Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 4. szám - Goltner Dénes: A választási rendszer és eljárás befolyása az országgyűlési képviselő választások érvényességére

(tó) MISKOLCI JOGÁSZÍLET Í5 kölcsön/ő nád és zsupfedél Kecskemétéi) 44.5%-ot, dc még Szegeden is 28.6%-ot foglal le. A haladás is kifeje­zetten gyorsabb, Miskolezon, mint a többi vidéki 'cen­trumban. A zsindelyfedeiü házak pl. a 10 év előtti aránynak csaknem egyhetedére olvadtak le. Igen nagy ez a javulás s — szerintünk — nincs kizárva az, (hogy valamely felvételi hibaforrás áll a javulás hátterében. Diósgyőr és Hejőcsaba egybecsatolása a házak minősége tekintetében a fennálló viszonyokat kétségtelenül le­rontaná valamelyest. A két elővárosban ugyanis a kő­ből és téglából épült házak aránya csak 53.6% (még mindig sokkal magasabb, mint a vidéki thj. városok át­lagában!). A kő- és téglaalapon( épült vályogházak ará­nya 21.8% és 23.6%-ot tesz ki a tisztára vályogból épüli házak képviselete. A tetőzet terén azonban már nin­csen lényeges különbség, a házaknak mintegy 90% az elővárosokban is cseréptetőzettel bír. összefoglalás. Bevezetőinek, szánt kis dolgozatunk végére értünk. Az örvendetes és kevésbbé örvendetes jelenségeknek ime egész sorával fogad az új népszámlálás: A lakosság sza­porodása — főleg a bevándorlási többlet számottevő csökkenések következtében — meglassult. Kerületen­ként ÍÜ szaporodás egyenlőtlenül oszlott el s a nagy jövőjű,, gyorsan benépesülő, főleg a város déli részein fekvő negyedek mellett fogyatkozó is akadt. A nemek erőviszonya eltávolodott a kívánatos egyensúlyálla póttól s kifejezett nagy nötöbblet állott elő. Az öre­gek és a munkabíró népesség idősebb tagozata vi­szonylag jobban szaporodott, mint a f iatalabb korban álló produktív réteg, akiket ismét gyérebb s hozzá szabálytalanul telített fiatal sarjadék sorai követnek; az utánpótlás sokkal kisebb, mint a múltban. A csa­ládos elem súlya egy árnyalattal növekedett. Szé­pen haladt a csekély számú idegen anyanyelvűek to­vábbi asszimilálódása. A zsidóság számbeli apadása és a két vezető keresztyén egyház tagjainak a sza­porodás terén érvényesült s a múlthoz mérten fel­tűnő szerep-cseréje jellemzi a felekezetek demográ­fiáját. Az elemi műveltségnek további haladása és az épületviszonyoknak mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben észlelhető nagyarányú haladása egészíti ki e vázlatos képet. Ismételjük: a helyes értékelés ideje — a kombina­tív feldolgozás hiányában — még nem. érkezett el s ezért az adatokból kicsillanó tanúiságok végleges le­vonása és az anyag hiánytalan kibányászása későbbre marad. Schneller Károly dr. * Goltner Dénes dr.: A választási rendszer és eljárás béfolyása az országgyűlési képviselő választásúk érvé­nyességére. Szeged, Ablaka György könyvnyomdája, 1933. 69. I. Figyelmet érdemel ez a kis tanulmány, mert a magyar közjog legaktuálisabb kérdését érinti és ko­moly tudományosságra törekvő módszerrel és alapos­sággal célkitűzésében is eredeti. Szerző azokat az ele­meket teszi vizsgálat tárgyává, amelyek a képviselő­választások tisztasága és érvényessége szempontjából a választási rendszer és eljárás keretében jelentőség­gel bírnak, avagy ebbeni jelentőségük egyáltalán szóba kerülhet. E vizsgálat ÍVÍ általános választójogról arra a megállapításra vezet, hogy az a választások tiszta­sága