Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 6. szám - A Miskolci Joghallgatók Testületének 1928-29. évi jelentése

18 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (86) igazgató. Szavai nyomán megelevenedett a drága mult, a magyar tudomány dicső eperjesi férfiainak arca és a régi diákélet tiszta mosolygása. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Bruckner Győző dr. jogakadémiai dékán, az Eperjesi Ev. Kollégiumi Diákszövetség ügyvivő elnöke emelkedett szólásra: A miskolci menekült eperjesi ev. jogakadémia köszönetét hozza Ludmann Ottónak, aki mint az egységes Kollégiumnak többszöri rektora a jogakadémia történetében is megörökítette nevét. Hiszen a hatalmas eperjesi Kollégium egységes közigazgatása ismételten az ő vállaira is nehezedett és ő szeretettel, nála megszokott kötelességtudással fejlesztette a Kollégium öszszes intézeteit. A Felvidék egykori stúdium generalejának egyik főiskolája most Miskolcon igyekszik tudományos törekvéseivel létjogosultságát igazolni és ápolja azokat a nemes tradíciókat, amelyeket Ludmann hirdetett és személyében jelenleg is képvisel. — Köszönti Ludmann Ottóban a Szepesség jeles fiát, aki magába egyesiti a szepesi nép összes jeles tulajdonságait és kiváló erényeit. Jelleme puritánsága mellett oly sziklaszilárd, mint a Magas Tátra sziklatömbjeinek keménysége. Melegen üdvözli Ludmannban a természet fenköltlelkü rajongóját, a fáradhatatlan turistát. — Régi turista emlékeket elevenit fel, amikor hetvenéves Ludmann Ottóval még téli túrákat is tett a Magas Tátrában. Kitartás, szívósság, munkaszeretet és kötelességteljesítés jellemzi őt és teszi példaképpé a mai ifjúság számára. Adja az isteni Gondviselés, hogy megérhesse még azt az időt, amikor a miskolci jogászaink visszaviszik Eperjesre azt a megmentett turulos zászlót, a melyet ő egykor fennen lobogtatott. Majd Vámos Miklós, a Miskolci Joghallgatók Testülete elnöke üdvözölte a jogászifjuság nevében Ludmann Ottót. Lelkes szavakkal tett hitvallást az átörökített eszmék mellett és kijelentette, hogy a régi eperjesi Kollégium kiüldözött miskolci fiainak legszentebb célja ma is és mindig: Eperjes! — Az időközben megüresedett pénztárosi állást ez után Vaskó Bélával tölti be egyhangúlag a közgyűlés; A tárgysorozat végeztével indítványt tárgyalt még a közgyűlés, amelynek értelmében elhatározta, hogy Ludmann Ottó nevére alapítványt létesít a Szövetség. A módozatok megvitatására három tagu bizottság küldetett ki Mágócsy-Dietz Sándor, Sichermann Bernát dr. és Zelenka Lajos dr. személyében. Több tárgy nem lévén, elnök köszönetet mond a megjelenteknek és mindazoknak, kik sürgönyileg vagy irásbelileg tolmácsolták jókivánataikat az ünneplő jubilánsnak és lelkes szavakkal a gyűlést berekeszti. A jelenlevők ezután társas-vacsorához ültek, ahol számos pohárköszöntő hangzott el. Különös melegséggel köszöntötte Pap József elnök a jubilánst és felköszöntőjében elmondott kedves régi eperjesi diáktörténeteivel frenetikus tapsot aratott. A Miskolci Joghallgatók Testületének 1928-29. évi jelentése. A Jogásztestület idei programmja a munka hitvallása volt. Nem kergettük az illúziók tarka színű léggömbjeit. Becsvágyunkban sem hittük, hogy képesek leszünk megváltoztatni a teremtés arculatját. Egyszerűen csak azokra a lehetőségekre vetettük magunkat, melyek még megmaradtak a lét és nemlét problémájának fájó bizonytalanságába