Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 7-8. szám - A Nemzetek Szövetsége szervezete és működése

(85) MISKOLCI JOGASZÉLEI az ópiummal való visszaélések megtorlásává és a vele ' aló kereskedelem szabályozására. Külön ópiualbizottságot szervezett, több konferenciát tartott ebben a kérdésben, különösen a Távol-Kelet részére készített ópium felhasználásának fokozottabb ellenőrzését biztosítva ezek eredményeképpen. Sokat tett a Szövetség a leánykereskedelem elnyomása és a gyermekek védelme terén is. Már 1921ben evégből kongresszust hívott össze; az itt elfogadott egyezményhez 26 állam járult hozzá. Különösen gondja volt a Kisázsiába hurcolt nőkre és gyermekekre; Konstantinápolyban, valamint Aleppóban külön épületeket is emelt a menekült nők és gyermekek támogatására. Az olasz Ciraoló szenátor kezdeményezésére az elemi csapások által sújtott területek lakosságának felsegítésére egy nemzetközi szervezetet hívott életre, amely megkönnyíti a nemzetközi segélynyújtást ilyen esetekben, mint pl. történt a japáni és szicíliai földrengések idején is. A munkásság értékelése Ezekben gondoltuk felvázolni főbb vonásaibarazt a sokirányú működést, amelyet a Szövetség alakulása óta végez. Kétségtelen, hogy a közgyűlés, a Tanács, a bizottságok és a rendelkezésre álló irodák elismerésre méltó lelkesedéssel és nem egyszer eredményesen is foglalkoztak azzal a sokágú és szélos területű problémakomplexummal, melyből egynekegynek sikeres megoldása az emberiséget közelebb vihette talán valamivel az igazi béke felé. A Szövetség főfeladatának azt tekintette, hogy leküzdje a nemzetek közötti egyetértés és összeműködés útjába tornyosuló akadályokat. Működése dicsérőket és gáncsoskodókat egyaránt megszólaltatott. De szüksége is van mind a kettőre, mert ha támadják is egyfelől, ez csak arra ösztönzi, hogy a még fennálló tökéletlenségeket kiküszöbölje; ha elismeréssel vannak másrészről, csak növekszik bizakodása, hogy működése talán mégis hasznos az emberiség számára. Az bizonyos, hogy szervezete még nem tökéletes. De mivel nem rideg dogmatizmusra épültek fel falai, hanem mert az a célja, hogy a különböző nemzetek közös munkájával vigye előbbre az emberiséget, a kérdések megfelelő megoldását elősegítő módszerek és utak folyton változtathatók és szervezeténél fogva valóban alkalmasnak is látszik minden uj módszer megfelelő igénybevételére. Az állandó együttműködés a nemzetek között, amelyet már puszta létével, gyűléseivel és értekezleteivel intézményesített, a gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi kérdések, a közlekedés, a nemzetközi közegészségügy, a szellemi munka és néhány visszaélés terén közreműködése nemcsak a világhelyzet állandó javulását jelenti, hanem hatásában megsokszorozódva szorosabbra fűzi a nemzetek eddig sokkal lazább érintkezését és így előbbre viszi az állandó békének ügyét. A Szövetség munkásságának bírálatánál általában nem szokták figyelembe venni a különböző államok érvényesülni akarását, a közöttük uralkodó ellentétes szempontokat, a népek más és más természetét, amelyek mind nehézségeket és komplikációkat okoznak egy-egy kérdés sima elintézésénél. Pedig ezek az ellentétek nem tűntek el egyáltalában a Szövetség megalakulásával. A világ problémái nem válnak könnyebbekké azáltal, hogyha azok megvizsgálását és a megoldás keresését a Nemzetek Szövetsége veszi kezébe, hiszen minden egyes tagállamnak meg van a maga érdeke, a maga törekvése és kívánsága, amelyről nem mond le akkor sem, ha a vitás problémával a másik állam a Népszövetséghez fordul. A Szövetségnek nincs olyan hatalma, hogy egy kollektív akaratot szegezzen szembe tagjai egy részével, mert hisz neki az összes tagok érdekeivel és kívánságaival számolnia kell és mindössze az áll módjában, hogy mint az ellentétek könnyebb kibonyolítására életrehívott korszerű uj testület, a régieknél jobb eszközöket keressen a kiúthoz. Vagyis nem kormány, amely parancsolhat, hanem csak egy szilárdabb formája az együttműködésnek és épp ezért, sajnos, mindig figyelemmel kell lennie azokra az irányelvekre, amelyeket az őt alkotó különböző kormányok magukéinak vallanak. Amikor tehát — Léon Bourgeois szerint — a Nemzetek Szövetsége nem tagadhatja az említett érdekek erejét, mégis igyekszik azokat alárendelni egy hatalmasabb erőnek, amely minden lelkiismeretes ember szemében magasabbrendű ennél és ez: az igazságnak és a jognak az ereje. Mi következik ebből számunkra, magyarok számára, a Nemzetek Szövetségével szemben való állásfoglalásunkat illetően ? Elsősorban is az, hogy nem szabad, elfogultságból, sem ellenséges érzülettel viseltetni e genfi intézmény iránt, sem pedig lekicsinyelni annak erejét és hatását. Hisz működését illetően mindössze nem egészen 12 évre tekinthetünk csak vissza. Mi ez az idő az emberiség történelmében? Ismerjük el legalább, hogy akar valamit tenni az emberiség boldogulása, a béke fentartása és szerves kiépítése terén. Én úgy érzem, hogy az emberiségnek egy gigantikus méretű vállalkozásával állunk itt valójában szemben, amelyhez ma még csak az alapokat ássák. Hogy felépül-e erre a fundamentumra az örök béke temploma, annak csak a Mindenható a tudója. Annyi azonban bizonyos, hogy szilárdan álló falakat csak akkor tudnak felhúzni, ha az isteni gondolat cementjével kötik egymáshoz alapkőül nemcsak az egyik nagy eszmét, a békét, hanem az erkölcsi világrend másik elengedhetetlen princípiumát : az igazságot is. A népek lelke ugyanis nemcsak békére vágyik, hanem igazságos békére... A magyar hercegprímás jelmondata: Justitia et pax! Ezt a mondást kellene választani a genfi palota feliratául is. Jöjjön a Népszövetség az igazság érvényesítésével, akkor az igazságtalanság keresztjével a hátukon vánszorgó népek örömmel üdvözlik majd benne s általa a béke megvalósítóját is... De csak akkor! Mert nekünk előbb kell az igazság, s csak azután a béke. vitéz Nagy Iván dr. Magyar irodalom: Apponyi Albert gróf: La erise de la Société des Nations. Bpest, 1933. — Auer Pál • A Népek Szövetsége. Bpest, 1918. Franklin. — Czakó István : A Népszövetség szervezeti reformja. Bpest, 1931. — Faluhelyi Ferenc: A Nemzetek Szövetsége célja és szervezete. Bpest, 1931. Grill. — Báró Fiedler Sándor: A népszövetségi gondolat fejlődése. Bpest, 1928. Turcsány. — Irk Albert: A Nemzetek Szövetsége. Pécs, 1928. Danubia. II. kiadás. — Mengele Ferenc : A Népszövetség jogi és politikai rendszere. Bpest, 1927. Franklin. — Nagy Elek : Magyarország és a Népszövetség. Bpest, 1925. Franklin — Vladár Ervin : Mi is az a Népszövetség ? Bpest, 1930. Külügyi Társaság.