Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 3-5. szám - Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET nül fontos és válságos évtized határkövéhez érve ejtjük meg lehető gyorsan e számvetést. A kép ugyan még távolról sem lesz teljes. Hiszen jóformán csak a legfontosabb adatnak: a népszámváltozásnak a lemérésére szorítkozik. Hol van még a kvalításbeli változások lemérésének ideje?! A foglalkozási, birtokmegoszlási, művelődési és koreloszlásbeli eltolódások adatainak ismerete hijján nyilván nyers e felvétel. De tökéletlen azért is, mert az egyes részletadatok minden kritikát kiálló értékeléséhez szükséges volna az egyes községek oly tüzetes ismerete, amelynek e sorok írója — sajnos — nincs birtokában. Könyvből — a rendelkezésekre álló statisztikákból — e községek demográfiai és gazdasági egyéniségéről meglehetős sokat tud már és intenzivusan érdekli minden kis erőpont, minden egység, — de hol van ez a teljes megismerés elevenségétől!? Egyes szakemberek lekötelező szívességéből íolyólag tudunk már a községek tekintélyes sorának néhány fontosabb gazdasági, néplélektani stb. charakterére vonatkozó szórványos és persze a dolog természeténél fogva nem egyszer szubjektív jellegű megállapításról.') De ahhoz, hogy egy helység tömegesen észlelhető életjelenségeit avagy közülük bár csupán a tényleges és természetes szaporodás nagyságát helyesen értékelni tudjuk: a tárgybeli ismeretek gazdag tárházával kellene magunkat felfegyverezni. így ismernünk kellene nemcsak a határ pontos megoszlását, valamint időbeli eltolódásait a gazdaság-typusok és művelési ágak szerint, úgyszintén a talaj minőségét és a legfontosabb demográfiai jellemzőket, (kor, családi állapot stb.), hanem a községben érvényes napszámbéreket és a népesség igényeit, szokásait, az építkezésnek a néphagyományoktól sem független színvonalát, a lakásviszonyokat, a városi civilizációval való érintkezés mértékét, a széles rétegeknek a haladás kívánatos üteméről vallott felfogását, az alkalmazkodásra való s valószínűleg faji vegyületektől sem független átlagos képességet, de még — hogy csak látszólag elhanyagolható kicsinységekre utaljunk — azt is, hogy a falu leányai közül sokan szolgálnak-é a városban s hogy sok-é vagy kevés a nemi beteg s hog milyen méretű az alkoholizmus stb. Keskeny ebb-s, élesebb csatornákon, sokszor csak hajszálerecskéken Keresztül, de meghatározólag öszszefüggenek ezek az elszórt s teljességre távolról sem igényt tartó tünetek a népesség szaporodásával. Ezek befolyását éppen a községenkénti vizsgálat tudná szépen tisztázni, bár az ellentétesen ható tényezők mérlegrevetése nem csekély nehézségekkel járna. Mindezzel azt akarjuk hangsúlyozni, hogy a borsodvármegyei népesség szaporodási viszonyainak az alább következő taglalását inkább csak kezdetnek, kísérletnek tartjuk. A szaporodás alakulását, felötlőbb szabályszerűségeit, a községek geográfiai, gazdasági és társadalmi jellegzetességeik mellett kialakuló más-más szaporodását fogjuk megvizsgálni. Tehát az egyes községeket fogjuk bizonyos typúsok szerint felosztatni és az így képezett kategóriák alapján törekszünk bizonyos szabályszerűségek megállapítására. A monográfia írójának feladata ezen ") Különös köszönettel kell megemlékeznem a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamiira vezető tisztviselőjének: fóka József titkár úrnak éa Dr. Mátvus Viktor fecnim a//> úrnak egykori j e- h: >:i:uak, .-rgílíi kii/rcmíikö.I.Vükért és jó tanácsaikért. túlmenő; igaz, részben innenmaradó is. ő az egyes községet írja le egészen tüzetesen. A tömegészlelőnek a község, mint individuum mellékes. Mi kényszerből komprommisszumot kötünk: a község minden vonatkozásban való teljes ismeretének hiányában bizonyos kifejezett tulajdonságok szerint csoportosítjuk azokat és így vizsgáljuk meg azt, hogy vájjon a néperő megtartása szempontjából milyen értékesek? i úgy érezzük, hogy — ha mást nem — a megismerésen alapuló szeretetet és érdeklődést, mint az ércfedezettel ellátott lokálpatriotizmus alapját, megerősíti e kis tanulmány, jóllehet meg vagyunk győződve arról is, hogy egyes tanulságok az állami és önkormányzati szervek cselekvő beavatkozására is alkalmas indítékul szolgálhatnak. •« * * Ritkán lehet találni aránylag kis terjedelmű, közigazgatásilag különálló területet, a melyik földrajzilag és gazdaságilag változatosabb, ideálisabb volna, mint Borsod vármegye.') A tiszamenti részek, valamint a megye délnyugati sarkát borító alluviális és dilluviális termékeny sikság, amely a helyenként őstelevény talajú Sajóvölgy ben folytatódik, csak egyik jellegzetessége a megyének; e síkföldet ugyanis az erdőkkel dúsan borított Bükkhegység és a Sajó alsó folyása választja el a Gömöri Érchegység és a Gömör-Tornai karsztos vonulat végső nyúlványaiként tekinthető és a Boldva-Sajó szögén gazdag karbon rétegekkel megáldott változatos dombvidéktől, amely gazdaságföldrajzilag átme) neti jellegű területnek, mezőgazdaságra és erdőgazdaságra egyaránt alkalmasnak minősíthető. E megye derekán húzódik el az ellentétes termelésű területek határát képező s egyben élénk forgalmat is létesítő híres „vásárvonal." amelynek különösen ott van erős népességtelepítő, városképző ereje, „ahonnan jól járható folyóvölgyek vezetnek fel a hegyvidékekbe.0) „A legnagyobb egyöntetű felvidéki területre az Alföldről felvezető átjáró éppen a megyét haránt szelő Sajóvölgye, amelynek a kapujában fekvő Miskolcz azAlföld és a Felvidék határán lévén, nemcsak maga volt és van fejlődésre predesztinálva, de mivel egy egész nagy vízgyűjtő terület nyílásában fekszik és közvetlenül mögötte jelentékeny iparfejlesztési energiák vannak",s) « közvetlen környék gazdasági fejlődésére is kihatott előnyös fekvésével. Ha szabad egy helység vagy bizonyos tájék gazdasági értékének a jelzésére e kifejezést használni, hogy „gazdaság-stratégiailag előnyös", úgy Borsodnak a síkság és a Sajó völgy közötti részére bízonynyal lehet ezt mondani. Itt vezet át az Alföldről a Felvidékre a mindenkor nagyforgalmú út, amelyen a róna búzáját és a Hortobágy állatját szállították a Felvidék fájáért, ércéért és ipari terményeiért. S ezt a természetes útvonalat keresztezi a megye keleti ') A továbbiak során csak a réigi Borsod vármegyével fogunk foglalkozni: föléig azért nem vesszük számításba Gömör \á gye putnoki és rimaaaócsi járásának Borsodhoz csatolt töredékét, mivel a közigazgatásilag oigyel'örc egyesített terület statisztikai adatait — kivált a réigebbi adatokra való visszatekintések folyamán — csak az eredménnyel arányban nem álló fáradsággal tudtuk volna összehasonlításra alkalma* módon cgycsíleni. ') Fodor Ferenc: Magyarország gazdatági földrajza. Buda pest. 1924. 218. 1. • Fodor i. m. 233. 1. ,