Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A csekk jogintézménye a görög-egyptomi papyrusok jogrendszerében három papyrus alapján

(55) MISKOLCI JOGASZÉLEI lí Ingatlan zárlatok Zárlatok alatt értjük úgy a ritkábban előforduló valódi zárlatokat, mikor valamely dolog vagy jog képezi végrehajtás tárgyát, mint a gyakrabban előforduló haszonélvezet zár alá vételeket. Idézek egyelőre Lord Bacon (1560—1626) mondásaiból a Bírák és ügyészek Lapja idei tavaszi számából. „A bíró legfőbb hivatása elnyomni az erőszakot és a csalást. Ezekhez kell hozzászámítani a makacs perlekedők pereit, melyek a bíróság túlterhelése által csömört okoznak. A bíró kiválósága akkor látszik, ha az egyik oldalon a hatalmas által gyakorolt erőszak, üldözés, ravaszkodás, pártoskodás, hatalom vagy kiváló tanács lép előtérbe és mégis az egyenlőtlent egyenlővé teszi. Különös látvány lenne, ha az ügyvédek merész modora befolyásolná a bírákat, holott utóbbiaknak az Istent kell utánozniok, kinek székében ülnek és aki „a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet át." (Jakab apostol levele 4., 6.) Még ennél is különösebb lenne azonban, ha a bíráknak határozott kedvenceik lennének, mely körülmény csak a költségek emelkedésére és titkos utak gyanújára adhatna alkalmat. Illő, hogy nyilvános vélemény rosszalja az ügyvédeknél jelentkező ravasz tanácsadást, durva hanyagságot, felületes tájékozottságot, meggondolatlan sürgetést vagy túlmerész védelmet. Négyféle ártalmas tulajdonságú ember található a bíróság körül. Először némelyek a perek magvetői, másodszor vannak kik a bíróságot hatásköri kérdésekbe vonják be, a harmadik fajta ügyeskedő és rossz indulatú fogásokkal él, a negyedik fajtába tartoznak a költségekre éhesek és erőszakosan végrehajtók." Nem ok nélkül mondják az ügyvédek magukról, hogy ők az alkotmányos élet és a jogélet oszlopai, mert mihelyt a hatalom ezeket elnyomja elsősorban az ügyvédi tevékenységet nyomja el. Valóban a kommunisták nemcsak Istennek tagadását, hanem az ügyvédek elnyomását is programmjukba vették. Ennél nagyobb dicséret már az ügyvédeket nem érheti. Azonban, mint minden, a mi hatalmon van hajlandó hatalmát túl terjeszteni ha teheti. A Bírák és Ügyészek Lapja éppen a fent említett idei tavaszi számát megelőző mult évi decemberi számában mutattam ki. hogy alakulnak a viszonyok, amelyek szerint az önös céljaik elérésében panaszaik és feljelentéseik túlértékelése folytán hátuk megett a felügyeleti hatóságokat érző ügyvédek az elsőfokú bórákat kedvező költség megítélési gyakorlatra késztetik. Ismét idézek. Olyan esetben, amikor a végrehajtató négy váltót egyidejűleg, de figyelembe vehető indok nélkül külön-külön peresített s a biztosítási végrehajtást is egyszerre négy kérvényben kérte, a szegedi tábla (1019—1927) a négy kérvényért együttesen csak annyi költséget talált megállapíthatónak, amennyi a négy váltó együttes perlésénél az egy végrehajtási kérvényért megállapíttatott volna. (Jogi Hirlap polgári Eljárási Jogi Döntvénytára 266. lap; I. 1429. eset.) Ellenben: Napirenden van, hogy érkeznek a telekkönyvi hatóságokhoz a nagyszámú keretváltó végrehajtások külön megállapításokkal, úgy, hogy fordult elő olyan eset, hogy a telekkönyvi hatóságnál egyszerre 8 ilyen ügyet connexeztek s összegeiket összeadva egy tétellel kebeleztették be, persze így a költség több mint kétszeres, de vannak esetek mikor a váltókat némi időközzel perlik és némi időközzel kimennek ingót foglalni, először alapot aztán felül. Más. Ha a végrehajtó a végrehajtást szenvedőnek előbb csak ingó vagyonára, aztán pedig külön kérvénnyel ingatlan vagyonára vagy megfordítva, előbb •csak ingatlan vagyonára, aztán pedig külön kérvénynyel ingó vagyonára kéri a végrehajtás elrendelését, az utóbbi kérvény költsége a végrehajtást szenvedő terhére rendszerint nem állapítandó meg. (Ko. 901. márcz. 21—27. 6. sz. polg. hat.) Ellenben: A végrehajtási törvények 43. §-a értelmében, valamint az állandó bírói gyakorlat szerint végrehajtatónak joga van a végrehajtást szenvedett ingóságaira és ingatlanaira külön-külön végrehajtást kérni és ennek folytán felmerült költségek végrehajtást szenvedettet terhelik. Kérem tehát jelen kérvényem díját végrehajtást szenvedettel szemben (168 P. substrátum után) 30 P-ben megállapítani. Költség 15 P. 60 f. (Bp. közp. jb. 124/363/1931.) Más. Az ügyvédi díjszabásban lefektetett elvek szerint oly esetben amikor a végrehajtási eljárásban a foganatosítás alkalmával a végrehajtató részéről nem ügyvéd vagy ügyvédjelölt, hanem ügyvédsegéd járt el, a végrehajtató képviselőjét az ügyvédi díjszabás szerint megállapított költség fele illeti meg. (Bp. tsz. Pf. 521—1927. Jogi Hirlap I. 1322. sz. Magánjogi Döntvénytár 443. old.) — (A C. 903 ápr. 24—Jún. 2. XV. sz. t. ü. döntv. csak annyit említ, hogy díj és költség jár.) Ellenben: Ezek a „lefektetett elvek" a tarifákba kinyomtatást is igényelnének, ennek hiányában nem követhetik az alsó bíróságok ügyvédi harag nélkül. Más. Végrehajtató ügyvédje a bírósági végrehajtóval egy kocsin utazhatott tehát részére külön fuvardíj nem jár. Ez régi gyakorlat és többé-kevésbbé általános most is. Ellenben: Az idegen ügyvédek jobb ügyekben nem bíznak meg helyettest, hanem maguk érkeznek a hely szinére már nem is kocsin, hanem autón, melynek díját természetesen felszámítják. • A fentebb elősorolt költségszaporítások továbbra is fennmaradtak. Fennmaradt — a T. e. 74. 1 gyenge intézkedése folytán — az ingók potom áron elárverezése is. A törvényhozó nem számolt azzal, hogy az adós akcióképtelen és sokszor apatikus. Fennmaradt — mert a Jt. 81. s. köv. szakaszaiban foglalt telekadósság intézménye nem népszerű — teljes jelzálogi fedezet mellett is az ingó foglalás is azért, mert bírja az ingatlan az ingó végrehajtás költségeit is. Biztosítási végrehajtás esetén a tkvi hatóságok a már régen biztosított követelést még egyszer előjegyzik. (Telekkönyv 1931. 7—8. sz. 255. 1 ) A 24.000—1929. I. M. r. 15. S-a ellenben megszüntette — előnyösségük megszüntetése által az árverés közbenjöveteli költségek legnagyobb részét.