Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 7-8. szám - A Nemzetek Szövetsége szervezete és működése

(83) MISKOLCI JOGASZÉLET 9 tézkedéseknek vétójával mindig ellene mondott. így tehát a Népszövetség passzív magatartása mellett meghódították Mandzsúriát, megszállták Sanghait s protektorátusuk alatt egy uj államot, Mandzsu-Kuot hívták életre. A Népszövetség végül bizottságot küldött ki Mandzsúriába, melynek jelentése az egész vonalon Japán eljárása ellen foglalt állást és Kína szuverénitásának visszaállítását követelte a megszállott területeken. A Nemzetek Szövetsége mostanában tartott rendkívüli közgyűlése egyhangúan hozzájárult a Lytton-jelentés javaslataihoz, kivéve Japán szavazatát, akinek delegátusai inkább bejelentették Japán visszavonulását a Nemzetek Szövetségéből. Leszerelés A békének biztosításához legfontosabb volna, hogy megfosszák az államokat a támadó háborúk viselésének lehetőségétől, vagyis hogy korlátozzák a fegyverkezéseket, tehát hogy az egyes államok szereljenek le. A Szövetség alapokmánya a fegyverkezések csökkentését az uj nemzetközi rend egyik legfontosabb feladatának mondja ki. Ez a rendelkezés megállapítja, hogy a nemzeti biztonság védelmére szükséges és a nemzetközi kötelezettségek közös erővel való végrehajtásának biztosítására elégséges minimális mértékig kell a fegyverkezést csökkenteni. Évek óta folyik e kötelezettség végrehajtásának előkészítése. A franciáknak azonban sikerült a realizálást kihúzni azzal, hogy a lefegyverzéssel szinte elválaszthatatlanul összekapcsolták a biztonság és a döntőbíróság kérdését. így már az 1924-es közgyűlésen az u. n. genfi jegyzőkönyvben igyekeztek nemzeti biztonságuk hatásosabb biztosítására és bár ez a jegyzőkönyv nem lépett életbe, de lehetővé tette a lokarnói megegyezés létre jövetelét, amely újból biztosította határait Németország felé. 1928-ban a viszályoknak döntőbíróság vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság igénybevétele útján való békés elintézése céljából egy ujabb bizottság megint dolgozott ki szerződéstervezetet. Végül is 1932 február 2-án megnyithatták magát a leszerelési konferenciát is, melynek lassú és eddig sikeresnek egyáltalában nem mondható tárgyalásai szemünk előtt folynak és lehet, hogy valószínűen még évekig elhúzódnak. Szerződések nyilvánossága A béke biztosítására szolgál a Nemzetek Szövetsége alapokmányának 18. szakaszába foglalt az a rendelkezés is, hogy minden a tagállamok között kötött szerződést be kell vezetni egy „nyílvánkönyvbe", hogy ezáltal a nemzetközi kapcsolatok kiépítésénél azelőtt szokásos titkosság helyett a népek közötti megegyezések nyílt őszinteségét lehessen biztosítani. Eddig már több, mint 1000 szerződés, megállapodás és egyezmény van a titkárságon bejegyezve, amiket 70 hatalmas kötetben, teljes szövegükben közzé is tettek. Gyarmati mandátumok A paktum 22. szakasza a Nemzetek Szövetsége ellenőrzése alá helyezte azokat a gyarmatokat és területeket, melyeket a háború előtt Németország és Törökország bírtak és amelyeket a győztes hatalmak között osztottak szét azon a címen, hogy az őslakók még nem tudják a modern világ követelte elveknek megfelelően e területeket saját maguk kormányozni. Ezek a hatalmak évenkint jelentést küldenek a Tanácsnak a rájuk bízott területek kormányzásáról, a mely ezek felülbírálását, egy u. n. mandátumbizottságra bízta, mely lelkiismeretes vizsgálat alá vonja évi összejövetelein a mandatáriusoknak kormányzását. Mint tudjuk, Irak után ujabban Franciaország is lépéseket tett Szíria egy részének önnálló állammá való nyilvánítása és így a Nemzetek Szövetsége kötelékébe való felvétele érdekében, persze azzal a gondolattal kívánván lemondani a mandátumról, hogy így eggyel több vazallus állama lesz a Nemzetek Szövetsége kebelében. A kisebbségek védelme A békeszerződések igazságtalan és botor területi határozmányaikkal, különösen Közép- és Keleteurópában, nagyszámú faji, nyelvi és vallási kisebbségeket hagytak, illetve létesítettek egyes államokban. Számításaink szerint mintegy 48,000.000 ember él Európában kisebbségi sorsban. Ezeknek élete ugyancsak a Tanács kezében van letéve, amennyiben a kisebbségi szerződések rendelkezéseinek megsértése, vagy meg nem tartása esetén petíciókkal fordulhatnak a Tanácshoz, mely — ha egy tagja az abban felhozottakat magáévá teszi — az illető államot a sérelem megszüntetésére vagy kártalanításra kötelezheti. Sajnos, a Tanácsnak ez a tevékenysége nem a legeredményesebb. Az eddig benyújtott több mint 500 petícióból alig 17-et intéztek el a kisebbségekre nézve kedvezően; legtöbbször a panasz tárgyalás alá sem kerül, mert alaki hibából elutasítják vagy megelégszenek a többségi kormány magyarázkodó válaszával, ami pedig a valóságnak legtöbbször csak szégyenletes kendőzése. Pedig a világbéke és a népek közötti egyetértés és együttműködés szempontjából itt volna szükség a Szövetség leghathatósabb közbelépésére. A Nemzetek Szövetsége végzi jelenleg még a Saar-terület adminisztrációját is, egy öttagú bizottság által, amelyben egy francia, egy Saar-vidéki német és három semleges államból való. Ez a bizottság intézi az egész területen a politikai és közigazgatási kormányzást és működéséről havonkint jelentést tesz a Tanácsnak. Mint tudjuk, 1935-ben e területen népszavazás lesz, hogy Franciaországhoz vagy Németországhoz kivánnak-e véglegesen csatlakozni. — A Kelet-Poroszországból kihasított Da.nzig szabadváros is a Nemzetek Szövetsége közvetlen protekturátusa alatt áll, amely egy főbiztos útján gyakorolja e kötelességét, főhívatásaként számtalan esetben közvetítve a város és Lengyelország között felmerülő ellentétek kiegyenlítésében, mint a legutóbb is a Westerplattén kihajózott lengyel csapatok visszaszállításakor. Gazdasági akciók Igen sok esetben teljesített már jelentős szolgálatokat a Szövetség gazdasági tekintetben is. Már 1920-ban Bruxellesben pénzügyi konferenciát tartott, amely a világkrízis elleni küzdelem hathatós eszközeit lett volna hívatva megkeresni. Az 1921-iki barcelonai közlekedésügyi kongresszus a forgalom felszabadítása és a nemzetközi vízi utakon való közlekedés rendezése ügyében határozott. 1922-ben fogott hozzá a Szövetség Ausztria szanálásához. Egy rekonstrukciós tervet dolgozott ki, melynek megvalósításához 650,000.000 arany frank kölcsönt bocsátott Ausztria rendelkezésére, lekötve a vámokat és a