Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 6. szám - A Miskolci Joghallgatók Testületének 1928-29. évi jelentése

18 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (86) igazgató. Szavai nyomán megelevenedett a drága mult, a magyar tudomány dicső eperjesi férfiainak arca és a régi diákélet tiszta mosolygása. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Bruckner Győző dr. jogakadémiai dékán, az Eperjesi Ev. Kol­légiumi Diákszövetség ügyvivő elnöke emelkedett szólásra: A miskolci menekült eperjesi ev. jogakadémia köszönetét hozza Ludmann Ottónak, aki mint az egysé­ges Kollégiumnak többszöri rektora a jogakadémia történetében is megörökítette nevét. Hiszen a hatalmas eperjesi Kollégium egységes közigazgatása ismételten az ő vállaira is nehezedett és ő szeretettel, nála meg­szokott kötelességtudással fejlesztette a Kollégium ösz­szes intézeteit. A Felvidék egykori stúdium generale­jának egyik főiskolája most Miskolcon igyekszik tudomá­nyos törekvéseivel létjogosultságát igazolni és ápolja azokat a nemes tradíciókat, amelyeket Ludmann hirdetett és személyében jelenleg is képvisel. — Köszönti Lud­mann Ottóban a Szepesség jeles fiát, aki magába egyesiti a szepesi nép összes jeles tulajdonságait és kiváló erényeit. Jelleme puritánsága mellett oly szikla­szilárd, mint a Magas Tátra sziklatömbjeinek kemény­sége. Melegen üdvözli Ludmannban a természet fen­költlelkü rajongóját, a fáradhatatlan turistát. — Régi turista emlékeket elevenit fel, amikor hetvenéves Lud­mann Ottóval még téli túrákat is tett a Magas Tátrá­ban. Kitartás, szívósság, munkaszeretet és kötelesség­teljesítés jellemzi őt és teszi példaképpé a mai ifjúság számára. Adja az isteni Gondviselés, hogy megérhesse még azt az időt, amikor a miskolci jogászaink vissza­viszik Eperjesre azt a megmentett turulos zászlót, a melyet ő egykor fennen lobogtatott. Majd Vámos Miklós, a Miskolci Joghallgatók Testü­lete elnöke üdvözölte a jogászifjuság nevében Ludmann Ottót. Lelkes szavakkal tett hitvallást az átörökített eszmék mellett és kijelentette, hogy a régi eperjesi Kollégium kiüldözött miskolci fiainak legszentebb célja ma is és mindig: Eperjes! — Az időközben megüresedett pénztárosi állást ez után Vaskó Bélával tölti be egyhangúlag a közgyűlés; A tárgysorozat végeztével indítványt tárgyalt még a közgyűlés, amelynek értelmében elhatározta, hogy Ludmann Ottó nevére alapítványt létesít a Szövetség. A módozatok megvitatására három tagu bizottság kül­detett ki Mágócsy-Dietz Sándor, Sichermann Bernát dr. és Zelenka Lajos dr. személyében. Több tárgy nem lévén, elnök köszönetet mond a megjelenteknek és mindazoknak, kik sürgönyileg vagy irásbelileg tolmácsolták jókivánataikat az ünneplő jubi­lánsnak és lelkes szavakkal a gyűlést berekeszti. A jelenlevők ezután társas-vacsorához ültek, ahol számos pohárköszöntő hangzott el. Különös melegség­gel köszöntötte Pap József elnök a jubilánst és felkö­szöntőjében elmondott kedves régi eperjesi diák­történeteivel frenetikus tapsot aratott. A Miskolci Joghallgatók Testületének 1928-29. évi jelentése. A Jogásztestület idei programmja a munka hit­vallása volt. Nem kergettük az illúziók tarka színű lég­gömbjeit. Becsvágyunkban sem hittük, hogy képesek leszünk megváltoztatni a teremtés arculatját. Egyszerűen csak azokra a lehetőségekre vetettük magunkat, melyek még megmaradtak a lét és nemlét problémájának fájó bizonytalanságába kényszeritett