Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 9. szám - Dr. Egyed István: Vármegyei Önkormányzat. Budapest 1929. 468 l. [Könyvismertetés]

(Í07) MISKOLCI JOGÁSZÉLET Í5 Jogászballagás, . . A régi eperjesi diáikélet, nemesveretű hagyományai közül a legszebbet, újította meg a Miskolci Joghallgatók Testülete, amidőn 1929. évi június hó 15-én, a város közönségének minden eddiginél nagyobb érdeklődése mellett lefolyt ballagásban búcsúztatta az Akadémia öreg diákjait. Már jóval hat óra előtt az emberszámok sűrű sorai lepték el a felvonulás útvonalát, hogy láthassák, élvezhessék a menet vidám, ötletes mókáit, figuráit. S vártak türelemmel, kitartással, míg végre valamivel hét után. az Akadémia turulos zászlója feltűnt a Városháza, rendőrségi udvarának kapujában. Az udvaron kaotikus összevisszaságban álló csoportok, felvirágozott ökrös fogat, autók és társzekerek egész sora a rendező intésére egységgé lesznek. Miskolc anno 1929. képe formálódik ki a 'felvonulással. A város közönségéneik legszentebb vágyait vetíti vissza egyrészt' a menet. Másrészben pedig ferde tükörben, szándékos torzítással bemutatja a közéleti abususokat, emberi gyengeségeket. Megeleveníti a váras közelmúlt politikai és kultúrál is életének pár jellemzőbb momentumát. A turulos zászlót követi a jogos magyar vágyak, a letíportságból megváltásunkat jelentő revízió szimbóluma. Gyászdrapériával bevont autón a kriptába zárt, leláncolt Magyarország. A"kripta'fölött a -Szent Koronával ellátott címer: „Itt. vár a. feltámadás trombitaszavára Magyarország. ÉÍ& 1000 évet," A kripta ajtaját elzáró nagy trianoni lakatot egy teljes díszbe öltözött Werbőezy-bajtárs döngeti kalapáccsal. A kalapács a .megváltás útjára elvezető munkát, aposztrofálja. A munka mikéntjét a kalapács két oldalára. Rothermere s Revízió szavak jelzik. Most • következik a ballagok tulaj donképen i menete. Zsinóros díszruhában a jogakadémia pedellusa virágcsokra5? vőfélybotot visz. Előtte két cserkész-apród a paragraphussal és a carcer kulcsával. A cigánybanda és az összeölelkezett, ballagok jönnek most, Zendül a „Ballag már a. vén diák" és a, „Gaudeamus igitur". Tompa szomorúsággal koppannak a lépések. Minden egyes lépés fájdalmas szakítás a jogászélet megannyi, kedves, felejthetetlen emlékétől. Búcsú a négy vagy több esztendőn át jóban, rosszban összefort sorsosztályosoktól... Az utca megértő meghatottságát most kacagás vallja fel. Jön a felvonulás mókás része, Miskolc egész közélete, feltárul a kaleidoszkopszerüen egymás után kövei kező képekben. A közönség nevet, örül, Orkánszerű ováció magával ragadó érzésében, olvad össze az Utca népe. Ma mindent, meg lehet nevetni. De senki sem haragudhat, mert a jogászok magukat, sem. kímélték karikatúráik vágásától. • A sajtó helyi reprezentánsai: a Magyar Jövő és a Reggeli Hírlap címszalagjaival teleaggatott talárban egy-egy tudós, fejükön föveg. Egy nagy fekete távcsőbe kémlelnek. A távcső előtt ara nyesi Uag. Ra jta. Bethlen miniszterelnök torzmása. A tudósok szüntelen összesúgnakbúgnak. Horoszkópot alkarnak csinálni a magyar horizontról. Vitázva, számítgatják a magyar égbolt, nyolc év óta mozdulatlan, csillagának állását, Ez a. miskolci asztronómia. Horoszkóp: „Betlehembe kéne menni". Nagy tetszés fogadja, a. következő képet is. Részletek, — amint a felirat magyarázza, — egy készülő könyv illusztrációiból. „A lillafüredi hév-víz dráma. Nopcsa Brr.": Pávay-Vájna, tudós geológus vér- és vizforraló utazása a föld-középpontja felé. 137 kiadás. „Hiteltúllépés." — Hatalmas szaikálú tudós gyorsforral óval foglalatoskodik. Forralja ,s közben búzgón hőmérőzi a lillafüredi vizet. Fejét