Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - Goltner Dénes: A választási rendszer és eljárás befolyása az országgyűlési képviselő választások érvényességére

(tó) MISKOLCI JOGÁSZÍLET Í5 kölcsön/ő nád és zsupfedél Kecskemétéi) 44.5%-ot, dc még Szegeden is 28.6%-ot foglal le. A haladás is kifejezetten gyorsabb, Miskolezon, mint a többi vidéki 'centrumban. A zsindelyfedeiü házak pl. a 10 év előtti aránynak csaknem egyhetedére olvadtak le. Igen nagy ez a javulás s — szerintünk — nincs kizárva az, (hogy valamely felvételi hibaforrás áll a javulás hátterében. Diósgyőr és Hejőcsaba egybecsatolása a házak minősége tekintetében a fennálló viszonyokat kétségtelenül lerontaná valamelyest. A két elővárosban ugyanis a kőből és téglából épült házak aránya csak 53.6% (még mindig sokkal magasabb, mint a vidéki thj. városok átlagában!). A kő- és téglaalapon( épült vályogházak aránya 21.8% és 23.6%-ot tesz ki a tisztára vályogból épüli házak képviselete. A tetőzet terén azonban már nincsen lényeges különbség, a házaknak mintegy 90% az elővárosokban is cseréptetőzettel bír. összefoglalás. Bevezetőinek, szánt kis dolgozatunk végére értünk. Az örvendetes és kevésbbé örvendetes jelenségeknek ime egész sorával fogad az új népszámlálás: A lakosság szaporodása — főleg a bevándorlási többlet számottevő csökkenések következtében — meglassult. Kerületenként ÍÜ szaporodás egyenlőtlenül oszlott el s a nagy jövőjű,, gyorsan benépesülő, főleg a város déli részein fekvő negyedek mellett fogyatkozó is akadt. A nemek erőviszonya eltávolodott a kívánatos egyensúlyálla póttól s kifejezett nagy nötöbblet állott elő. Az öregek és a munkabíró népesség idősebb tagozata viszonylag jobban szaporodott, mint a f iatalabb korban álló produktív réteg, akiket ismét gyérebb s hozzá szabálytalanul telített fiatal sarjadék sorai követnek; az utánpótlás sokkal kisebb, mint a múltban. A családos elem súlya egy árnyalattal növekedett. Szépen haladt a csekély számú idegen anyanyelvűek további asszimilálódása. A zsidóság számbeli apadása és a két vezető keresztyén egyház tagjainak a szaporodás terén érvényesült s a múlthoz mérten feltűnő szerep-cseréje jellemzi a felekezetek demográfiáját. Az elemi műveltségnek további haladása és az épületviszonyoknak mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben észlelhető nagyarányú haladása egészíti ki e vázlatos képet. Ismételjük: a helyes értékelés ideje — a kombinatív feldolgozás hiányában — még nem. érkezett el s ezért az adatokból kicsillanó tanúiságok végleges levonása és az anyag hiánytalan kibányászása későbbre marad. Schneller Károly dr. * Goltner Dénes dr.: A választási rendszer és eljárás béfolyása az országgyűlési képviselő választásúk érvényességére. Szeged, Ablaka György könyvnyomdája, 1933. 69. I. Figyelmet érdemel ez a kis tanulmány, mert a magyar közjog legaktuálisabb kérdését érinti és komoly tudományosságra törekvő módszerrel és alapossággal célkitűzésében is eredeti. Szerző azokat az elemeket teszi vizsgálat tárgyává, amelyek a képviselőválasztások tisztasága és érvényessége szempontjából a választási rendszer és eljárás keretében jelentőséggel bírnak, avagy ebbeni jelentőségük egyáltalán szóba kerülhet. E vizsgálat ÍVÍ általános választójogról arra a megállapításra vezet, hogy az a választások tisztasága tekintetében nem nyújt többlet-garanciát, hatása tehát a választások érvényességére semleges, esetleg negatív, a titkos szavazás rendszerének bevezetése azonban ugyanebből a szempontból feltétlenül kívánatos. A választási hatóságok szerepének ezirányú befolyását Szerző különösen a bíróságok szepontjából veszi vizsgálat alá és arra a megállapításra jut, hogy a bíróságoknak, különösen hiányos törvényes rendelkezések mellett, közigazgatási funkciókkal való megterhelése káros és veszélyes, a bíróságokat tehát a választási biztosi, de különösen az ajánlásokkal kapcsolatos teendők alól fel kell menteni. Rámutat egyben azokra a veszélyekre is, amelyek akkor állanak elő, ha választási hatóságok a helyi közigazgatás szerveiből alakulnak. A választás tisztaságát és érvényességét befolyásoló elemek során felemlítést és méltatást talál továbbá e műben a kötelező szavazás, a többségi rendszer, a közvetett választás, a centralizáció, a választási költségek és a büntető rendelkezések szerepe is. Felemlíti továbbá Szerző a választási bíróságokat is, de megállapítja, hogy amíg a felsorolt többi elemek „ex ante" hatnak, a választási bíráskodás hatása a választások érvényességére csak „ex post" érvényesül s ekként e befolyás lényegtelen. A tanulmány egyik utolsó fejezete végül azt a gondolatot veti fel, hogy a választások lebonyolítását, a kormányhatalom illegitim befolyásának kiküszöbölése céljából, ú. n. átmeneti s csupán a választások lefolytatására felhatalmazott kormányokra kellene bízni. Szerző e röviden felsorolt, illetve összefoglak vizsgálati anyag keretében számos figyelemreméltó észrevételt tesz, kapcsolatot tár fel és munkásságában mindvégig kimerítő és megfelelő forrásanyagra támaszkodik. Critikus apparátusában fölsorakozik az idevonatkozó magyar tudományos irodalom legnagyobb része, az országgyűlési tárgyalások és irományok kimerítő anyaga, a képviselő választások fölött ítélkező bíróságok — számos elvi jelentőségű ítélete és a külföldi tudományos irodalom eléggé figyelemreméltó ismerete is. Mindez a tudományos munkássághoz való komoly készségről tesz tanúságot és a tanulmány értékét alátámasztja és növeli. Ingadozás és bizonytalanság jelentkezik ezzel szemben a tanulmány célkitűzésében és vezérgondolatában. Szerző a tanulmány címe szerint a választási rendszer és eljárás befolyását csak az országgyűlési képviselőválasztások érvényességére vonatkozólag kívánja vizsgálat tárgyává tenni, a mű bevezetéséből azonban már kitűnik, hogy e vizsgálat nemcsak a választások érvényességére, hanem a választások tisz taságára is vonatkozik. És ez a két szempont vezeti Szeizőt valóban az összes felemlített elemek vizsgálata során. Ezt a két szempontot azonban közös nevezőre hozni nagyon nehéz s egyben céltalan feladat. A választások érvényessége ugyanis mindenkor alaki jogi kérdés, a választások tisztasága pedig érdemi és jogpolitikai. Kétségtelen, hogy összefüggés van e két kérdés között, de a legélesebb határvonallal való elválasztása éppen ezért elkerülhetetlen. Szerző nem húzta meg ezt a határvonalat s gondolatmenetébe éppen emiatt elvi jelentőségű hibák is kerültek. Teljesen indokolatlan azután, hogy a választások érvényességére befolyást gyakorolt elemek között a választások fölött ítélkező bíróságoknak, csupán azért.