Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Tilos és erkölcstelen szerződések. (M. M. T. J . 972-978. §.)

MISKOLCI JOGASZÉLET 3 desek elkerülhetetlenek, de nagy átlagban ez a megoldás megnyugtathatónak mondható.27) Azonban a bírónak bizonyos irányelveket föltétlenül szem előtt kell tartania; nem alkalmazhatja a múlt, vagy a jövő, vagy a külföld, vagy valamely theoria elveit, sem saját egyéni érzését, vagy ízlését, hanem csakis a jelenkorban és az ő országában a valóságos életben és a lakosság többsége részéről megnyilvánuló átlagos erkölcsi felfogáshoz, a szóbanforgó társadalmi körnek, foglalkozási ágnak, miliő nek uralkodó nézetéhez kell alkalmazkodnia bizonyos konzervativizmussal.28)20) Míg a szokás ténykérdés, addig az erkölcs jogkérdés, melyet a bíró hivatalból tartozik észlelni, mert a bíróság nemcsak a jognak, hanem az erkölcsnek is őre. Ez tehát a bírónak jóval tágabb jogkört biztosít, de egyben kötelességet ír elő, mint a római jog exceptio dolis generalis-a.30) Hogy ami erkölcsileg tilos, az jogilag is tilos, az azért van, mert a jogrend ügyel arra, hogy közte és az erkölcs között állandó harmónia legyen31)32), amint azt már Papinianus oly klasszikusan kifejezte.33) Az erkölcsnek a jogra gyakorolt befolyása két irányban érvényesül: positive, amennyiben az erkölcsi tilalmak egy részét jogparancsok formájában codificalja és negative, amennyiben nem nyújt védelmet olyan ügyleteknek, melyek az erkölcs szabályaiba ütköznek.34) A kettő közötti viszonyosság abban is nyilvánúl, hogy a legtöbb jogparancs mélyen fekvő belső oka az erkölcsi norma, viszont az erkölcs egyik legfőbb tanítása, hogy az állam törvényeit tiszteletben kell tartani, hogy a hazáért életünket is fel kell áldozni. Általában az erkölcsi szabályok köre tágabb, mint az állami törvényeké; előbbi az utóbbit általánosságban és elvileg magában foglalja. De míg a törvények külső magatartást írnak elő és a szolgáltatás teljesítését ki is kényszeríthetik, (nem törődve a belső gondolatokkal), addig az erkölcsi normák a lelkivilágra hatnak és kikényszerítés helyett a lelki belátás, benső érzés diktálja az erkölcsi kötelességek teljesítését.35) Valamely jogügylet több okból lehet erkölcstelen ; 1. ha tárgya olyan szolgáltatás, mely maga erkölcstelen, 2. ha a jogügyletbe való foglalás, — 3. ha a pénzbeli ellenszolgáltatás kikötése, — 4. ha célzata erkölcstelen és így tovább.36) Minden kötelem — bizonyos vonatkozásban — korlátozza a felek emberi szabadságát, mert olyasvalaminek tevésére, tűrésére, vagy abbanhagyására kényszeríti, amire egyébként nem volna köteles. Ez elvileg nem sérti a jó erkölcsöket, mert az emberi szabadsághoz hozzátartozik, 2I) N. P. Tvk. Ind. (I. Terv. I. köt. 211. oki.) a) .Steinbach '40. old., Oscr 140. old. c. pont. =») A Iháborúszülte gazdasági viszonyok azonban lényegesen enyhítették a békebeli szigorú felfogást; a kereseti viszonyok rosszabbodása és a drágaság fokozódása folytán a Kúria újabban megengedi a kisebb tisztviselőknek és ügyvédeknek közvetítésért díjazást kikötni, amit békében erkölcstelennek minősített. (Kúria 54/1920.. 1368/1923., 2011/1918., 3610/1917.. 1. Almási 33. old.) 1 ») Enneceerus 13. old. 6. jz. ") Ehrenzweig 49. old. 3. és Lotmar: ..Der unmoralischo Vertrag" U. ott idézve. ") Igaz. hogy ez nem mindég 'sikerül, söt mint fentebb láttuk (10. jz.) a társadalmi erkölcs némely esetben egyenesen dacol a jogszabállyal, ez azonban, csak kivétel. 3') Quae facto Iaedunt pietatem, existimationem. verecundiám .nostram, et — üt generaliter dixerim — eon-tra bonos móres liunt nec fa.ce.re nos posse credendum est. (Di>g. 28. 7. 