Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Ernst Roesner: Der Einfluss von Wirtschaftslage, Alkohol und Jahreszeit auf die Kriminalität, Berlin-Tegel, 1931, 96 oldal [Könyvismertetés]

(57) MISKOLCI J OGÁSZÉLET 13 állati támadás csak ott és addig jogtalan, ahol és amíg, mint az embert illető jogok tárgya, reprezentálója jelentkezik.84) Ugyanígy, de a megszorítás hangsúlyozása nélkül Heller,8) Angyal,*") Vámbéry,87) Binding.88) Kirekesztik ellenben a jogos védelemre alapot adó támadások fogalmi köréből az állatok támadását nálunk Edvi-Illés, csupán azon indokolással, hogy a támadáshoz két személy szükséges, az egyik félen a támadó, a másik félen a védekező,"") a külföldiek közül pedig Schwarze,"") Merkel,"1) Lammasch,92) Hold von Ferneck,91) mert az csak végszükségre jogosít. h) Ellenben a jogtalanság fogalmi körét illető állásfoglalásomhoz képest Löffler ama nézetét, miszerint a res nulliusként jelentkező állat és az élettelen dolgok általi kihatások is jogtalan támadásként jöhetnek számba eshetőleg, nem tartom helytállónak, mert jogilag közönbösek, sőt még támadásnak sem tekinthetők, mert ellenük szól a támadás életfogalma.94) U Ugyancsak nem tekinthetők jogtalan támadás fogalma alá esőknek azok a támadások, amelyek eltűrésére jogi kötelezettség áll fenn. így nem védhető ki jogos védelemmel a szülői jog vagy a fenyíték jognak a törvényes kereteken belül való gyakorlása/'") Sőt a hivatalos hatalommal való visszaélés is csak az esetben jogosít védekezésre, ha valamely alaki kellék hiánya miatt jogtalan.96) Mindezek alapján pedig jogtalan támadásnak nevezhetjük valamely élőlénynek egy fennálló jogállapotot a jog szempontjából kedvezőtlenül érté0 kelten megváltoztatni akaró, jogjav sértő vagy veszélyeztető pozitív erőkifejtését. A felvetett kérdésre viszont akként felelhetünk, figyelemmel a támadásról és a jogtalan támadásról adott fogalommeghatározásra, hogy az állatok magatartásai is rendelkezhetnek a „támadás" és a „jogtalan támadás" ismérveivel, miért is az ilyen magatartásuk jogszerűen vissza verhető jogos védelemmel. III. Még csak a vonatkozó joggyakorlatot igyekszem néhány szóval jellemezni. Ugyanis nem hagyható figyelmen kívül az a kétségtelenül érdekes körülmény, hogy bírói gyakorlatunk teljesen megkerüli a a kérdést és egész más alapon minősíti az állatok általunk jogtalan támadásnak nevezett magatartásait megakadályozni, kivédeni célzó cselekményeket. így a Curia egyik ítélete szerint az, aki az udvarába került állatok kiűzése közben azokban kárt okoz, nem követ el **) Id. m. 291. Lásd még Olshausen Komm. I. 278. ") Id. m. 98. ") Tank £ 390. •') Tank. I. 227. M) Handbuclh I. 736. L. még Meyer—AHfeld 227., Frank id. n>. 117., Pinger id. m. 368—Í89.jz. ") Komm. I. 494. ") Komm. 228. 3. jegy/. ") Id .m. 163. K) Gnindriss 32. M) Id. m. II. 122. ") Degré id. m. 291., Angyal Tank. I. 399., Bindig Hnrnlbucii L 736. ") Angyal Tank. L 403., De,gré id. m. 293., Bemer Lehrbuch 104. ") Angyal Tank. L 403., Heller a Hv. magyarázata 30i-64., Ootkcr Vergl. Darst. II. 269., Wachenfeld Lehrbuch 118. büntetendő cselekményt, mert a Btk. 418. §-ában írt vagyonrongálás vétségének tényálladéka megállapításához megkívántató lényeges kellék, a jogtalan megkárosítási szándék nem található fel.97) Egy másik ítéletében pedig jogos védelemről annyiban emlékezik meg, hogy annak feltételei az adott esetben nem forogtak fenn.08) Már pedig kétségtelen, hogy a jelzett esetekben a felmentés valódi indoka csak a Btk. 79. §-ában meghatározott s a jogtalanságot kizáró ok fennforgása lehet, miután valamely állatnak a vagyon védelmében elkövetett megölése csupán ezen a cimen sem büntethető.91') Tengerics Ernő. Ernst Roesner, Der Einfluss von Wirtschaftslage, Alkohol und Jahreszeit auf die Kriminalitat, BerlinTegel, 1931, 96 oldal. Szerző a német birodalmi statisztikai hivata* (Statistisches Reichsamt) által évente kiadott bűnügyi statisztikáknak szerzője; ennek megfelelő magas szemszögből tárgyalja az előttünk fekvő könyvben felvetett kérdéseket. A gazdasági tényezők hatásával foglalkozva (2— 57. old.) szerzőnk mindenekelőtt reámutat arra, hogy ennek a tényezőnek megfigyelése milyen történeti fejlődésen ment át. és hogy milyen nehézségekbe ütközik, nevezetesen, hogy nem igen akad olyan fokmérő, amely a gazdasági helyzet jó vagy rossz voitát hűségesen tükröztetné vissza; még ma is aránylag a legjobb módszer az, amelyet Mayr ajánlott és amely a gabonaárak és a kriminalitás, elsősorban a vagyon elleni kriminalitás közt von párhuzamot; Roesner ezt az eljárást követve, rendkívül értékes grafikonok segítségével mutat reá (15, 19, 22. old.) a gabonaárak és élelmiszerárak, valamint a vagyon elleni bűncselekmények közti összefüggésekre elsősorban Németországban, majd aztán hasonló eljárást követve kiterjeszkedik az Anglia és Walesben, továbbá Franciaés Svédországban (25., 27. és 29. old.) mutatkozó hasonló jelenségekre is; grafikonok szerkesztése nélkül azonban kiterjeszkedik röviden a többi kulturállamban mutatkozó hasonló tünetekre is. Azonban nemcsak a vagyon elleni bűnözés, hanem másirányú, de a gazdasági viszonyokkal közvetve összefüggő kriminalitás segítségével is igazolható a gazdasági helyzetnek a kriminalitásra gyakorolt erős hatása; ilyen deliktumok a koldulás, a munkakerülés és a prostitúció. A különféle jogterületekről felsorakoztatott adatok és több ezek segítségével készített grafikon meggyőzően igazolják szerzőnek tételeit. Végül reámutat szerző a háborúnak a gazdasági tényezőkön keresztül a kriminalitásra gyakorolt káros hatására is. A dolgozatnak második része (57—69. old.) az alkoholfogyasztásnak a kriminalitásra gyakorolt káros hatását tárgyazza. Bár adatgyűjtés e tekintetben csak kevés országban, így például hazánkban is folyik, szerző ezek és több grafikon segítségével találóan mutat reá arra a ") Bjt. XXII. 287, ugyan így XVI. 265., XXVIII. 264. M) Bjt. XXXVIII. 262. ") L. Bjt. 33. a szerkesztő megjegyzéseit.