Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 2. szám - Kritikai megjegyzések a magánjogi törvénykönyvünk javaslatára 2. [r.]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 5 napsugár erejének a. mainál bővebb kihasználása lesz a fordulópont: amikor majd nem egy-két ezreléket tudunk csupán felhasználni a napsugár energiájából, hanem 30—40 százalékot. Akkor azok a földrészek kerülnek majd előtérbe, ahol a napsugár bővebb felhasználására elsősorban van meg a lehetőség, tehát a trópusi vidékek. Minderről ma persze még csak a fantázia szólhat. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy Amerikáról ezelőtt 15 emberöltővel még nem is tudtunk s az utolsó pár évtized alatt mégis magához, ragadja a világgazdasági hegemóniát, ujabb csodálatos eltolódásokat sem szabad lehetetlennek tartanunk. Kritikai megjegyzések a magánjogi törvénykönyvünk javaslatára. ii. Meg kellett volna továbbá emliteni a J.-i^ak azt is, 'hógy magá nrendelkezés alakjában hitbizomány rendelkezéssel is korlátolható a. tulajdon. Ha a taxafrv felsorolástól idegenkedett a javaslat; legalább utalhatott volna általánosságban azokra a jogszabályokra, amelyek a J.-ban •szabályzóit jogintézményeken kívül, azokon tulmenőleg kodátolják szintén a tulajdonnal való szabad rendelkezési jogot, nehogy ai J.-ot lapozgató abban a gondolatban legyen, hogy a M. T.-ünk az összes m. szabályokat magában foglalja.. Ezem, a J.-fea fel nem vett, de tovább' érvényben maradó m. szabályokra való nem utalás, azok meg nem említése, szintén hiánya a J.-na.k. * f;l •.!-.'* '• { A személyes szolgalmak kölniben a mai jogtól való vltérést jelent a 663. §-nak az a rendelkezése, ha, oly gyümölcsöző dolog, vagy jog képezi -a haszonélvezet tárgyát, melynek tőkeértéke a. haszonélvezet rendes gyakorlásával csökken és emiatt belátható időn belül elenyészik;, a tulajdonom követelheti, hogy a haszonélvező a jöve'delemből a rendes gazdálkodásnak megfelelő elhasználási alapot gyűjtsön, mely a haszonélvezet megszűntével a tulajdonosi illeti meg. A snperficiest látjuk a J.-ban az épitményjog neve alatt .szabályozva, mely abban különbözik a superficies mai alakjától, hogy felmondással 100 év elteltével: külön kikötés nélkül is megszüntethető. # A jelzálogjog terén a .1. az 1927 :XXXV. t.-c.-t iktatta .be- a. mag ín jogi kódexbe, többirányú eltéréssel. A tiotélmi jog körében örömmel kell. látnunk a 969. § azon. rendelkezését, miély elejti a subjektiv és objektív lehetetlenség közötti és a negatív és a pozitív interessé követelésében megnyilvánult megkülönböztetést. Bár a joggyakorlat is elejtette az utóbbi időben a kettő közötti különbséget, mindkettőre egyaránt alkalmazható ügyleti semmiségei állapítván meg, de e minden iklap nélküli megkülönböztetés olykor-olykor a- bírói döntésekben! is ki fejer/.éisre jutott, a régi kiadású magánjogi munkákban még benne van. # Örömmel kell a J.-b.au is üdvözölnünk jogügylet meg•táimadásí alapként a semmiség és a megtámadási ok mellett az űletákhlm befolyásnak a felvételét, mely a 1. T. még nem volt benne, csak a későbbiekben. Ha vissza gondolunk Mátyás 111. deer. 26. §-ra'és I. Ferdinánd 1336. évi LIX. ama rendelkezésére, hogy: ..Az a szerződés, mely a fél' akarata ellenére, vagy bármi néven nevezendő zsarnokság alatt jött létre, erőtlen", és az 1715 :1. deci'; XXVII, 5. és 3. § azon rendelkezésére, hogy: „távol legyen a véigrondélettől minden csalárdság és végrendelkozövcl szemben nem