ősi Jogakadémia ifjú­sága számára. Ez a munka a Jogásztestület tisztes hagyomá­nyaira épült. Irányát az örökül hozott tradícióktól el­kötelezetten : a magyarság régi nagy szellemi és terü­leti egysége utáni szent vágyás vezette. A tisztikarujitás az 1928. szeptember 22-én össze­jött népes közgyűlésen történt, mely Vámos Miklós szünidei elnököt emelte az elnöki székbe. A tisztikar tagjai: Alelnök : Kiss Ernő, ki a II. félévben megvált tisztétől. Az irodalmi szakosztály elnöke, utóbb kultu­rális alelnök: Kovács Elemér. Titkár: Székely Zoltán. Jegyző: Dannhauser István. Könyvtáros : Tóth Dezső, majd Székely Árpád. Pénztáros: Urbán János. Ellenőr: Alexy Ernő. Háznagy: Hamar Endre. Laptáros : C orba István, utóbb Zongor Zoltán. Szám- és könyvtárvizsgáló bizottság elnöke: Huszovszky Sándor. Becsület bíróság elnöke: Sárkány Gyula. Ügyész: Nóvák Gyula. Október hatodikán a kegyeleti staféta jogász résztvevői megkoszorúzták a Hősök Emlékoszlopát. Okt. 31-én kettős emlékünnepély keretében áldoztunk a refor­máció és gr. Tisza István mártirsága emlékének. No­vember elsején felkerestük és megkoszorúztuk kedves halottaink Boros József, Kosztolányi Zoltán, Penyigey M. Lajos joghallgatók sírját. Koszorút tettünk a Hősök emlékmüvére is. Jogakadémiánk volt költőprofesszora, Csengey Gusztáv sírjánál szavalattal és beszéddel gyúj­tottuk meg az emlékezés mécsesét. A november 14-én tar­tott díszközgyűlésen a Testűlet örökös diszelnökévé választotta Nagy Emil dr. ny. m. kir. igazságügyminisz­ter-országgyülési képviselőt, mint a gyakorlati revíziós politika bajnokát. A diszelnökségről szóló művészi kiál­lítású oklevelet Madáchy István kir. kath. gimn. rajztanár készítette. A november 18-iki országos revíziós meg­mozdulásba a helybeli Kossuth-szoborhoz rendezett tüntető néma felvonulással kapcsolódott be Testületünk. December 2-i ki nagysikerű kulturesténk, — melyen Kosztolányi Dezső iró kedves novellákat olvasott fel, a jogászifjuság kulturmunkásságának volt hatalmas bizo­nyítéka. Miklós-nap előestéjén, a kabinetiroda utján távirat­ban köszöntöttük Horthy Miklós Kormányzó Ur O Főmé'tóságát. Társadalmi esemény vo!t a január 5-én, a Nemzeti Kaszinóban teljes erkö'csi és anyagi siker mellett lefolyt Jogászbál. Mértföldkövet jelent a miskolci reví­ziós mozgalmak történetében Nagy Emil, Testületünk örökös diszelnökének a Vármegyeházán, 1929. január 27-én tartott előadása, mely a revízió gyakorlati meg­valósithatásának praemisszáit képező feladatok ismerte­tésével a revíziós öntudat erősítésére szolgált. Ez a megnyilvánulás a tiz éves Joghallgatók Testülete leg­nagyobb sikere és egyben biztos lépés volt az ezerszer visszavágyott Eperjes felé. Az előadásról táviratilag üdvözölte Testületünk az azóta elköltözött Rákosi Jenőt. Az egység jegyében folyt le március Idusának előesté­jén a miskolci főiskolás fiatalság zenés-lampionos demonstrációja. A testületi zászló alatt vonultak jogá­szaink az Alma Mater nagy tanítványának, Kossuth Lajosnak szobrához, hol az ifjúság nevében Uhlmann Aladár joghallgató beszélt. Ugyanaznap este lelkes hangulatban folyt le a színházban Testületünk márciusi ünnepsége. Az ünnepély bruttó jövedelmének 20 száza­lékát az elnökség az erdélyi Ady-szobor javára aján­lotta fel, tudva, hogy ezzel a magyarság erkölcsi és szellemi egységének tesz szolgálatot. Küldöttséggel kép­viseltette magát ifjúságunk a május 5-iki tizeshonvéd

Next

/
Thumbnails
Contents