Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 5. szám - A kisebbségi panaszjog reformja

10 MISKOLCI JOGÁSZÉLÉT (70) gel) nem tartja szükségesnek, hogy a petícióban panaszolt ügyre felhívja a Tanács figyelmét. Ebben az esetben a bizottság rendesen semmiféle jelentést sem tesz a Tanácsnak.11) Ha a panaszosok mégis felvilágosítást kérnek petíciójuk sorsáról a Főtitkárságon, úgy rendszerint azt a választ kapják, hogy: eddig még egy tanácstag sem hívta fel a bennefoglaltakra a Tanács figyelmét. Természetes azonban, hogy ha a „hármas bizottság" egyik tagja a másik kettővel ellentétben olyan jelentősnek tartja a sérelmet, hogy érdemes rá felhívni a Tanács figyelmét, ha már nem is a bizottság nevében, de mint rendes tanácstag, a saját maga nevében ezt mégis megteheti. Sőt a kisebbségi bizottság ilyen nemleges határozata ellenére is, bármelyik más tanácstag is kérheti mégis a kérdésnek a tanácsi napirendre való tűzését. b) A bizottság (egyhangúlag vagy szótöbbséggel) elhatározza, hogy a felpanaszolt ügyre felhívja a Tanács figyelmét. Ebben az esetben kéri a kérdésnek a tanácsi napirendre való tűzését s egyúttal véleményes-jelentést (rapport) készít, melyet a bizottsági előadó a Tanács illető ülésén azután beterjeszt. Ettől a pillanattól kezdve az ügyre vonatkozó összes iratok már hozzáférhetők a közönség s így tehát a panaszosok számára is, akik tehát csak ekkor ismerhetik meg rendszerint a petíciójukra adott kormányválaszt a maga teljességében. A Tanács előtt II. Ha egy kisebbségi (vagy u. n. hármas) bizottság, vagy bármelyik más tanácstag kéri valamely panasznak a tanácsülés napirendjére való tűzését, úgy a Tanács elnöke ezt meg nem tagadhatja és a Tanács pedig kötel'es foglalkozni a petícióval ,78) vagyis meghallgatni a bizottság jelentését, illetve egy másik tag előterjesztését és be kell töltenie azt a feladatát, amit a kisebbségi szerződések79) számára előírnak. A Tanács feladatköre kettős : a) mindenekelőtt meg kell állapítania, hogy a petícióban panaszolt megsértése a kisebbségi szerződések rendelkezéseinek tényleg megtörtént-e, illetve, hogy ilyen bekövetkezhetésnek veszedelme az adott esetben valószínü-e, s ha igen: b) intézkednie kell a jogsérelem megszüntetése iránt. A Tanács e kettős feladatának mikénti betöltésére nézve, illetve tehát magának a tanács előtti eljárásnak rendjére vonatkozóan semmiféle rendelkezést sem a szerződések, sem a közgyűlési vagy tanácsi határozatok nem tartalmaznak. A Tanács általában úgy jár el, amint azt az esethez képest szükségesnek és helyesnek tartja. Mégis különbség van aközött, hogy a panaszt egy tagállam kormánya (B.) nyujtotta-e be, vagy bármiféle más panaszos (A.). A.) Amint a „hármas bizottság" előadójának, vagy egy már tanácstag előadásában a Tanács meghallgatta a petíció tárgyát képező sérelem ügyét s ") Még 1922-ben megtörtént azonban, hogy négy esetben a kisebbségi bizottságok még jelentést terjesztettek elő a Tanácsnak nemleges döntésükről is — sur le résultat négatif — (C. 197. M. 109. 1922. I., C. 210. M. 114. 1922. I., C. 478. 1922. I., C. 479. 1922. I. sz. ügy illatokban), ezeket sem jelentették meg azonban a J. O.