15). ") Steinbach 2. old. •) FVwoboda ©1. old. Kant nyomán. *) Lotmar: id. jnjl 68—75. old. hogy önmagát korlátozza, ha neki úgy tetszik. Ám ez nem mehet túl bizonyos határon és nem terjedhet odáig, hogy az egyéni, vagy gazdasági szabadság oly mélyen nyúljon bele, hogy azt elnyomja, vagy megsemmisítse, mert sérti az emberi méltóságot. Ezért ütközik a jó erkölcsbe — mai felfogás szerint — a rabszolgaság, jobbágyság, a házasságra, elválásra, vallásváltoztatásra, politikai állásfoglalásra, stb. vonatkozó kötelem.37) 38) Ugyanezért vannak korlátozva általában az ab banhagyásra irányuló kötelmek, melyek szintén nem terjedhetnek odáig, hogy az egyéni, vagy gazdasági szabadságot, vagy az érvényesülési lehetőséget elkobozzák. A modern jogrendszerek ezt már intézményesen biztosítják, pl. a svájci kötelmi jog, mely kimondja, hogy a versenytilalom kikötése csak akkor érvényes, ha hely, idő és tárgy tekintetében megfelelő korlátok közé van szorítva és ha az alkalmazott gazdasági előrehaladását nem nehezíti meg aránytalanul súlyosan; sőt az önmagától meg is szűnik, ha a volt alkalmazott beigazolja, hogy a volt munkaadónak jelentékeny érdeke már nem fűződik hozzá.39) 40) Még részletesebben és szigorúbban szabályozza ezt a kérdést a csehszlovák jog, mely szerint a versenytilalmi szerződés érvénytelen, ha az alkalmazott kiskorú, ha évi jövedelme nem volt több, mint évi 4000 cseh korona, ha a volt munkaadó érdekkörén kívül esik, ha egy évnél hosszabb időre terjed és általában, ha az alkalmazott előrehaladási lehetőségét túlságosan megnehezíti.41 ) 42) 43) Erkölcstelen az olyan ügylet is, mely szembeszökően sérti a felek közti paritás elvét; nemcsak a kizsákmányoló ügylet44), hanem a kényszeregyezségi eljárásban a superquota,45) 46) csődeljárásban bármely hitelező követelésének törvényben meg nem en") Ehrenzweig 176. old.. Oser 129. b. **) Ugyan ide tartozik, pl. a házassáigközvetítöi jutalék kérdése, mely hazai jogunk szerint turpis causa azért, mert a házasság alapja az érzésekből fakadó kölcsönös vonzalom, nem pedig a vagyoni érdek, s így ez utóbbinak előtérbe helyeziése. sőt kereskedelmi cikk gyanánt való kezelése sérti a házassági etikát és ezzel együtt az emberi méltóságot. Ellenben nem helyes Fodor indokolása. (III. k. 133. old.), mely szerint „a házasságközvetítő hazudozás (és ha nem?), ámítás (és ha nem?) által törekszik összeboronálni^t) a feleket 'csak azért, hogy a kikötött dijat megkapja". De még az első helyen említett nézet sem egyhangú, inert pl. Endemann (607. old. 7. jz.) szerint a házas ságközvetítői jutlékra ,szóló ügylet igenis érvényes és nagyszámú szerzőt, -öt felső bírósági döntéseket sorol fel ezen utóbbi nézete mellett (u. ott). ») Sv. köt. jogi törv. 357. és 360. 40) Társasági szerződésnél, bérletnél, stb. már kevésbbé forog fenn ez a veszedelem, miért is 'ezeknél a korlát már csak a gazdasági szabadság teljes megkötése. L. Oser 144. old. 42. pont. 41) Mayr 58. old. 7. pont. 4:) Régen túlhaladott álláspontot képvisel Titze (7. old. 1, pont), aki szerint megengedett ügylet az. melyben egy keres kedelmi. vagy ipari vállalat eladója szerződésileg arra is kötc lezheti magát, hogy az. egész világon nem fog hasonló vállalatot létesíteni. 4*) Ugyanebbe az eszmekörbe tartoznak és bizaöyos mértéken túl erkölcstelenek a kartel és más hasonló (trust. corner, ring, syndicatus, stb.) szerződések, ha 't. i. a gazdasági verseny szabadságát teljesen kizárják és ha a fogyasztók nagy tömegét a termelők önkényének teszik ki. (L. lOser 145. old. 44 p., Mayr 57. old. 4. p.. Endemann 607. old. 8. jz.) Ellenben megengedettek, ha magasabb gazdasági célokat szolgálnak, pl. a minőig feljaví tását. a termelés fokozását, a munkások helyzetének javítását, a külföldi behozatal csökkentését, s így a kereskedelmi mérleg jobb alakulását, a zugkereskedelem letörését, stb. (Ehrenzweig 166. old.) «) L. alább. *) 1410/1926. M. É. rend. 78. ?. 1. és 2. bek. ") 1916:V, t. c. 2. f (régebben Cs. T. 2*5. és 2*6. $.)