Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 9-10. szám

J4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (134) emberölés kísérletéért az, ki egy száradni kiakasztott ruha imbolygó árnyékára lő. Más az eset akkor, ha a jogtárgy létezik, és az eredmény elmaradása csak annak tuljdonítható, hogy a tett elkövetése idején más helyen volt mint, azt a tettes hitte. Ha valaki lopási szándékkal üres zsebbe nyúl, vagy belő haragosa ablakán annak ágyára, célozva, de az illető még nem feküdt le, tette nyomán kétségtelenül mind objektív, mind szubjektív veszélyt támad. Az ilyen cselekményre mind a társadalom, mind a kiszemelt egyén reagál. Az eredmény elmaradása ugyan itt is a véletlennek tudható be, mint az alkalmatlan tárgy fennforgása, vagy a tárgy nem létezése esetén, csakhogy míg az utóbbiak esetében a tettes és a tárgy viszonya sohasem ölthet fel olyan alakot hogy, az eredmény bekövetkezhessék, addig a tárgynak csak más helyen való léte esetében a tettes és a tárgy viszonya könynyen módosulhat olyképen, hogy a cselekvő által megindított okozatossági folyamat éppen a kérdéses eredményre vezessen s mert ezáltal a veszély közeli és jelentékeny, a büntetendőség, következőleg a kísérlet megállapítása is indokolt. összegezve már most a mondottakat, a mérsékelt objektivizmus álláspontját kell elfogadnom megállapítva a kísérletet és ezzel együtt a büntetendőséget, midőn az relatíve alkalmatlan eszköz használata mellett történt, vagy létező, de a tett elkövetésekor más helyen levő tárgy ellen irányult. Azzal a megokolással pedig, hogy az alkalmatlanság többi eseteiben a kísérlethez hasonló tevékenység veszélyt nem idéz elő, egyaránt igazolva látom a szubjektivisták azon kívánalmának alaptalanságát, hogy minden kísérlet büntetendő, másrészt a túlzó objektivisták azon felfogásának helytelenségét, hogy a tárgy vagy az eszköz bármilyen alkalmatlansága a kísérlet meg nem állapíthatóságát, tehát a büntetés elmaradását involválja. Viszont annak a kérdésnek eldöntése, hogy a kísérlet, így az alkalmatlan kísérlet esetében kisebb-e az alanyi bűnösség, mint befejezés esetén, hogy tehát a szubjektivisták állásponja, a parifikáció elvére esküdvén, helyes-e vagy nem, már a kísérlet általános tanába tartozik. Tengerics Ernő Leckekönyvek aláírása és lejárása. A leckekönyvek aláírása december hó 16-tól december hó 20-ig tart, míg a leckekönyvek dékáni láttamozása december hó 16-tól 20-ig történik. A leckekönyvek december hó 20-ika utáncsak a karhoz benyújtott kérelem alapján a kar engedélyével zárhatók le. Amennyiben valaki leckekönyvét december hó 20-ig le nem záratja és a kar utólagos lezárásra engedélyt nem ad, féléve érvénytelenné válik. Kollokviumok az 1930—31. tanév első felében. A miskolci ev. jogakadémián az 1930—31. tanév első felében a kollokviumok december hó 16-tól 19-ig lesznek. Távozási és végbizonyítványok kiadása. A távozási és végbizonyítványok december hó 20-ika után adhatók ki. A végbizonyítványok kiadását írásban kell kérelmezni és a kérvényhez mellékelni kell a leckekönyvön kívül a születési anyakönyvi kivonatot és az érettségi bizonyítványt is, valamint egyéb okmányokat is szükségszerűleg. Januári alapvizsgák. A januári alapvizsgálatok 1931. évi január hó 10-től 15-ig tartatnak bezárólag. Az alapvizsgálatok iránti kérvények január hó 4-ig nyújtandók be a dékáni hivatalban. A vizsga iránt benyújtott kérvényhez mellékelni a leckekönyvet és egy pengőt kezelési költségre. Ha a jelölt a vizsgáról indokolatlanul elmarad, a vizsgadíjat elveszti és ugyanabban a félévben vizsgát nem tehet. Beiratkozások a miskolci ev. jogakadémián az 1930—31. tanév II. felére. I. Az 1930—31. tanév I., felében ,a folytatólagos joghallgatók beiratása 1931. január hó 8—20-ig lesz. Akik valamely elháríthatatlan akadály miatt a rendes határidőn belül nem jelentkezhetnek beiratkozásra, akadályoztatásukat hiteles okmánnyal igazolva, utólagos beiratkozás iránt kérvényt nyújthatnak ha a dékáni hivatalba; az utólagos beiratkozásra engedélyezhető határidő azonban 1931. évi január hó 24-én túl semmi esetre sem terjedhet. II. Azon elsőféléves joghallgatók, akik 1931. évi januárban második félévükre óhajtanak beiratkozni, kötelesek felvételüket 1931 december hó 31-ig bezárólag a dékáni hivatalban benyújtandó kérvénnyel kérelmezni és beiratkozásukat 1931 január hó 8—104g eszközölni, mert Ihiai e határidőben be nem iratkoznak, helyük mással fog betöltetni. III. Azon középiskolai tanulók, akik újonnan beiratkozni óhajtanak, kötelesek a beiratkozási engedélyért a jogakadémiai dékáni hivatalába ben.vujtandó kérvénynyel folyamodni. A folyamodási határidő 1931 december hó 31. A beiratkozási engedélyért, benyújtandó kérvényhez a következő eredeti okmányok csatolandók: a) születési anyakönyvi kivonat: b) középiskolai érettségi bizonyítvány; c) erkölcsi bizonyítvány a folyamodó nemzethűségéről és erkölcsi megbízhatóságáról; d) hatósági bizonyítvány sírról, hogy a folyamodó hadiárva; e) ha: a folyamodó atyja harctéri szolgálatot, teljesített, Károly-csap&tkereszt elnyerésének igazolása; f) közhatósági bizonyítvány a folyamodó szüleinek foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről és arról, hogy a szülők mióta laknak jelenlegi lakóhelyükön, hol laktak azelőtt, s amennyiben több (helyen laktak volna, mi volt a foglalkozásuk régebbi lakóhelyeiken; g) a más főiskoláról jövők még távozási bizonyítványt is kötelesek kérvényükhöz csatolni. Nem eredeti okmányokkal felszerelt kérvények nem vehetők figyelembe. A beiratkozásnál személyes megjelenés kötelező. Az újonnan felvertek 1931 január 8—10-ig iratkoznak, ha e határidőben be nem iratkoznak, helyük mással fog betöltetni. ÁUamszámviteltani tanfolyam a jogakadémián. Az államszámviteltani tanfolyam az 1930—31. tanév második felében ismét megnyílik. Az államszámviteltan heti 2 órás kollégium és két félévig tart. A tanfolyam hallgatása úgy a téli, mint a nyári félévben megkezdhető. Ezt a tanfolyamot azok hallgathatják, akik valamely középiskolát sikeres érettségi vizsgálattal "fejeztek be vagy középipariskolában végbizonyítványt kaptak.