csóválja. Még így sem — „készül el a melegvíz." — „Mire megvénülünk, lesz-e már melegvíz?" — a másik részlet, A felelet itt sem igenlő. Hiába fúrja a. földgömböt nagy spirál fúróval a címlapon jelzett tudós. A fúró vége már a Tűz földnél tart. Melegvíz még mindig nincs. De a tudós rendületlen hittel csak fúr, fúr tovább. Bethlen már .sokszor beígért, de ugyanannyiszor elmaradt miskolci látogatását parodizálja a, következő szám. Élethűen bemaszkirozva robog a miniszterelnök kísérőjével egy autón. Az autó hűtőjére tilosra állított jelzőtáblával sorompó van szerelve. „Bethlen miskolci látogatása sorompót kapott !" A pneumatik közben defektus miatt nagyot, pukkan. Mint. műsoron kívüli szám, szintén, jól hat. A Lévay József Közművelődési Egyesület paródiája a következő: kereskedés kirakatrésze tárkocsira, szerelve. A cégtábla: „Lévay József Irodalmi Zálogház." Oldalt a Pesti Hírlap 28 filléres füzetei vannak kiragasztva. „Minden darab 28." Huszonnyolc százalékos kamat s előzékeny kiszolgálás feliratok csábítják ide azt, akinek van valami becsapni valója. Egy gorilla állott itt .gondolkodva azon, hogy ne menjen-e be és ajánlja fel képességeit! a. város által támogatott kultúra részére? Utóbb azonban otthagyja a kecsegtető lehetőségeket. Ehelyett a közönség közé vegyülve okoz ijedelmet, szerez magának szórakozási. A „Kis — Miskolc —" szertelen vágyakozását Pest mérete és kultúrája után aposztrofálja az azután jövő kép. Bölesőben ring és sírva kesereg a, „Miskolci Kultúra' Fölibe hajol a. kultuszminiszter nagy revereneiával fogadott mása és csitítja, dajkálja az éhes gyermeket. De az meg nem vigasztlódhatik a sok klasszikus idézettől. Kultúra-éhes gyomra az átnyújtott üres cuclis üveg ki nem elégíti. Miskolc város kereskedői és iparosai a maguk sorsat látták szimbolizálva a következő képbén. Az állam rettenetes moloch ja, az adó, hogy nyomja, szorítja, préseli ki az életet a szegény adófizetőkből. Egy prés, amibe az adózó belekerül. Teste papírvékonyságúra összesajtolva. Feje még megmaradt, hogy száján kibugyborékolhassanak a jaj szavak. Épenmaradt keze-lába sejtetik, hogy valamikor erőtől duzzadó izmos test lehetett. „Emelési világrekorder: a Miskolci Villamossági R.T." — mondja az utána következő tábla. S valóban egy jól megtermett atléta játszi könnyedséggel emel meg egy hatalmas súlyzót, ami a villanyáram egységárát szimbolizálja. Avatatlanok előtt érthetetlen, hogy honnan vette a világrekorder ijesztő képességeit. A szomorúba kanyarodó jogászsorsot szimbolizálja az ezután jövő kép. Jön a jogi reform. Jön a kötelező hallgatás. A. kötelező kollokvium. Mene teke] ufarsin módjára tűnik elő a jogi tanulmányaik kezdetén állóknak a kultuszminiszter vészi jósló kijelentése: „Vége a négyéves majálisnak. Hiába! Jön a jogi reform! Ebből a jogászt hat ökör sem húzza ki." Hatfogatú ökrösszekér tetején árván, búsan kesereg egy frakkbaöltöztetett szamár. Belőlem már nem lesz jogi doktor. Nagy .szomorúságban praktikus szerrel fog enyhíteni. Majd a dékán lakása előtt, mikor Odrobina Janó csapraveri a felvirágzott, fenyővel, mezei virágokkal díszített söröshordót, ő is inni fog jogászkollégáival. Jóakaratának biztató jeléül a nyolc osztályú jogi főiskola-típus számára három, képet vásárolt, a kultuszminiszter a miskolci városközi képkiállításon. Az egyik Miskolcot, a kertvárost, a másik a fürdő várost mulatja be, A harmadik a könyvnap praktikus előnyeit jelzi. Legfrappánsabb sikere az utolsó számnak van. Ez a modern morál beteges túlhajtásait vetíti a közönség elé. Ma — mikor úgyszólván már minden téren fél vagy egész hangjegyekkel lejebb szállítottuk a társasélet erköl-