Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 6. szám

(97) MISKOLCIJOGÁSZÉLET Iníernaíional Law Associafion Ez a nagytekintélyű jogászi testület, melyet még 1873-ban alapítottak Brüsszelben amerikai kezdemé­nyezésre, mindjárt a kisebbségi szerződések életbe­léptét követő esztendőben, 1921-ben Hágában tartott XXX. kongresszusán foglalkozott a kisebbségekkel, még pedig Auer Pál dr. magyar delegátus előadásá­ban, aki „The protection of national minorities" cím­mel vázolta a békekonferencia által életrehivott ki­sebbségvédő rendszert97) és annak további kiépíté­séhez két javaslatot tett; az egyik, hogy a kisebbsé­geknek biztosítani kell azt a jogot, hogy közvetlenül az Állandó Nemzetközi Bíróság elé mehessenek pa­naszukkal9*), a másik, hogy egy bizottság (Control­led Commission) szerveztessék, a szerződések mi­kénti végrehajtásának állandó ellenőrzésére. Ez a kongresszus még nem foglalt állást a ja­vaslatok ügyében, hanem csak az 1924,-iki stock­holmi XXXIII. ülés, most már azonban kimondottan a kisebbségek mellett. Ezen a konferen­cián") már határozott kritikában részesítik a Ta­nács által megszabott eljárást és egész csomó javas­latot tesznek a procedúra javítására. Szeptember 13-án báró A. Heyking, volt orosz főkonzul „The imperative consolidation of the Mino­rities' rights — a critical survey" címmel boncolja az lejárásrendet, melynek végső konklúziója ugyan­csak az, hogy az „autonóm közösségekbe szervezett faji kisebbségek" közvetlenül az Á. N. Bírósághoz fordulhassanak panaszaikkal.100) Ugyan közelebbről nem magyarázza meg: kiket tudjunk be így a felpe­resek kategóriájába (a ruténföld népét, az Aland szigetek svédjeit, a megnemalakult, de a szerződé­sekben biztosított székely és szász kulturális közüle­teket?), mégis a hágai nagytekintélyű bíróság bevo­nását a petíciók elintézésénél már ő is nélkülözhetet­lennek tartja. Az 1923-ban megalakult magyar cso­port (Hungárián Branch Assotiation Bureau) részé­ről néhai Magyary Géza, kiváló per jogászunk, készí­tett s terjesztett elő javaslatot,301)melyet azonban — 97) The Eatermtional Law Association: Report of the thirtieth Conference held at the Peace Palace, the Hagne, 30th August— 3rd Sep-tember, 3921. (London, 1922, Sweet-Maxwell; I. kötet, 113—124. o.) . lJs) „. .. it would be necessary to give to the national minority the right of making suits at law before the Perimanent Internatio­nal Court of Justice." (Id. mű: 120. o.) M) The InternatiofnaJ Law Association: Report of the thirty­ÜÚTd Goaiferenee held at Stockholm, September 8 th to 13 th, 1924. (London, 1925, Sweet-MaxwelL 716. o.) ,c0) „Raeial Minorities, if properly organisend as autonomons entities, should have the right of pleading "before the International Tríbunal at the Hagne and of approacliing ithe Couneü of the Leagne of Natioms on tlieir own behalf without being obüiged to appeal to the good ofíioea of a Member of the Council." (Id. mű 515. o.) M1) Magyary Géza elaboratuma „Principes fondamentaux d'un reglement de procedure relatíve á la protection des minoritás" címmel azonban közzé van itt téve (Id. mü 520—25. o.) az indo­kolással együtt, s négy fő pontja így hangzik: „I. La faculté de demander la protection des minoritás dóit étre reconnue non senlememt aux Membres du Conseil de la S. D. N., mais aussd a chaque Etat et aux minoritás elles-mémes, dont les droits ont été lésés. II. Les organes de la Société, chargés de préter la pTotection, sont: a) le Conseil; b) la Cour Penmanente de Justice Inter­nationale. La partié requérante peut s'adresser á l'un ou á 1'autre de ces OTganes á son gré, Elle dóit soumettre l'affairé á la décision de la Cour Permanente de Justice Internationale, fii la partié adresse exige que le différend sóit porté devant le Cour au lieu de la procédure devant le Conseil. Le Conseil peut renvoyer tout différend relatíve á la protec­távollétében — nem vehettek tárgyalás alá. Javasla­tai