Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 10. szám - Irk Albert: A magyar anyagi büntetőjog. Pécs, 1928. IV. és 348 oldal [Könyvismertetés] - Dr. Ludwig Adamovich: Grundriss des tschechoslowakischen Staatsrechtes. Wien. 1929. Druck und Verlag der Österr. Staatsdruckerei. 517. l.

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 9 közjogot, az oziránybnn való uttörés nagy feladatára való tekintettel, meglepő sikerrel járt, de megállapítható egyszersmind az is, és ez a megállapítás épp az előbb említett uttörés nagy Peladataira való teMntéttel nem a mü értékétiek leszállítására irányuló kritika, — hogy az elméleti taglalás szempontjából megkívánható helyes rendszerezés, csoportosítás vagy megvilágítás, a törvényeik zavaros, esetleg helytelen csoportosításával szemben Szerző müvében sem tud még minden tekintetben érvényre emelkedni. Adamovich műve bevezetésében legelsősorban is azzal a cseh irodalomban általánosnak mondható nézettel száll, szembe, mintha az új cseh-szlovák köztársaság a X. században több szláv törzs egyesüléséből előállott ősi cseh állam, újjáalakulása volna, mert. közjogi szempontból e két alakulat között, sem miiéle kapcsolat, fel nem mutatható. A cseh-szlovák állam közjogi berendezése ismertetésének feltétlenül szükséges előfeltételéül tekinti azonban az alkotmányjog fejlődésének ismertetéséit a monarchia mindkét államában s e fejlődésnek rövid vázlata után tér csak. át a mai alkotmány kialakulásának történetére, amelynél a történeti 'igazságnak megfelelően és sark tételként szegezi le, hogy az ideiglenes alkotmány rendelkezései szerint nem a köztársaság népeinek választások útján megalkotott képviselete, hanem ésupán a cseh és szlovák nemzet politikai pártjai által kinevezett, egyénekből akkuit nemzetgyűlés arrogálta a maga részére a végleges alkotmány kibocsátásának a jogát. 'A köztársaságnak enné] az aktusnál mellőzött néptörzsei minden, eredmény nélkül követelték, hogy a végleges alkotmányt az általános és egyenlő választójog alapján összealkotott népképviselet alkossa meg s így a nemzetgyűlés által 1920. február 29-én elfogadott alkotmány levél, mint a cseh-szlovák köztársaság alaptörvénye, e nemzetiségi kisebbségek részére csak nz oklroj-t örvény jellegével bírhat. A munka első, úgynevezett általános része elsősorban az alapvető állami berendezkedésekkel foglalkozik. Széles alapokon fejti ki, hogy az állam, formája a képviseleti, parlamentáris, demokratikus köztársaságban állapítható meg, amelyben, bár nagyon szűk keretek között és a fakultatív referendum alakjában, a közvetlen, néptörvényhozás is érvényesül. Az állam területi kérdéseit' és az állami organizáció területi alapjait fejtegetve, kiemeli azokat az eltéréseket, amelyek a Ruthénföld organizációja tekintetében egyrészt a. békeszerződések rendelkezései, másrészt az alkotmány alaptörvényeiben feltalálhatók és feltünteti a békeszerződések szerint e tekintetben még ma is megoldásra, váró feladatokat. Külön és önálló részben tárgyalja szerző az állampolgárságot és az állampolgári jogokat. Az állampolgárság ismertetése során a derivatív jogcímmel kapcsolatban részletes tárgyalás anyagát alkotják természetszerűleg az egyaránt a ius sangvinis-en alapuló Heimatsrecht és a magyar illetőségi jog, míg az állampolgári alapjogok között különös sulival és részletességgel a kisebbségi jogok nyernek felemlítést, mindazon eltérésekkel és megszorításokkal egyetemben, melyekben az alaptörvény a békeszerződések xxmdelkezéseátől e helyen is eltér, Az általános rész gerincét szerző müvében egyrészt az államhatalmi szervezet, egyes szerveinek, másrészt, az államhatalmi i'őfunkciok működésének taglalása alkotja. Mind a két csoportban a törvényhozó, végrehajtó és bírói szervökre, illetőleg funkciókra való hármas felosztás érvényesül. A mü általános részét az állami főfunkciók ellenőrzésének a tárgyalása zárja be, s c részben a törvényhozás ellenőrzésének taglalása után a végrehajtás ellenőrzése, a jogi, a politikai és a pénzügyi ellenőrzés csoportosításában nyer megvilágítást. A különös rész, amely — amint már említettük — csupán a közigazgatási jog részletkérdéseit foglalja magában, szintén, a hármas felosztás elvén épül fel, külön csoportosítváii a belügyi, a külügyi és a hadügyi közigazgatási jogot. Legrészletesebben természetcsen a belügyi közigazgatási jog nyert a munkában la rendőri, gazdasági, népjóléti és közoktatásügyi közigazgatási jog szerint felosztott, csoportosításban ismertetést. Adamovich értékes munkáját az osztrák állami nyomda adta tó s c tény maga. is arra mutat, hogy az; utódállamok közjogi berendezkedésének jelentőségét Ausztriában már is felismerték és e berendezkedéseket élénk figyelemmel kísérik. Zsedényi Béla dr. Kollokválások és leckekönyvaláírások Az 1929—30. tanév I. félévében a kollokviumok határideje december 16—19-ig bezárólag lesz. Ezen idő alatt a leckekönyvek feltétlenül aláíratandók és az aláírt leckekönyvek december 19—21-ig dékáni láttamozással ellátandók. Az 1929—30 tanév I. féléve 1929. december hó 21-én, záródik. Ugyanakkor adja: ki a dékáni hivatal a végbizonyítványokat is. December hó 21-ike után 31-ig a leckekönyvek csak kérvényezés útján írathatók alá. A szabályszerűen alá nem írt és le nem zárt félévek évvé í íy te lenné válnak. Tandíjelengedésben és segélyegyleti támogatásban csak azok részesülhetnek, akik az előadásokat szorgalmasan látogatták és legalább, három főkollégiumból jeles eredménnyel kol lok váltak. Beiratkozások a miskolci ev« jogakadémián az 1929—30. tanév II. felére I. Az 1929—30. tanév II. felében a folytatólagos joghallgatók be íratása 1930. január hó 9—18-ig lesz. Akik valamely elháríthatatlan akadály miatt a rendes határidőn belül nem jelentkezhetnek beiratkozásra, akadályoztatásukat hiteles okmánnyal igazolva, utólagos beiratkozás iránt kérvényt nyújthatnak be a dékáni hivatalba ; az utólagos beiratkozásra, engedélyezhető határidő azonban 1930. évi február hó 6-án tul semmi esetre sem terjedhet. II. Azon elsőféléves joghallgatók, akik 1930. évi januárban második félévükre óhajtanak beiratkozni, köte-