tekintetében nem nyújt többlet-garanciát, ha­tása tehát a választások érvényességére semleges, esetleg negatív, a titkos szavazás rendszerének beve­zetése azonban ugyanebből a szempontból feltétlenül kívánatos. A választási hatóságok szerepének ez­irányú befolyását Szerző különösen a bíróságok szepontjából veszi vizsgálat alá és arra a megállapí­tásra jut, hogy a bíróságoknak, különösen hiányos törvényes rendelkezések mellett, közigazgatási funk­ciókkal való megterhelése káros és veszélyes, a bíró­ságokat tehát a választási biztosi, de különösen az ajánlásokkal kapcsolatos teendők alól fel kell men­teni. Rámutat egyben azokra a veszélyekre is, ame­lyek akkor állanak elő, ha választási hatóságok a he­lyi közigazgatás szerveiből alakulnak. A választás tisztaságát és érvényességét befolyásoló elemek so­rán felemlítést és méltatást talál továbbá e műben a kötelező szavazás, a többségi rendszer, a közvetett választás, a centralizáció, a választási költségek és a büntető rendelkezések szerepe is. Felemlíti továbbá Szerző a választási bíróságokat is, de megállapítja, hogy amíg a felsorolt többi elemek „ex ante" hatnak, a választási bíráskodás hatása a választások érvé­nyességére csak „ex post" érvényesül s ekként e be­folyás lényegtelen. A tanulmány egyik utolsó feje­zete végül azt a gondolatot veti fel, hogy a választá­sok lebonyolítását, a kormányhatalom illegitim be­folyásának kiküszöbölése céljából, ú. n. átmeneti s csupán a választások lefolytatására felhatalmazott kormányokra kellene bízni. Szerző e röviden felsorolt, illetve összefoglak vizsgálati anyag keretében számos figyelemreméltó észrevételt tesz, kapcsolatot tár fel és munkásságá­ban mindvégig kimerítő és megfelelő forrásanyagra támaszkodik. Critikus apparátusában fölsorakozik az idevonatkozó magyar tudományos irodalom legna­gyobb része, az országgyűlési tárgyalások és iromá­nyok kimerítő anyaga, a képviselő választások fölött ítélkező bíróságok — számos elvi jelentőségű ítélete és a külföldi tudományos irodalom eléggé figyelem­reméltó ismerete is. Mindez a tudományos munkásság­hoz való komoly készségről tesz tanúságot és a tanul­mány értékét alátámasztja és növeli. Ingadozás és bizonytalanság jelentkezik ezzel szemben a tanulmány célkitűzésében és vezérgondo­latában. Szerző a tanulmány címe szerint a választási rendszer és eljárás befolyását csak az országgyűlési képviselőválasztások érvényességére vonatkozólag kívánja vizsgálat tárgyává tenni, a mű bevezetéséből azonban már kitűnik, hogy e vizsgálat nemcsak a vá­lasztások érvényességére, hanem a választások tisz taságára is vonatkozik. És ez a két szempont vezeti Szeizőt valóban az összes felemlített elemek vizsgá­lata során. Ezt a két szempontot azonban közös ne­vezőre hozni nagyon nehéz s egyben céltalan feladat. A választások érvényessége ugyanis mindenkor alaki jogi kérdés, a választások tisztasága pedig érdemi és jogpolitikai. Kétségtelen, hogy összefüggés van e két kérdés között, de a legélesebb határvonallal való el­választása éppen ezért elkerülhetetlen. Szerző nem húzta meg ezt a határvonalat s gondolatmenetébe éppen emiatt elvi jelentőségű hibák is kerültek. Tel­jesen indokolatlan azután, hogy a választások érvé­nyességére befolyást gyakorolt elemek között a vá­lasztások fölött ítélkező bíróságoknak, csupán azért.

Next

/
Thumbnails
Contents