kényszeritett ősi Jogakadémia ifjúsága számára. Ez a munka a Jogásztestület tisztes hagyományaira épült. Irányát az örökül hozott tradícióktól elkötelezetten : a magyarság régi nagy szellemi és területi egysége utáni szent vágyás vezette. A tisztikarujitás az 1928. szeptember 22-én összejött népes közgyűlésen történt, mely Vámos Miklós szünidei elnököt emelte az elnöki székbe. A tisztikar tagjai: Alelnök : Kiss Ernő, ki a II. félévben megvált tisztétől. Az irodalmi szakosztály elnöke, utóbb kulturális alelnök: Kovács Elemér. Titkár: Székely Zoltán. Jegyző: Dannhauser István. Könyvtáros : Tóth Dezső, majd Székely Árpád. Pénztáros: Urbán János. Ellenőr: Alexy Ernő. Háznagy: Hamar Endre. Laptáros : C orba István, utóbb Zongor Zoltán. Szám- és könyvtárvizsgáló bizottság elnöke: Huszovszky Sándor. Becsület bíróság elnöke: Sárkány Gyula. Ügyész: Nóvák Gyula. Október hatodikán a kegyeleti staféta jogász résztvevői megkoszorúzták a Hősök Emlékoszlopát. Okt. 31-én kettős emlékünnepély keretében áldoztunk a reformáció és gr. Tisza István mártirsága emlékének. November elsején felkerestük és megkoszorúztuk kedves halottaink Boros József, Kosztolányi Zoltán, Penyigey M. Lajos joghallgatók sírját. Koszorút tettünk a Hősök emlékmüvére is. Jogakadémiánk volt költőprofesszora, Csengey Gusztáv sírjánál szavalattal és beszéddel gyújtottuk meg az emlékezés mécsesét. A november 14-én tartott díszközgyűlésen a Testűlet örökös diszelnökévé választotta Nagy Emil dr. ny. m. kir. igazságügyminiszter-országgyülési képviselőt, mint a gyakorlati revíziós politika bajnokát. A diszelnökségről szóló művészi kiállítású oklevelet Madáchy István kir. kath. gimn. rajztanár készítette. A november 18-iki országos revíziós megmozdulásba a helybeli Kossuth-szoborhoz rendezett tüntető néma felvonulással kapcsolódott be Testületünk. December 2-i ki nagysikerű kulturesténk, — melyen Kosztolányi Dezső iró kedves novellákat olvasott fel, a jogászifjuság kulturmunkásságának volt hatalmas bizonyítéka. Miklós-nap előestéjén, a kabinetiroda utján táviratban köszöntöttük Horthy Miklós Kormányzó Ur O Főmé'tóságát. Társadalmi esemény vo!t a január 5-én, a Nemzeti Kaszinóban teljes erkö'csi és anyagi siker mellett lefolyt Jogászbál. Mértföldkövet jelent a miskolci revíziós mozgalmak történetében Nagy Emil, Testületünk örökös diszelnökének a Vármegyeházán, 1929. január 27-én tartott előadása, mely a revízió gyakorlati megvalósithatásának praemisszáit képező feladatok ismertetésével a revíziós öntudat erősítésére szolgált. Ez a megnyilvánulás a tiz éves Joghallgatók Testülete legnagyobb sikere és egyben biztos lépés volt az ezerszer visszavágyott Eperjes felé. Az előadásról táviratilag üdvözölte Testületünk az azóta elköltözött Rákosi Jenőt. Az egység jegyében folyt le március Idusának előestéjén a miskolci főiskolás fiatalság zenés-lampionos demonstrációja. A testületi zászló alatt vonultak jogászaink az Alma Mater nagy tanítványának, Kossuth Lajosnak szobrához, hol az ifjúság nevében Uhlmann Aladár joghallgató beszélt. Ugyanaznap este lelkes hangulatban folyt le a színházban Testületünk márciusi ünnepsége. Az ünnepély bruttó jövedelmének 20 százalékát az elnökség az erdélyi Ady-szobor javára ajánlotta fel, tudva, hogy ezzel a magyarság erkölcsi és szellemi egységének tesz szolgálatot. Küldöttséggel képviseltette magát ifjúságunk a május 5-iki tizeshonvéd