.

(97) MISKOLCI JOGÁSZÉLET Í5 Mennyit köteles fizetni q védett birtokos gazdaadós adóhátralékára ? A védett birtok tulajdonosa az 1933. év végén fennálló és a külön főkönyvbe átvezetett adóhátralékára köteles az 1933. év végével mutatkozó tőkehátralék összegéből évi 10%-ot, illetőleg ha a külön főkönyvbe átvezetett adóhátralék a befizetés évére kivetett adók két és félszeresét túlhaladja, a 10% helyett a befizetés évére előírt folyó évi adók 25%-ának megfelelő összeget évenkint és pedig negyedévenkint a folyó adókkal egyidejűleg törleszteni. A pontosan, vagyis a negyedév közepéig befizetett hátralékos részletek után késedelmi kamat a védelem időtartamára nem jár, az így befizetett összegek egészben a tőkére számolandók el. Ha azonban a hátralékos az adóhátralékot nem fizeti be pontosan a negyedév közepéig, a késedelmesen fizetett részletek után évi 6%-os késedelmi kamat fizetendő. (149.000—1933. P. M. VII. rend. 7. §.) Mikor kérhet halasztást a védett birtokos gazdaadós hátralékos adótartozásának fizetésére? A 149.000—1933. P. M. VII. sz. rendelet 11. §-a szerint, ha a védett birtokos adós hiteltérdemlően kimutatja, hogy gazdálkodásának a folyó gazdasági évben elért általános eredményére kiható fagy, szárazság, vagy más természeti csapás okozta rossz termés, állatainak elhullása vagy gazdaságában önhibáján kívül szenvedett egyéb hasonló természetű rendkívüli súlyos károsodás miatt jutott abba a helyzetbe, hogy kötelezettségének egyelőre nem tud eleget tenni, a m. kir. adóhivatal a folyó adók, illetőleg az adóhátralék törlesztésére fizetendő negyedévi részleteknek befizetésére, a gazdasági év végéig részére halasztást engedélyezhet. Hogyan kell fizetni az esedékes szolgáltatásokat? A gazdavédelmi rendeletekben meghatározott kamatokat, törlesztő részleteket, töriesztéses kölcsön esetében az esedékes kamatannuitásokat, az annuitásban foglalt kezelési költséget, jutalékot s más efféle járulékot közvetlenül a hitelező kezéhez köteles az adós teljesíteni. Kivéve: Az a védett birtokos gazdaadós, aki gazdavédelmi rendelet 6. §-a által biztosított kedvezményt igénybe veszi„ az összes hitelezői részére fizetendő kamatokat és törlesztési részleteket nem köteles közvetlenül a hitelezők kezéhez fizetni, hanem e helyett azokat a „Gazdaadósok Hitelezőit illető befizetések" elnevezéssel vezetett letétszámlára postatakarékpénztári csekklapon negyedévi utólagos részletekben jogosult fizetni, azzal a korlátozással, hogy a tőketörlesztésre jogosult hitelezők részére fizetendő kamatot és tŐKetörlesztést a gazdavédelmi rendelet 6. §-ában biztosított kedvezmény igénybevétele esetében is közvetlenül az ilyen hitelezők kezéhez kötelesek megfizetni. Töketörlesztésre jogosult hitelezők alatt — a gazdavédelmi rendelet 5. §-ában foglaltakra tekintetlel — a védett birtok kat. t. jövedelmének harmincszoros szorzatán belül esö azok a, hitelezők értendők, akiknek követelése jelzálogjoggal biztosítva van. Az ilyen hitelezők részére az a védett birtokos gazdaadós is közvetlenül tartozik teljesíteni a gazdavédelmi rendeletekben meghatározott, a védett birtok kat. t. jövedelmének 30-szoros szorzatán belül eső, jelzálogjoggal biztosított (bekebelezett) követeléseik után járó kamat- és tőketörlesztést, aki a gazdavédelmi rendelet 6. §-ában biztosított — fentebb ismertetett — kedvezményt igénybe vette. A védett birtok kat. tiszta jövedelmének 30-szoros szorzatát meghaladó, de annak negyvenszeres szorzatán belül eső jelzálogos terhek összege után járó szolgáltatásokat azonban az ilyen hitelezők részére is jogosult a gazdaadós a közvetlenül való fizetés helyett postaiak arékpénztári csekklapon befizetni. A védett birtokos gazdaadósok harmadik csoportjába tartozó adósok — vagyis azok, akiknek birtoka 10 kat. holdnál nem nagyobb, vagy ha nagyobb ugyan, de a kat. tiszta jövedelme 100 koronát nem halad meg, (oagy akinek védett ingatlana csupán házas beltelek — a fizetést a tőketörlesztésre nem jogosult jelzálogos hitelezőnek is közvetlenük kötelesek teljesíteni. Egyébként a gazdavédelmi rend. 6. %-ában foglalt rendelkezéseket velük szemben is alkalmazni kell. | Az ingatlan kat. tiszta jövedelmének minden koronája után fizetendő 10 fillért, illetve a házadóalap minden pengője után fizetendő 3 fillért, minden esetben csekklapon kell befizetni. Ezeket a védett birtokos gazdaadósok harmadik csoportjába tartozó gazdaadósnak is csekklapon kell befizetni. A nem közvetlenül a hitelező \ezého?., vagyis a postatakarékpénztári csekklapon teljesítendő fizetések módozatait a 200—1934. P. M. sz. rendelet szabályozza. Ha a gazdaadós a gazdavédelmi rendelet 6. %-dban megállapított — fentebb ismertetett — kedvezményt igénybe kívánja venni, ezt a szándékát \köteles bejelenteni minden olyan hitelezőjének, akinek nem köteles közvetlenül teljesíteni, valamint az illetékes helyi bizottságnak. A gazdavédelmi rendelet 6. §-ában biztosított kedvezményt 1934 január hó 1. napjától kezdődő hatállyal csak az veheti igénybe, aki ennek igénybevételét 1934 március hó 15. napjáig bejelentette. Aki ezt a határnapot követő időben jelenti be a kedvezmény igénybevételét, az a 6. §-ban biztosított fizetési kedvezményeket csak a bejelentést követő legközelebbi fizetési határnaptól kezdődő hatállyal veheti igénybe és eddig a legközelebbi határnapig a fizetéseket a gazdavédelmi rendelet 5. §-ában megállapított módon köteles teljesíteni. A bejelentést a helyi bizottsághoz írásban kell beadni és abban fel kell tüntetni 1. a védett birtokká nyilvánítást elrendelő végzés számát, 2. az adós be nem kebelezett tartozásainak fennálló tőkeösszegét, a kikötött kamatlábat, a hitelező nevét és lakhelyét (cégét, telephelyét), 3. valamint a védetté nyilvánítás iránti kérvényben bejelentett jelzálogos követelésekben (tőkeösszegében,, kamatban, a hitelező személyében stb.) az azóta beállott esetleges változásokat. A nem közvetlenül fizetendő összegeket a helyi bizottság által rendelkezésid bocsátott és a helyi bi-