lényegükben a következőket tartalmazták: 1. A Tanács előtti eljárást minden tagállam, söt maguk a kisebbségek megindíthassák; II. a petíciót — a panaszos fél kívánsága szerint — akár a Ta­nács, akár rögtön az Á. N. Bíróság vehesse tárgya­lás alá, vagy a felek megállapodhassanak egy más döntőbíróság megkérdezésében; III. az eljárás kon­tradiktorius legyen; IV. a különöskép érdekelt álla­mok törekedjenek állandó békéltető bizottságok fel­állítására, (meJyek révén a felmerülő panaszokat először „otthon" tegyék vizsgálat tárgyává és a meg­állapított határozat szerint törekedjenek a panaszolt ügy elintézésére). A vitában Baumgarten Nándor a Magyary-féle tervezet értelmében szólalt fel, majd a francia Bru­net foglalt állást amellett, hogy — mivel a Nemze­tek Szövetsége a maga egészében (en entier) vállalta a kisebbségek védelmét, igenis minden tagállamnak joga van e protektori szerepet gyakorolni. Végül is két határo­zatot hoztak: 1. hogy minden tagállamnak joga van a Tanács előtt megindítatni az eljárást, illetve véle­ménykülönbség esetén az ügyet az Á. N. Bíróság elé vinni; 2. hogy kiküldenek egy bizottságot, mely vizs­gálja meg, hogy maguk a protektorság alá vont ki­sebbségek mi módon jelezhessék a Tanácsnak sérel­meiket.102) A főleg angolokból álló bizottság (Minorities' Rights Committee, elnöke: Roland E. L. Vaughan Williams, titkár Hugh Gritein) az 1926. évi bécsi kongresszuson terjesztette elő jelentését,303) három fő kifogást emelve a meglévő eljárásrend ellen: 1. hogy az eljárás titkos (secréte) mindaddig, míg csak valamely tanácstag a kérdést napirendre nem tűzeti; 2. hogy a panasztemelő kisebbségnek semmi biztosí­téka sincs arra nézve, hogy felterjesztését érdemi tárgyalás alá veszik, mert ha egy tanácstag sem teszi magáévá, úgy a „pétition rest en état d'étud e", irattárban; 3. hogy a Tanács nem kap meg­tion des minoritás devant la Cour P. 1. I., t»oit pour un .avis con­sultatif, sóit pour une décision. D 'autre part le partios peuvent tomber d 'accord que tout dif­férend d 'une infractioin ou danger d 'infractiom a un traité ou une autre norcne pour la protection des minoritás sóit soumis a la décision d'une cour d'arbitnage instituáe spécialement pour ce différend ou a. une autre couir que la Cour P. I. 1. III. La procédure devant Les organes pTotecteurs dóit étre basáé sur les principes judicionires génóralement reconnus. Par conséquent la partié plaintive devrait étre obligóe de présenter une requéte détailóe, pourvue de tons moyens de preuve. Le prin­cipe „audiatur et altéra pars" devrait étre rigourensement observé. La procedure devant le Conseil devrait étre contradictoire, aussd bien que celle devant les organes de justice. Toute sorté de preuves devrait étre admise afin de connaítre la vérité de faits qui com­posent l'infraction ou danger d'infraction aux droits minoritaires. IV. II est reeommendé aux Etats particuliéremeat interessés aux quostions des minoritós de conclure des oonventiams concernamt 1 'institution des eoanmissions de conciliation permanentes pour les différends minoritaires. A la procédure de ces oommiesáonis, á dófaut d 'autres dispositions, le réglemenit-modéle contenu. dans la resol útion de la Troisiéane Assemblée conceraiant la procédure de conciliation sera employé." "2) „1. Tout membre de la S. D. N. a le idroit de saisir le Conseil en cas d'infraction aux droits gaxantós par les Traitós aux Minoritás et, en cas de différenice, de soumettre le litige a la Cour P. I. I. 2. Une commission sera nominée á 1'effet d'exatniner si, coan­ment et dans quelle mesure les minoritás peuvent rétre admises á signaler au Conseil toute infraction aux droits qui leur sont reconmus par les Traites." (I. m. 533. o.) 10s) The International Law Association: Report of the thirty fourth Conference held at Vienna, August 5 th to August 11 th. 1926. (London. 1927, Sweet-Maxwell; 310. és köv. o.)

Next

/
Thumbnails
Contents