Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 7-8. szám - Móricz Miklós dr.: Az erdélyi föld sorsa. (Az 1921. évi román földreform) [könyvismertetés]

MISKOLCI JOGASZfLET 15 túra óriási különbözőségét, főleg pedig azt, hogy mennyivel több szabadságot és így több jólétet élveztek az erdélyi oláhok, mint „szabad" regáti testvéreik. A mű következő részében a Szerző — szintén szövegösszehasonlító rendszerben — a regáti és az erdélyi földreformra vonatkozó tételes anyagot, a törvényszövegeket veti egybe és hozzáfűzi minden fontosabb részhez a maga statisztikai adatokkal és logikus irányú érveléssel alátámasztott megjegyzéseit és magyarázatait. Kimutatja, hogy az oláh földreform már alapelveiben lecsúszott a jogszerűség és az igazságosság talajáról, mert az egyenlőség és szociális fejlődés nevében egy és ugyanazon állam egyforma polgáraira 4 féle földreform törvényt alkotott. Más igazság volt tehát Erdélyben és más pl. a Regátban s más volt a joga a magyar ajkú polgárnak és más az oláhnak! De amilyen elfogult és igazságtalan a törvény kiinduló pontja, épen olyan részleteiben is, mert az egymástól látszólag alig eltérő törvényszöveg megszámlálhatatlanul sok lehetőséget és jogi kibúvót enged a végrehajtó hatalomnak a nemzeti kisebbségekkel szemben való alkalmaztatásuk terén. És az Erdélyből kiszivárgó szomorú hírek, a Népszövetség asztalára szánt, de oda sokszor el sem jutó keserű panaszok, az optánsper, stb. mind igazolják, hogy az oláh közigazgatás az erdélyi földreform végrehajtásánál alkalmazta is a törvény által teremtett, mindig szükségszerűleg alakítható, oláh igazságot és jogszerűséget a magyar kisebbségek földjeivel, iskoláival, sőt templomaival szemben is. A földreform végrehajtásáról és eredményeiről szól — Mitrany beosztásához hasonlóan — a munka harmadik fejezete. E részben a szerző újabb statisztikai adatok hiányában (veszélyes is lett volna az új oláh statisztikai adatokat alkalmazni) az 1910. évi magyar népszámlálás Erdélyre vonatkozó adatait használja fel (több táblázat és két szemléltető kartogramm készítésével is), de így is kényelmes dolga van Mitrany légből kapott statisztikai adatainak megcáfolása terén. Ha a könyvet kiadó társaság céljához híven, e munkát angol nyelven is meg tudja jelentetni, akkor a Mitrany „igazságai" és megállapításai kérészéletűek lesznek az angol-amerikai közvéleményben, mert megtudják, hogy valóban mi volt az oláh földreform és mi lett a magyar föld sorsa Erdélyben Bortnyik Lajos dr. HÍREK Szentmiklósi Márton f 1866. márc. 19-1932. okt. 30. Egy emberöltőt erősen meghaladó professzori pályája alatt a jogásznemzedékek hosszú sorozatát nevelte Szentmiklósi Márton, a budapesti egyetem most elhunyt jeles tanára e hazának. Szentmikló;; 1894-ben fiatalon, 28 éves korában foglalta el heiyet az egyetemi katedrán s kezdte meg a cupida legum iu>entus jogászi instruaiá,.anyk szép feladatát. Elsü jelentős munkája lo92-ben hagyta el a sajtót lipcsei és göttingí iii egyetemi és könyvtári tanulmányainak eredményeként „Az exceptio doli a régi és a mai római jogban" címen, amely munkája alapján, a budapesti kir. tud. egyetemen a római jog magántanárává habilitálták. Szentmiklósi Márton inkább a római jog tanításának volt igazi mestere, ezen munkálkodását szolgálta „A római jog institutioi" címen megírt és XII. kiadást elért kiváló tankönyve, valamint ,,Magánjogi esetek" címet viselő, 1902-ben sajtó alá került, a római jogi praktikumok számára írt segédkönyve is, szerény, a fórumtól és a társaságtól visszavonultan élő, nagy praeceptor volt, kinek minden ambícióját az ifjúság oktatása képezte. A római jogi monographia irodalom müvelése helyett, klasszikusan megírt institutio tankönyvvel gazdagította a magyar romanistákat. Tankönyvének páratlan népszerűségét igazolja azon, hazánkban ritkán előforduló jelenség is, hogy az 12. kiadást ért meg. A római jog classikus jogelveinek lelkes hirdetője elhagyta örökre katedráját, elnémultak azok az ajkak, amelyek közel négy évtizeden keresztül tanították, oktatták a jogtanuló fiatalságot. A hálás tanítványok ezrei veszik körül a farkasréti temetőben frissen hantolt sírt, amely magába fogadta azt a nagy, nemesen érző, jóságos szívet, amelyik oly bő ségesen árasztotta tanítványai felé a szeretet soha el nem halványuló sugarait. Most, midőn törékeny szervezete megtörve, aránylag fiatalon kidőlt a nemzet nagy tanító mesterei közül, megilletődve hajtjuk meg előtte a hála és elismerés zászlaját. Sit ei ternyi levis! Dr. Sz. Z. Pályázati hirdeímény. Az 1932/33. tanévben a következő pályatételek tűzettek ki: Római jog: Szabadon válaszható tétel. Magyar alkotmány- és jogtörténet: Szabadon választható tétel. Közgazdaságtan és pénzügytan: Az adóáthárítás kérdése, különös tekintettel a földadóra és a telekértékadóra. Jogbölcsészet: Szabadon választható tétel. Magánjog: Szabadon választható tétel. Közjog: A képviselői összeférhetetlenség. Nemzetközi jog: A békeszerződések revíziójának jogi lehetőségei a Népszövetség Egyezségokmánya alapján. Büntetőjog: A kornak és a nemnek a kriminalitásra gyakorolt hatása. Büntető eljárásjog: Szabadon választható tétel.