ritkán alkalmazni szokott kerítés,". — joggal, fel telhetjük magunkban a kérdést arra nézve, hogy mi okból maradt ki a mi jogéletünkből ezen nagyon is bevált és nélkülözhet len jogintézmény; Ezen kérdésre a felelelet, az Oszt. ptkv. időleges uralmában mindjárt megtaláljuk, mely, amint, nem ösmerte az ősiségét, az nrbériséget és a zálogos birtokok intézményét, ugy nem ösmerte el annak a lehetőségét sem., hogy valamely ügyletnek az érvényességét anyagi okokból az akarat és a kijelentés közötti egy és két oldalú eltérés a semmiség és a megtámadási okokon kívül, meg lehet még oly esetekben is támadni, amikor az egyik fél a másik felet — tapasztalatlansága, könnyelműsége, szorult és függő helyzetének, viselt bizalmi állásának a kihasználásával — oly vakimire bírja rá, amely a tisztesség és a becsület követelményeinek nem felel meg és ami amellett a. körülményeit nem kellőleg mérlegelő, másik félnek anyagi károsodását idézi elő. Csak helyeselnünk lehet a J.-nak a sérelmei szenvedett ügyleti fél érdekébeni .azon további gondoskodás ít, hogyha a bíróság azt látja, hogy a sérelmet szenvedett azon körülménynek a hatása alatt áll még, melynek hatása alatt magát megkárosította, érdekeinek védelmére hivatalból gondnokot kell hogy kirendeljen. # Örömmel kell üdvözölnöm az 1022. §-nak azon rendelkezését, hogy a képviselt a képviselőjének a szerződés megkötése körüli vétkességéért felel. Csak még két rendelkezéssel toldottam volna "meg ezen §-t, először azzal: hogy a képviseld intézményére nem nyer alkalmazást azáltalam retrográd és antiszociálisnak tartott 1722. §-nak a szabálya, s másodszor: hogy az 1022. §-on tulmenőleg a képviselt felet képviselőjének a lényeiért a vétlen felelősségi elv alapján még további felelősség is terheli. Azonban már bizonyos szkepsissel kell fogadnunk az 1025. §-nak azon szabályát, hogy az értelmes akaratelhátározásra képes 12 éven alóli kiskorú is eljárhat már másnak i képviseletében. Ez a szabály továbbá már azért sem helyes, mert minden ilyen ügyletnek az érvényességél problematikussá, teszi, az ügyletet kötői 3-ik legalább is egyideig bizonytalanságban lesz az ügylet érvényességét illetőleg. Ellenben helyeselnem kell az 1025. §-nak a rendelkezését, melyben pointirozza az akarat hiányainak ia hatását, megmondván, hogy mely esetben kell azt a képviselő és mely esetekben a képviselt személye szempontjából figyelembe venni. Azon formáit illetőleg, melyben az ügyleti akarat kifejezésre juthat, bár a J. is — a mai joggal egyezőleg — a formaszabadságnak az elvéből indul ki, de mégis több esteben köti azt a részben az Írásbeliség, részben a. közokirati formáihoz. így például a kötbér kikötést (1053. §), a jogvesztésnél azt a kikötést, hogy a szerződéstől elálló hitelező ne legyen köteles az adósnak visszatéríteni a szerződés alapján felveti szolgáltatást (1065. §, I. b.) a kezességi szerződést (1197. §), ötven holdnál nagyobb terjedelmű ingatlanoknak haszonbérbe való adását (1535. §) irásbeliséghez köti. Az elévülési illetőleg a J. is megteszi a különbséigct a kereseti és a végrehajtási igény között. Amíg az utóbbira nézve az elévülés időtartamát kivétel nélkül 32 évben állapítja meg (1. 12S9. §), addig már a kereseti igény elévülése különböző lehet, a legrövidebb a. 8 napos és a leghosszabb a 32 éves elévülési idő. Valamely dolognak járt helyre való kidobása, fel függesztett dolognak leeséséből származó kárigény 8 nap, 1 év alatt az előszerződés-