Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 6. szám

(97) MISKOLCIJOGÁSZÉLET Iníernaíional Law Associafion Ez a nagytekintélyű jogászi testület, melyet még 1873-ban alapítottak Brüsszelben amerikai kezdeményezésre, mindjárt a kisebbségi szerződések életbeléptét követő esztendőben, 1921-ben Hágában tartott XXX. kongresszusán foglalkozott a kisebbségekkel, még pedig Auer Pál dr. magyar delegátus előadásában, aki „The protection of national minorities" címmel vázolta a békekonferencia által életrehivott kisebbségvédő rendszert97) és annak további kiépítéséhez két javaslatot tett; az egyik, hogy a kisebbségeknek biztosítani kell azt a jogot, hogy közvetlenül az Állandó Nemzetközi Bíróság elé mehessenek panaszukkal9*), a másik, hogy egy bizottság (Controlled Commission) szerveztessék, a szerződések mikénti végrehajtásának állandó ellenőrzésére. Ez a kongresszus még nem foglalt állást a javaslatok ügyében, hanem csak az 1924,-iki stockholmi XXXIII. ülés, most már azonban kimondottan a kisebbségek mellett. Ezen a konferencián") már határozott kritikában részesítik a Tanács által megszabott eljárást és egész csomó javaslatot tesznek a procedúra javítására. Szeptember 13-án báró A. Heyking, volt orosz főkonzul „The imperative consolidation of the Minorities' rights — a critical survey" címmel boncolja az lejárásrendet, melynek végső konklúziója ugyancsak az, hogy az „autonóm közösségekbe szervezett faji kisebbségek" közvetlenül az Á. N. Bírósághoz fordulhassanak panaszaikkal.100) Ugyan közelebbről nem magyarázza meg: kiket tudjunk be így a felperesek kategóriájába (a ruténföld népét, az Aland szigetek svédjeit, a megnemalakult, de a szerződésekben biztosított székely és szász kulturális közületeket?), mégis a hágai nagytekintélyű bíróság bevonását a petíciók elintézésénél már ő is nélkülözhetetlennek tartja. Az 1923-ban megalakult magyar csoport (Hungárián Branch Assotiation Bureau) részéről néhai Magyary Géza, kiváló per jogászunk, készített s terjesztett elő javaslatot,301)melyet azonban — 97) The Eatermtional Law Association: Report of the thirtieth Conference held at the Peace Palace, the Hagne, 30th August— 3rd Sep-tember, 3921. (London, 1922, Sweet-Maxwell; I. kötet, 113—124. o.) . lJs) „. .. it would be necessary to give to the national minority the right of making suits at law before the Perimanent International Court of Justice." (Id. mű: 120. o.) M) The InternatiofnaJ Law Association: Report of the thirtyÜÚTd Goaiferenee held at Stockholm, September 8 th to 13 th, 1924. (London, 1925, Sweet-MaxwelL 716. o.) ,c0) „Raeial Minorities, if properly organisend as autonomons entities, should have the right of pleading "before the International Tríbunal at the Hagne and of approacliing ithe Couneü of the Leagne of Natioms on tlieir own behalf without being obüiged to appeal to the good ofíioea of a Member of the Council." (Id. mű 515. o.) M1) Magyary Géza elaboratuma „Principes fondamentaux d'un reglement de procedure relatíve á la protection des minoritás" címmel azonban közzé van itt téve (Id. mü 520—25. o.) az indokolással együtt, s négy fő pontja így hangzik: „I. La faculté de demander la protection des minoritás dóit étre reconnue non senlememt aux Membres du Conseil de la S. D. N., mais aussd a chaque Etat et aux minoritás elles-mémes, dont les droits ont été lésés. II. Les organes de la Société, chargés de préter la pTotection, sont: a) le Conseil; b) la Cour Penmanente de Justice Internationale. La partié requérante peut s'adresser á l'un ou á 1'autre de ces OTganes á son gré, Elle dóit soumettre l'affairé á la décision de la Cour Permanente de Justice Internationale, fii la partié adresse exige que le différend sóit porté devant le Cour au lieu de la procédure devant le Conseil. Le Conseil peut renvoyer tout différend relatíve á la protectávollétében — nem vehettek tárgyalás alá. Javaslatai