Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 6. szám - A birói gyakorlat mint jogforrás

14 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (82) változtatja. Nem nyer e törvényben tisztázást az a körülmény, hogy a kír. ítélőtáblát? csáb az ellentétes táblai teljes ülést elvi megállapodások között döntő kuríaí teljes ülésí megállapodásokat tartoznak-e követni vagy pedig mindennemű kuríaí teljes ülésí megállapodást ítélkezéseik alapjául kötelesek-e tekinteni a kír. táblai ítélőtanácsok. Azonban az 1890: XXV. t.-c. 15. §-ának a maga egészében volt összefüggő értelmezéséből, valamint a törvény miniszteri indokolásából az állapítható meg, hogy a kír. tábla ítélőtanácsok ítélkezésének, bírói gyakorlatának a kuríaí teljes ülésí megállapodások nem általában véve képezik alapját, forrását. Az 1890: XXV. t.-c. 13. §-ának alapján és abból folyóan a kír, ítélőtáblák és a kír. Kúria teljes ülései szabályozása tárgyában a 4214/1891.1. M. sz. rendelet tartalmaz intézkedéseket, amely — minthogy a kuríaí teljes üléseket már előbb az 1SS1. évből kelt rendelet szabályozta —• 15. §-ában kimondja, hogy az 1881 :LIX. t.-c. 4. §-a alapján kibocsátott 2214/1881 1. M sz. rendelet megfelelő intézkedései alkalmazandók. A jogegység megóvására, az igazságszolgáltatás egyöntetűségének biztosítására irányuló törvényhozási igyekezet teljes mértékben kifejezésre jutott 1912 : LIV. t.-c. negyedik címében, amely „a kír. Kúria döntvényei" címet viseli. E törvényhely egyes rendelkezéseiről már az eddigiek során — az egyes kapcsolatos kérdéseknél — megemlékeztünk, de hogy mennyiben jelentett ez — összefoglaltan — a régebbi jogállapottal szemben újítást — és minthogy ez a törvény tartalmazza a manapság is érvényben levő idevonatkozó jogszabályokat, miben áll tehát a mai jogállapot — maga a miniszteri indokolás aképpen tünteti fel, hogy „az uj szabályozás különösen három irányban tér el lényegesen; nevezetesen: 1. megszünteti a kír. ítélőtáblák döntvényhozásí jogát, 2. a kuríaí döntvény hozatalát a Kúriának külön erre a célra kiváló jártasságú birákból alakított tanácsaira bízza s csak e tanácsok u. n. jogegységi határozatától vagy teljes ülésí határozattól eltérés esetében utalja a Kuría teljes ülésének hatáskörébe és 5. a döntvényt kötelező erővel ruházza fel. Megjegyzendő, hogy e törvény az 1890: XXV. t.-c. 13. §-át hatályon kívül helyezi. Az első újításnak (a táblák döntvényhozásí jogának megszüntetése) okai, indokai közismertek. (A döntvényhozás szük-köre és a 11 tábla döntvényhozása által a jogbizonytalanság növelése). A másodikat illetőleg: a jogegységi és a teljes ülésí döntvény hozatalának eseteiről, a jogegységi tanács és a teljes ülés szervezetéről, a hivatalos gyűjteményekről, az elvi jelentőségű határozatokról, a jogi bízottságokról stb. tételesen az 1912: LIV. t.-c.-nek 70—79. §-aí, részletesen pedig az e törvény 77. és 78. §-aínak felhatalmazása alapján kibocsátott 59.200/1912. I. M. sz. rendelet intézkedik. A harmadik újításra vonatkozólag a miniszteri indokolás kifejezetten megmagyarázza, hogy az eddigi szabályozás nem biztosította a jogszolgáltatás egyöntetűségét, mert a kír. ítélőtáblákat csak kivételesen, az 1890: XXV. t.