-ben. Egy ízbea pedig a negatív határozatot éppen az érdekelt kormány (Románia) kérésére tették közzé a Journal Officiel-ben. n) L. a Tittoni-féle alapvető határozatot, (15. jegyzetet is). *•) L. 2. jegyzetet! az előkészítő eljárást lefolytatott bizottság (vagy az illető tanácstag) véleményét, vagy módja van rögtön dönteni, hogy a felpanaszolt eset valóban kimeríti-e a szerződések valamely rendelkezésének megsértését, vagy módja van későbbre halasztani döntésének időpontját, hogy addig még bizonyos jogi vagy ténykérdésekre vonatkozólag újabb adatokat szerezhessen be, vagy döntésének alátámasztására külső szakértők jogi véleményét kikérje. Az esetleg még szükséges újabb felvilágosítások beszerzésére mindenekelőtt rendelkezésére áll a Tanácsnak a Főtitkárság kisebbségi osztálya, de felkérheti az érdekelt (bepanaszolt) kormányt is, hogy tegye meg újabb észrevételeit az előadott jelentésre, sőt magukat a panaszosokat is felszólíthatja, hogy akár írásban, akár kellőkép meghatalmazott képviselőjük útján a Tanács előtt szóbelileg adják elő mondanivalójukat, és módja volna még a Tanácsnak akár egy megbízottja, akár tanácsi vagy más (szakértő) bizottság útján a kérdéses tényállás felderítése végett a helyszínre is kiszállani s ott tartott ankét révén gyűjteni össze a szükséges adatokat. A jogsérelem fennforgásának megállapításánál a Tanács meghallgathatja egy szakértő jogászi bizottság (experts juridiques) véleményét, mely bizottságot rendesen a főhatalmak (állandó tanácstagok) előkelő jogi szakemberei közül állítják össze (5 taggal), vagy kikérheti a hágai állandó Nemzetközi bíróság jogi szakvéleményét80) is. De módja van a Tanácsnak a jogi kérdésben való végleges állásfoglalás előtt közbevetett intézkedéseket is tenni: így például (mint már maga a „hármas bizottság'" is) felkérheti a bepanaszolt kormányt, hogy a kifogásolt ténykedését a Tanács határozathozataláig állítsa be, vagy szándékolt intézkedését egyelőre ne hajtsa végre; esetleg elhalaszthatja döntését azért is, mert az érdekelt kormány bejelenti, hogy változtatni kíván a panasz okán, vagy pedig épen ellenkezőleg, bevárja a Tanács, hogy a tervbevett s sérelmesnek jelzett intézkedés, melynek hatását egy hosszabb ideig megfigyelteti, valóban veszélyezteti-e a szerződésekben biztosított jogokat. Mindezekben a halasztó, kiegészítést célzó vagy közbevetett intézkedésekben, tekintettel, hogy ezek a ténykedések az eljárásra vonatkozó intézkedéseknek tekintendők, a Paktum idevonatkozó81) cikke alapján, a tanácsi határozatot elég csak szótöbbséggel is meghozni. B.) Ha a petíciót a Nemzetek Szövetsége egy tagállama terjeszti elő, — amit megtehet akár azon az alapon, hogy a kérdéses kisebbség az illető állam többségi népével azonos, akár, mert mint a népszö8°) A Nemzetek Szövetsége „Paktum"-áriak 14. cikke szerint ugyanis az Á. N. Bíróság „véleményt fog nyilvánítani minden olyan vitás esetben és kérdésben, amelyet a Tanács vagy a Közgyűlés hozzá utal". Mivel pedig a Tanács a szerződések szerint „oly módon járhat el. .. ahogy a körülmények szerint alkalmasnak és hatásosnak látszik", „il est claire que cetté disposition permet au Conseil d 'exercer la f aculté, a lui conférés par 1 'articlie 14 du Pacte, de demander 1 'avis de la Cour sur les points de droit dont la solutdon pourrait déterminer son actiom". (Az Á. N. B. jogi véleményéből, Publications de la Cour. Série B. No. (5. 22. v.) ") 5. cikk, 2. bekezdés: „Minden eljárási kérdésben, amely a Közgyűlés vagy a Tanács ülésein felmerül, ideértve az egyes ügyek megvizsgálására szolgáló bizottságok kiküldetését is, a Közgyűlés vagy a Tanács határoz, még pedig az ülésen képviselt szövetségi tagok szótöbbségével."