Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A büntetőjogtudomány célkitűzései és taneszközei

(45) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 13 lette nagy az előrehaladottabbakkal szemben, tehát hogy éppen az egyetemi előadások keretében kell különösen súlyt fektetnünk a szemléltető oktatásra, különösen akkor, ha dolgokról, ábrákkal szemléltethető tényekről, folyamatokról és jelenségekről van szó, amint ezt a büntetőjogtudományban és jelentőségükben állandóan emelkedő melléktárgyaiban (büntetőjog története, aetiológia, kriminalisztika, büntetéstan, poenológia, börtönügy stb.) lépten-nyomon tapasztalhatjuk. A szemléltetésre, különösképpen a vetített képekkel való szemléltetésre a büntetőjogtudomány és mellékágai keretében bő alkalom nyílik. A szemléltető oktatás tekintetében kínálkozó példák nagy seregéből csak néhányra utalunk. A büntetőjog történetét tárgyazó előadások keretében rég elmúlt idők jogemlékeinek bemutatására rendkívül sok alkalom nyílik. Az elmúlt századok kegyetlen büntetőjoga, büntetési eszközeinek (például taposó malom, különféle halál- és testi büntetések) ismertetésénél a szemléltetésre és vetített képek bemutatására számtalan alkalom kínálkozik. Bűnügyi statisztikai adatgyűjtések, valamint bűnügyi aetiológiai kutatások eredményeinek ismertetésével kapcsolatosan pedig akárhányszor hosszabb statisztikai számsorok felsorakoztatása válik szükségessé ; többnyire nem egyes adatok, hanem azok összessége, az azok sorában mutatkozó és a társadalmi élet törvényszerűségeit visszatükröztető eltolódások bírnak ilyenkor jelentőséggel. Ezek szemlélete és megállapítása csak akkor lehetséges, ha a számokat tartalmazó táblázatokat egyszerre vizsgáljuk; ilyen táblázatoknak valamely előadó terem tábláján való feltüntetése felette időrabló, ellenben vetítés által való bemutatásuk pillanatok alatt válik lehetővé. Ezen társadalmi jelenségek bemutatásánál diagrammok (hasáb, kocka és kördiagrammok) segítségével is még szemléltetőbbekké tehetünk egyes, a kriminalitás terén jelentkező társadalmi jelenségeket. A nemeknek az egyes jogterületeken eltérő kriminalitását visszatükröztető hasábdiagrammok, a visszaesés alakulását feltüntető kördiakrammok képezik itt — statisztikai táblázatok mellett — a vetített képek tárgyát. Egyes, lászólagosan nagyon bonyolult társadalmi jelenségek, mint például a társadalmi kapillaritásnak a világháború kriminalitásával kapcsolatos kihatása1) egy-két diagramm bemutatása útján könnyen magyarázható meg és tehető szemléltetővé. A büntetéstan, a poenológia keretében pedig a halálbüntetések végrehajtásáról használt egyes bonyolultabb szerkezetek (például guilottine, az Északamerikában használatos villamos szék, spanyol jogterületeken ismeretes garot, nyakcsavar) szóval való leírásánál és ismertetésénél sokkal szemléltetőbb egy vetített kép és néhány hozzáfűzött szó. Rendkívül bő alkalmat adnak a szemléltetésre a különféle börtönügyi problémákkal kapcsolatos előadások ! Hogy csak egy példára hivatkozzunk, a börtönépítészet legalapvetőbb kérdéseit néhány vetített képpel sokkal jobban magyarázhatjuk meg, mint sok szóval. A csillagrendszer lényegét például a London melletti Pentonvilleben épített, vagy a Berlin elővá') Lásd :i tárgyban! Szerzi), A világháború hatása a fcriminslitasra, 11*25, 14. s köv. old. rosában, Moabitban levő, vagy a Philadelphiában levő Eastern Penitentiary tervrajzának vetítése és a hozzáfűzött magyarázatok által sokkal szemléltetőbbé tudjuk tenni, mint akármilyen alapos és hoszszú előadás útján. Hasonlóan az ú. n. rotundrendszert például a Németalföldön Bredában és Haarlemben levő börtönök elrendezésének bemutatásával, az ú. n. udvarrendszert meg például a Gentben vagy Miibankban levő börtönök alaprajzának vetített képek segítségével való ismertetése útján sokkal szemléltetőbbekké tudjuk tenni, mint a puszta szóval. Továbbá a bűnügyi nyomozások módszereivel foglalkozó kriminalisztika is bő alkalmat nyújt a vetített képek útján való szemléltetésre. A bűnügyi aetiológia, a börtönügy, stb. problémáinak tárgyalásánál tehát sok alkalmat találunk arra, hogy szemléltetés, képek vetítése által egyes kérdéseket jobban magyarázhatunk meg és hatásosabban véshessük be az elmondottakat a hallgatóság emlékezetébe. A tanítás azon módjának jelentősége, hogy optikai úton keltünk képzeleteket, hogy vizuális eszközökkel hatunk hallgatóságunkra, nem becsülhető fel eléggé. Jelentőségének felismerésére vezetett a szemléltető tanításnak az elfogadására és elterjedésére, amelynek a büntetőjog terén legfontosabb eszköze és módja a képeknek a vetítése. Technikai felkészültségünk mai fokán diapozitiveknek vetítés útján való bemutatása akadályokba már nem ütközik. Az ilyen alkalmakkor vetítendő képek, diagrammok és táblázatok az előadásokat változatosabbakká és élénkebbekké teszik és ezenfelül még arra is módot nyújtanak, hogy sok kérdést és annak mikénti megoldását szemléltetőbbé tegyenek. Az e tárgykörökben jelentkező problémáknak beláthatatlan sora bő alkalmat nyújt arra, hogy a vetített képek taneszközével sokszor éljünk; kis kitartás és megfelelő utánjárás mellett sok száz, merjük állítani talán ezernél is több diapozitív elkészítésére és vetítésére is nyílik alkalom. III. A felvetett kérdések megtárgyalásával kapcsolatosan még a következőkre utalunk. A büntetőjogtudomány célkitűzésénél elsősorban a gyakorlati szempontokra kell figyelemmel lennünk. Amikor a kriminalitás aránya majdnem mindenütt emelkedik és az egyes jogterületek büntetőjogszolgáltatásának költségvetései állandóan emelkednek, akkor a tisztára elméleti értékű problémáknak boncolgatására nincs idő. Amely tudományág a gyakorlati élet szükségleteivel lépést tartani nem bír, annak létjogosultságát joggal kétségbe vonják. Tehát a büntetőjogtudománynak is ma elsősorban a gyakorlati élet követelményeire kell tekintettel lennie! A büntetőjog mai taneszközeivel kapcsolatosan pedig még a következő szempontokra mutatunk rá. Az egyik-másik taneszköz alkalmazása esetén, így például egyes problémáknak mélyben szánfó megbeszélése és megtárgyalása, valamint tanulmányi kirándulások során az előadó tanár és a hallgatóság jobb összeismerkedésére nyílik alkalom. Ez felette jelentős momentum és kívánatos ennek előmozdítása is. Ilyen alkalmak alapozzák meg sokszor a tanár és hallgató között keletkező és az életre szóló barátságot, amelynek hasznát elsősorban a hallgatóság fogja átni; a hallgatóság tanulmányainak befejezése után is, sokszor éppen ilyenkor leginkább, tanácsra és ut-