lényegükben a következőket tartalmazták: 1. A Tanács előtti eljárást minden tagállam, söt maguk a kisebbségek megindíthassák; II. a petíciót — a panaszos fél kívánsága szerint — akár a Tanács, akár rögtön az Á. N. Bíróság vehesse tárgyalás alá, vagy a felek megállapodhassanak egy más döntőbíróság megkérdezésében; III. az eljárás kontradiktorius legyen; IV. a különöskép érdekelt államok törekedjenek állandó békéltető bizottságok felállítására, (meJyek révén a felmerülő panaszokat először „otthon" tegyék vizsgálat tárgyává és a megállapított határozat szerint törekedjenek a panaszolt ügy elintézésére). A vitában Baumgarten Nándor a Magyary-féle tervezet értelmében szólalt fel, majd a francia Brunet foglalt állást amellett, hogy — mivel a Nemzetek Szövetsége a maga egészében (en entier) vállalta a kisebbségek védelmét, igenis minden tagállamnak joga van e protektori szerepet gyakorolni. Végül is két határozatot hoztak: 1. hogy minden tagállamnak joga van a Tanács előtt megindítatni az eljárást, illetve véleménykülönbség esetén az ügyet az Á. N. Bíróság elé vinni; 2. hogy kiküldenek egy bizottságot, mely vizsgálja meg, hogy maguk a protektorság alá vont kisebbségek mi módon jelezhessék a Tanácsnak sérelmeiket.102) A főleg angolokból álló bizottság (Minorities' Rights Committee, elnöke: Roland E. L. Vaughan Williams, titkár Hugh Gritein) az 1926. évi bécsi kongresszuson terjesztette elő jelentését,303) három fő kifogást emelve a meglévő eljárásrend ellen: 1. hogy az eljárás titkos (secréte) mindaddig, míg csak valamely tanácstag a kérdést napirendre nem tűzeti; 2. hogy a panasztemelő kisebbségnek semmi biztosítéka sincs arra nézve, hogy felterjesztését érdemi tárgyalás alá veszik, mert ha egy tanácstag sem teszi magáévá, úgy a „pétition rest en état d'étud e", irattárban; 3. hogy a Tanács nem kap megtion des minoritás devant la Cour P. 1. I., t»oit pour un .avis consultatif, sóit pour une décision. D 'autre part le partios peuvent tomber d 'accord que tout différend d 'une infractioin ou danger d 'infractiom a un traité ou une autre norcne pour la protection des minoritás sóit soumis a la décision d'une cour d'arbitnage instituáe spécialement pour ce différend ou a. une autre couir que la Cour P. I. 1. III. La procédure devant Les organes pTotecteurs dóit étre basáé sur les principes judicionires génóralement reconnus. Par conséquent la partié plaintive devrait étre obligóe de présenter une requéte détailóe, pourvue de tons moyens de preuve. Le principe „audiatur et altéra pars" devrait étre rigourensement observé. La procedure devant le Conseil devrait étre contradictoire, aussd bien que celle devant les organes de justice. Toute sorté de preuves devrait étre admise afin de connaítre la vérité de faits qui composent l'infraction ou danger d'infraction aux droits minoritaires. IV. II est reeommendé aux Etats particuliéremeat interessés aux quostions des minoritós de conclure des oonventiams concernamt 1 'institution des eoanmissions de conciliation permanentes pour les différends minoritaires. A la procédure de ces oommiesáonis, á dófaut d 'autres dispositions, le réglemenit-modéle contenu. dans la resol útion de la Troisiéane Assemblée conceraiant la procédure de conciliation sera employé." "2) „1. Tout membre de la S. D. N. a le idroit de saisir le Conseil en cas d'infraction aux droits gaxantós par les Traitós aux Minoritás et, en cas de différenice, de soumettre le litige a la Cour P. I. I. 2. Une commission sera nominée á 1'effet d'exatniner si, coanment et dans quelle mesure les minoritás peuvent rétre admises á signaler au Conseil toute infraction aux droits qui leur sont reconmus par les Traites." (I. m. 533. o.) 10s) The International Law Association: Report of the thirty fourth Conference held at Vienna, August 5 th to August 11 th. 1926. (London. 1927, Sweet-Maxwell; 310. és köv. o.)