-c. 13. §-ának esetében, a kír. törvényszékeket és járásbíróságokat pedig semmi esetben sem kötötte a Kuría teljes ülésí határozata, tehát — mondja tovább az indokolás — éppen ott, ahol az egyöntetűség hiányának veszélye a legnagyobb és azt a legerősebben kellene biztosítani, t. í. az alsóbíróságoknál, amelyek sok ügyben utolsó fokban járnak el, — nincs gondoskodás a jogszolgáltatás egyöntetűségének biztosításáról. Ilyen índítóokoktól vezéreltetve mondta ki az 1912: LIV. t.-c. 75. §-a, hogy: a kír. Kuría jogegységi, valamint teljes ülésí határozatát a bíróságok mindaddig követni kötelesek, amíg azt a kír. Kuría teljes ülése meg nem változtatja. A jogegységi és a teljes ülésí határozat kötelező hatálya a hivatalos lapban közzétételének napjáról számított 15. nappal kezdődik. A jogegységi és a teljes ülésí döntvény megváltoztatását kezdeményezni a törvényből kifolyólag jogosítottak a kír. Kuría tanácsai, még pedig az elintézés alátt álló ügyek felfüggesztése mellett, a Kuría elnöke, az ígazságügymíniszter és bármelyik kír.. ítélőtábla teljes ülése (a jelenlevők szavazatának legalább kétharmad részével), azonban az utóbbi 3 tényező kezdeményezése esetén ügyek felfüggesztésének helye nínesen. Amikor a törvény a jogegység megóvásáról, az igazságszolgáltatás egyöntetűségéről egyfelől a kuríaí döntvények kötelező erejének kimondása által gondoskodott, ugyanakkor (az 1912: LIV. t.-c. 70. §-ának 2. pontjában és az 59.200/1212. I. M. sz. renrendelet 61.. 62., 63. és 64. §-aíban) gondoskodik arról is, hogy az elvi jelentőségű bírói gyakorlat állandóan figyelemmel kísértessék és a kiviláglott elvi jelentőségű ellentétek a bírói gyakorlat, egységes irányítására feljogosított szervhez, a legfelsőbb bírósághoz a kír. Kúriához döntés, a vitás elvi jelentőségű jogkérdések nyugvópontra juttatása céljából megfelő uton eljussanak. Ezért — kezdve a legelején a kír. járásbíróítélőbírája. ha valamely elvi és különösen a jogegység megóvása szempontjából is fontos kérdésben határozott és határozata ... jogerőre emelkedett, köteles az elvi döntés a határozat fogalmazványán tömör rövidséggel szabatosan feljegyezni, a határozatot a fogalmazvány külső lapján „elvi" szóval megjelölni és az ügy iratait a kír. járásbíróság elnökének bemutatni. A kír. járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló kír. járásbíróság ítélkezését állandó figyelemmel kísérni és ha akár a ... neki bemutatott iratokból, akár más uton arról győződik meg, hogy a vezetése alatt álló bíróságnál ellentétes gyakorlat fejlődött, vagy hogy a bíróság más bírósággal ellentétes gyakorlatot folytat, erről az ellentét tüzetes kiemelésével és szükség esetében az ügyiratok bemutatásával a kír. törvényszék elnökét tájékoztatni köteles. Ugyanez a kölelessége a kír. törvényszék tanácsa vezetőjének vagy egyes túrájának és a kír. törvényszék elnökének a kír. ítélőtábla elnökével szemben, valamint a kír. ítélőtábla elnökének a Kuría elnökével és az ígazságügyminíszterrel szemben, míg az ítélőtáblák tanácsai elvi jelentősgü határozataikat a kír. ítélőtábla határozattárába, a Kuría tanácsai pedig a jogi bízottság elhatározásától függően a hivatalos gyűjteménybe vétetik fel. Már most, ha a Kuría ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott, vagy ha a kír. ítélőtáblák, a kír. törvényszékek vagy a kír. járásbíróságok elvi kérdésben ellentétes gyakorlatot folytatnak és a kír. Kuría elnöke vagy az ígazságügymíniszter a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre szükségesnek tartja, a vitás elvi kérdést a Kúriának erre a célra alakított tanácsa (jogegységi tanács) dönti el.