Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 9-10. szám - A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre. 2. r.

(93) MISKOLCI JOGASZÉLET kötelezett csak annyival felel, hogy emiatt sem maga, sem a családja, szükséget ne szenvedjenek. Nemcsak a csábító, hanem harmadik személy is kártérítéssel tartozik a csábításért, ha azt tudatosan elősegítette. (Pusztán a felügyelet emulasztása nem tekinthető ilyen elősegítő ténykedésnek.) A bírói gyakorlat által a tartásdíjaknál követett azt a szabályt, hogy az apa is felel a gyermekéért, ha az neki dolgozik (az apa gazdaságában, műhelyében, üzletében, stb.) a csábításból eredő erkölcsi kártérítésnél alkalmazni nem lehet. Az anyaginál azonban igen. Tartoznak végül kártérítéssel az elhunyt csábító örökösei is — az örökségük erejéig — akkor, ha a kárigény érvényesítését az arra jogosult keresettel már megkísérelte. Csábítás és wiszony. A viszony jogi értelme különbözik a köznapi értelmétől. Köznapi értelemben viszony alatt egy férfi és egy nő tartósabb intim barátkozását értjük, míg jogi értelemben viszony minden olyan, bárcsak egyetlen egyszeri nemi érintkezés is, mely nem-házastársak közt jött létre. Tehát pl. a jegyesek vagy elvált házasok közötti egyszeri nemi érintkezés is. Vagyis minden csábítás egyszersmind viszony is, de nem minden viszony csábítás is egyúttal. Egy szabad elhatározással létesített intim barátság: viszony, csábítás nélkül. A viszony a tágabb kör, a csábítás a szűkebb. A csábítás — láttuk — mindig kötelezi a férfit kártérítésre. A viszony, amikor nem csábítás, mikor a 1U- évét már betöltött nő szabad akaratelhatározással lett a férfié, nem kötelezi semmire. Törvény, rendelet az ilyet nem tiltja, viszont jogot sem lehet az ilyesmiből formálni. Az a 14. évét betöltött nő (akár lány, akár asszony), aki szabad akaratelhatározással (akár szerelemből, akár érdekből) adta oda magát egy férfinek, akkor is hiába támaszt később ezzel a férfivel szemben igényt, ha ténylegesen kára származott a viszonyból. (Ha közvetlen oka volt a kárának a viszony. Mert ha a kölcsönként kapott pénzét nem tudta a férfi visszafizetni, vagy ha becsapta vagy meglopta a nőt, stb., ez mind más.) Még akkor is hiába perli be a nő a férfit, ha előzőleg írásban kötelezte az magát a nő minden a viszonyból származható kárának a megtérítésére. Minden olyan megegyezés is t. i., amelyiknek viszony létesítése volt a célja — mint jogilag feltétlenül erkölcstelen — egészében semmisnek vagyis olyannak tekintendő, mintha nem is létesült volna. Ha mégis — a vállalt kötelezettsége alapján — már adott valamit a férfi a nőnek, ez ajándéknak tekintendő. Összefoglalás. Öszefoglalva mind az előzőket: Házasságon kívüli nemi érintkezés létrejöhet: a nő beleegyezésével vagy beleegyezése nélkül. A beleegyezése a nőnek megint lehet: érvényes vagy érvénytelen. Ha érvényes (szabad akaratelhatározással) egyezett bele a nő a nemi érintkezésbe: ennek semmi közvetlen jogi következménye nincs. Ha beleegyezett ugyan a nő abba, hogy a férfié legyen, de a beleegyezés — a tárgyalt okok miatt —nem volt érvényes, ez a férfi részéről magánjogi csábítás : nem bűncselekmény, büntetés nem jár vele, de kártérítési kötelezettség igen. S ha végül nem beleegyezésével, hanem e nélkül, akarata ellenére tette a férfi a nőt magáévá: ez súlyos bűncselekmény: azonfelül, hogy teljes kártérítéssel is tartozik érte a férfi, szigorúan büntettetik. * * * Legközelebb részletesebben fogok foglalkozni az egyes alkatelemekkel. Julow Jenő dr. A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre (Folytatás.) Érvényesíthető-e a nem védett birokos gazdaadóssal szemben a tartozás lejártakor az egész tőkekövetelés ? A hitelező nem a „védett" birtokos gazdaadóssal szemben nem csupán a gazdavédelmi rendelet 1. §ban megállapított kamat fizetését jogosult követelni, hanem a követelés lejártakor — eltérő megállapodás hiányában — az egész tőkekövetelésnek visszafizetését és a gazdavédelmi rendelet életbelépése előtt lejárt hátralékos kamatok megfizetését is követelheti az adóstól és az ilyen adós azzal nem védekezhet, hogy ő csupán a rendelet hatálya alatt esedékessé vált kamatfizetésre köteles, mert ez a kedvezmény csak egyedül a védett birtokos gazdaadósokat illeti. A hitelező a nem védett birtokos gazdaadóst tőke és kamat követelésének teljes összege erejéig beperelheti és kielégítése céljából végrehajtás alá vonhatja az ilyen adósnak összes ingóságait és ingatlanait és ezeket el is árvéreztetheti. Az ilyen gazdaadóst tartozásának behajtása iránt ellene indított eljárással szemben az a jog illeti meg, hogy a 14.000 —1933. M. E. sz. rend. 21. %-a alapján rendkívüli károsodás (fagy, szárazság, állatainak elhullása stb.) esetében az árverési határidő első felének végéig kérheti a bíróságtól az árverés elrendelésének vagy foganatosításának elhalasztását. A halasztás idejét a bíróság az adós és a hitelező érdekeinek gondos figyelembevétele mellett állapítja meg és az ekként adott halasztás időtartama a folyó gazdasági év végén túl nem terjedhet. Ezenkívül az ellene folyamatba tett perben az 1911. évi I. t. c. 397. §-a alapján kérheti a bíróságtól hogy részére a teljesítésre általában megszabott 15 nap helyett hosszabb határidőt és esetleg részletfizetési kedvezményt adjon, amiket a bíróság a kir. Kúria több határozatában kifejezésre jutott álláspont alapján indokolt esetben meg is ad.