Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - Emlékkönyv a Kecskeméten működő egyetemes református jogakadémia fennállásának századik évfordulójára 1831-1931 [könyvismertetés]

(55) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 23 képezi a Mária Terézia 1776. aug. 9. rendelének cs 1779. ápr. 23-iki kiváltság levelének teljes szövegének a közlése. Dr. Réthey] Ferenc a Párisi Egyezmények Nemzetközi Magánjogi Rendelkezéseivel foglaikoz hosszabb tanulmányában s megállapítja azt, hogy a párisi egyezmények anyagi jogi rendelkezései a nemzetközi magánjog elvi szabályaival nincsenek minden tekintetben összhangban s nem tartalmaznak a nemzetközi magánjog elvi szabályai szempontjából szerencsés intézkedéseket. Dr. Dezső Gyula jogakad. professzor: „Szolgáltatás és ellenszolgáltatás a kötelmi jog körében" cím alatt értekezik. Szerző alapos és kimerítő tanulmányában a magyar magánjogi törvényjavaslat szövegének nyomán, a külföldi törvényhozások egybevetésével foglalkozik a kötelem („Kötelesség") tárgya és a szerződés tartalmával s nem hagyja figyelmen kívül az alapvető jogi szakirodalom ősforrását: Zsögöd írásait sem. Találóan jegyzi meg szerző, „hogy a kötelmi szolgáltatás keretét a szerződési szabadság" állapítja meg. A magánjogi törvényjav. 969—971. és 1138— 1147. és 1150. §§-ban foglalt lehetetlen szolgáltatás és a szolgáltatás lehetetlenülése, valamint a gazdasági lehetetlenülés problémáival foglalkozik folytatólag szerzőnk. Az eredetileg lehetetlen szolgáltatásra irányuló obligatio halva született, — az utólag beálló lehetetlenné válás az egészségesen született kötelem megsemmisüléséhez vezet. Egyik alakja ennek az utólagos gazdasági lehetetlenülés, ,,mely nemcsupán külső körülmények, hanem és talán még inkább az érdekvédelem és érdeksérelem szempontjából bírálandó és döntendő el. A tilos és erkölcstelen szerződések (M. M. Tj. 972—973. §§.)-re vonatkozó jogszabályok után a kizsákmányolás (M. M. Tj. 977. §.) fontos kérdésével foglalkozik a cikkíró. Külön fejezeteket szentel a szerző a M. M. Tj. 981—984. §§-ban szabályozott bizonytalan tartalmú a M. M. Tj. 1001. §-ban: ,nem komoly szerződéseknek, a M. M. Tj. 995. és 1084. §§-ban foglalt méltányossági elv érvényesülése szabályainak. A VI. befejező fejezetben a M. M. Tj. 1130., 1133. és 1242. ,§§-ban foglalt exceptio non rite adimpleti contractus, illetve a visszatartási jogról értekezik. Ifj. Boér Elek: „A közgazdaságtan módszervitája a statisztika és a dinamika szempontjából" c. tanulmánya (368—515. 1.) a modern közgazdaságtani elmélet egyik kiélezett s felettébb nehéz feladványának a megoldására vállalkozik. Szembeállítja kritikailag a konjunktúrakutatásnak a konjunkturaelméletben kiteljesedő hiveit (amerikai empirikus irány zat) az orthodox egyesúlyelmélet képviselőivel. A hatalmas forráskritikával feldolgozott anyagból is kiemelendő Schumpeter, Carell és Lőwe teóriáinak kritikai elemzése. Bár — mint megállapítja szerző — az empirikus-statisztikai irányzat engedett is kezdeti merevségéből, mégis ma már olyan pozíciót vivott ki magának, amelyből kiszorítani már nem lehet. De mivel a tisztán természettudományi vizsgálati mód és törvényszerűség a társadalmi tudományokban kizárólagos alkalmazásra nem kerülhet, ezért a két. alapjában oly távolálló módszernek a szintézisét,- de legalább is bizonyosfokú kiegészülését elkerülhetetlennek tartja, ha nem is bízik a teljes megnyugvásban. Dr. Kacsóh Bálint: „Kereskedelmi törvényünk általános határozataihoz" címen írt cikket. Részletes ismertetést lapunk e számában hozunk erről a tanulmányról.) Dr. Weninger László Vince jogakadémiai magántanár : ,,A nemzetközi jog tudományának fejlődése Magyarországon a világháború után" címen írt posthumus cikke igen alapos munkája a korán és váratlanul elhunyt kiváló nemzetközi jogi írónknak. Dolgozata három fejezetre osztva foglalkozik 1. a nemzetközi jogi oktatás kérdésével hazánkban a négy tud. egyetemen, a közgazd. egyetemen, a 3 jogakadémián és a katonai főiskolán (Ludovica academia), 2. Tudományos intézetek címe alatt, megállapítva azt, hogy kifejezetten a nemzetközi jog tudományos müvelésével foglalkozó intézete Magyarországnak még nincs, az most van szervezés stádiumában, megállapítja azt, hogy ezt van hivatva pótolni a Magyar Külügyi Társaság, 3. A magyarországi nemzetközi jogi irodalomról alapos és mindenre, í: letve minden nemzetközi jogi irodalommal foglalkozó íróra kiterjeszkedő beszámolót ad. Dolgozatának ezen része igen értékes bibliographiai szempontból, mert egybegyűjtve van benne a nemzetközi jogi irodalom müvelése hazánkban. Az értékes évkönyvet dr. Csekey Isiván szegedi egyetemi professzor, egykori kecskeméti jogakadémiai és dorpati egyetemi tanár „Észt o>xzag állam, má alakulásának története és államrendjc" című kiváló tanulmánya fejezi be. A finn-ugor néptörzsek eme északi államának kiváló ismerője szerző, ki éveket Észtországban tölve, közvetlen tapasztalatai s eredeti kútfők alapján írta meg tömören Esztonia történeti áttekintését. Az észt nép történetének ősidejére visszanyúló visszapillantás után alapos ismertetőt nyújt Észtország szabadságharcáról, alkotmányozó gyűléséről és Eszt országot fenyegető kommunista veszélyről, az új állam nemzetközi kapcsolatairól. Értékes része a dolgozatnak az észt-magyar kapcsolatokról való beszámoló, amelynek egyik megteremtője s leghivatottabb munkása szerzőnk volt. Értékes dolgozatának függelékéül az 1920 június 15-én hozott és 89 szakaszt tartalmazó s 1920 dec. 21-én életbe lépett alaptörvényben foglalt államrendet közli. A kecskeméti jogakadémia százéves múltjához méltó módra áldozott a jubiláló intézmény iránt érzett kegyeletének a most ismertetett Emlékkönyv kiadása által. A hatalmas kötet 510 lapot tartalmaz, igen szép kiállításban látott napvilágot, mely utóbbi az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és nyomda részvénytársaság érdeme. Sz. Z.