Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 9. szám - Dr. Egyed István: Vármegyei Önkormányzat. Budapest 1929. 468 l. [Könyvismertetés]

(Í05) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 13 zététetik s az ellen a lap megjelenési napját követő 8. naptól számított 15 nap alatt van jogorvoslatnak (felebbezésnek) helye. A l'clebbezé« tehát nem a bemutatott záradókkal ellátott s így kihirdetésre kerülő szabályrendelettel szemben engedtetik meg, hanem a szabályrendelettel szemben csupán tervezetnek minősülő közbencső minősége • ellen. .— Nincs tehát arról szó, hogy a, felebbezés már azután adható be, „hogy a szabályrendeletet a kormány bemutatási záradékkal ellátta; azután, hogy mint érvény e joganyagot a szabályos módon kihirdették/' •— mint amelyet szerző méltán kifogásolhatna. Ezen konkrét észrevételeken és kifogásokon felül nem mulaszthatjuk cl, hogy ne nyilvánítsuk véleményünket a munka beosztását, az anyag csoportosítását illetőleg, melynél több helyen ismétlésekbe esik szerző s ez terjengőségel idéz elő s a kontúrok elmosódására vezet. A járásról pl. két helyen értekezik, Járási közigazgatás (24. $..) és Járás (77. $.)• cím alatt. Ellenvetéseink még ezeken kívül is lennének, de nem lehet feladatunk, hagy a műnek felfogásunkkal nem egyező minden részletére refflcktáljunk s így annak kiemelésével, hogy a munkának a közjog és magánjog elhatárolását (97. 1.), az önkormányzatot mint alkotmánybiztosítékot (109. 1.), a tanácsrendszer közigazgatási vonatkozásiit (112. 1.), az önkormányzat gazdasási és politikai jellegét (135. 1.), a főisnán felebbczési és felterjesztési .jogát (274—275. 1.), a karhatalmi funkciónak Stein elm'1 ellentétes felfogását (333. 1.), a közigazgatási szervek közötti hatásköri viták közigazgatási bíróság általi elintézését (379. 1.) illető és ezeken kívül természetesen még számos más vonatkozásban is eszközölt fejtegetései vei teljesen egyetértünk, azokat értékeseknek tartjuk. — megalkotna Íjuk összefoglaló véleményünket abban, hogy egy a tárgya iránti szeretettel és lelkesedéssel eltelt serény kutató munkájával állunk szemben, mellyel szemben emelt érdemleQ'as kifogásaink — leszámítva a részben a megjelenési időpont terhére írható fogyatékosságokat érdemileg arra a kérdésre vonatkoznak, melyet énpen e sorok írója igyekezett egy monográfia (A közigazgatás szabad belátása. Miskolc. 1928.) keretében megvilágítani s így adott helyzete rójja reá a kötelességet, hogy kutiatá**^eredményét. az annak helytelenségét nem vitató, azt ki nem mutató és erre nem is törekvő megállanításokkal szemben fenntartsa, -az esetleges ellenérvekkel szemben pedig kutatási eredményeinek helytállóságát vagy vitassa, vagy az ellenérvek meggyőző hatása eredményeképen álláspontját feladja. Szontagh Vilmos dr. Beiratkozás a miskolci ev. jogakadémiára Az újonnan felvett, valamint a folytatólagos hallgatók, kivétel nélkül 1929 szeptember 2—15-éig bezárólag kötelesek beiratkozni. Alapvizsgálatok a jogakadémián Az 1929. évi szeptemberi a.lapvizsgálatok szeptember hó 7—10-éig és 12—14-éig tartatnak. Az alapvizsgálatok iránti kérvények leckekönyvvel együtt (esetleg egyéb mellékletekkel) szeptember hó 4-éig a dékáni hivatalban adandók Ibe. Államszámvíteltani tanfolyam a jogakadémián Az államszámviteltani tanfolyam az 1929—30. tanév első felében ismét megnyílik. Az államszámvitel tan heti 2 órás kollégium és két félévig tart. A tanfolyam hallgatása úgy iá téli, imint a nyári félévben megkezdhető. Ezt a tanfolyamot azok hallgatják, akik valamely középiskolát sikeres érettségi vizsgálattal fejeztek be, vagy középipariskolában végbizonyítványt kaptak. Beiratkoztetnak továbbá az államszámviteltani tanfolyamra oly egyének is, akik legalább már egy év óta szolgálatban vannak s ettől a vizsgálattól függ ía jövőjük. Államszámviteltani vizsgálat a tanfolyam végén tehető le Budapesten. Az államszámviteltani vizsga képesít az állami és törvényhatósági hivatalokban, számgyakornok, számtiszt, számellenőr, számvizsgáló, gondnok, könyvelő, főkönyvelő, pénztárnok, főpénztámok, alszámvcvő, főszámvevő, sóellenőr és sótámoki állásokra,. Hivatalt lehet vele sízerezni az államnyomdánál, állami épületek felügyelségénél, állami hidak felügyelőségénél, az államvasutak gépgyárainál, állami gyáraknál és kohóknál, árvaházaknál és árvaszékeknél, iái dlohányjövedéki hivataloknál, az illetékkiszabási hivataloknál, az állami jószágigazgatóságoknál, p én zügyiigazgat óságnál, a minisztériumnál, sójövedéki hivatalnál, a tébolydáknál és kórházaknál, a tengerészeti hatóságnál és vasutaknál. Az államszámviteltani tanfolyamra való felvétel iránti kérvények 1929 szeptember 6-ikáig nyújtandók be a jogakadémiai dékáni hivatalba. A beiratkozások 1929 szeptember 6—15-ig lesznek. A tiszai ág. hitv. egyházkerület miskolci jogakadémiájának tanterve az 1929—30. tanév első felében.** A) KÖTELEZŐ TÁRGYAK: I- évfolyam. Bevezetés a jog- és államtudományokba. Heti 2 óra. Előadó tanár: dr. Zsedényi Béla. Római jog. Heti 8 óra. Elődaó tanár: dr. Sztehlo Zoltán. Magyar alkotmány- és jogtörténet, különös tekintettel a nyugateurópai jogfejlődésre. Heti 5 óra. Előadó tanár:, dr. Bruckner Győző. 77. évfolyam. Jogból csészét. Heti 6 óra. Előadó tanár: dr. Hacker Ervin. Magyar magánjog. Heti 5 óra. Előadó tanár: dr. Baeker Ervin. Magyar közjog. Heti 6 óra. Előadó tanár: dr. Zsedényi Béla. Közgazdaságtan. Heti 5 óra. Előadó tanár: dr. Schneller Károly. 27/. évfolyam. Magyar anyagi büntetőjog. Heti 5 óra,. Előadó tanár: dr. Hacker Ervin. ** A 4(30-^05/11—1929. sz. vk. miniszteri rendelettel jóváhagyást nyert.)