Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - A tömeglélektan aktuális kriminalaetiologiai tanulságai [3. r.]

14 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (90) aláíró részvényesként felel. Ö annak a kárnak megmegtéritését, mely őt a meghiúsulás vagy megsemmisítés folytán éri, magától a rt.-tól és a vétkes igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoktól követelhetis A közgyűlési határozat által jogaiban sértve éraett részvényesnek a KT. 174. §-ára alapitott keresete alapján hozott birói határozat csakis megsemmisítő e@ss@í@y-íös lehet és sohasem reformatorius, vagyis a biráság a sérelmes határozat helyébe ujabb határoiatot nem hoshat Főképpen azért van szükség, az alaptőkeSelemelés érvényességi feltételeinek kimerítő tételes szabályozására, mert a mostani hézagos szabályok mellett a rt. sohasem lehet biztos abban, hogy a törvényes elveknek megfelelően valósitotta-e meg az alaptőkefelemelést és valamelyik részvényes keresete alapján nem fogja-e megsemmisíteni a, biróság előre nem látható és nem tudható okokból az alaptökefelemelésre vonatkozó közgyűlési határozatot. Tornán Kálmán dr. A tömeglélektan aktuális krimínalaetiologiai tanulságai Irta: dr. Két hely Sándor A taskendi fogolytáborban 1915-ben, október vége felé német vöröskeresztes nővér látogatta meg a hadifoglyokat. A német legénység, kemény, marcona legények kettős sorokban állottak a IV. számú legénységi laktanya udvarán. Nemsokára megjelent az autó a laktanya nyitott kapujában. A kocsiban ketten ültek, a taskendi fogolytábor parancsnoka.. Bulinszky udvari tanácsos és egy féket eruhás nő, karján a vöröskereszt, a fején automobil-sapka, lóg le róla az automobil-fátyol. Feláll az autóban. A katonák, mint az égből közéjük szállott szentet, ugy nézik. Minden vonása szemének, kezének minden mozdulata csupa erély. Beszélni kezd: „Katonák! Elhoztam nektek a császár üdvözletét... Elhoztam nektek a császárné csókját... Ha ősz anyáitokra, feleségeitekre, gyermekeitekre gondoltok, megnyugodjatok! A német anyák, feleségek és gyermekek könnyét a császárné szárit ja! Köszöntenek titeket a bajtársaitok.. . Azt üzenik: ne féltsétek a német hazát, ne féltsétek a tieiteket, német, katonák védik őket. Katonák! Éljen Németország! Katonák! Éljen a császár!" A sorokból, mint egy kétségbeesett lelkesült ordítás zúgott vissza a háromszoros hoch! a császárra, a német hazára. A szemek könnyesek voltak és amikor a nővér a beszéd után kiszállott a kocsiból és a tiszthelyettes kiadta a pihenj vezényszót, a csatákban, a typhusos, kolerás Turkesztánban, Krisztus kínszenvedését végignyomorgotit katonák elfordították a szemüket és ugy törülték le a kibuggyanó könyüt. Mind sirtak szenvedőn és hangtalanul. Sokaknak talán már könnyük sem volt és száraz szemeiket törülték a zsebkendővel. A sorokból hátai felhangzott a. zokogás, a tiszthelyettes feddőleg arra nézett, szólni akart valamit keményen, hogy katonák vagyunk! Egy óriás zokogott, vágott arcú, szétlőtt vállú katonája a porosz gárdának. A tiszthelyettes szólni akart, a nővérre nézett, a nővér kezében is ott volt a zsebkendő, könnyes volt a nővér szeme és összeharapta a száját, hogy ő is hangosan ne sirjon. A tiszthelyettes szája is rángatózni kezdett a gárdistára, még csak feddőleg sem nézett és hogy egy riő előtt ne sírjanak a német katonák, mint rekedt, ordítás hangzott fel torkából a vezényszó: „vigyázz!" A katonák megint feszesen álltak és csak a nővér nem találta egy percig magát s az egész je! lenét töl az idegeinek utolsó száláig megrendítve szinte súgta a katonáknak : szegény szenvedő testvéreim, az Isten meg Ing segíteni benneteket."'1) A második fejezet elegendő bizonyítékot nyújt arra, hogy a v ouokkitokkal nemcsak könnyeket lehet fakasztani ... álkgy&l szerint be kellene tölteni büntető törvénykönyvünknek azt a hézagát, melynek folytán a büntetlenség tudatában az izgatók legveszedelmesebb alakjai oly lelkiismeret lenül terjesztik veszélyes eszméiket, késaitik elő az elvakított tömeg erőszakoskodásait. Anűg törvényhozásunk meg nem állapítja azt, —. irja**) — hogy a nemzeti állam és a magyar államnyelv ellen való izgatás is bűntett, mig a csupán saját hasznukra dolgozó s a jóhiszemű munkásnépet oly könnyen tévútra veiefcő szocialista izgatókkal szemben erélyesebb ívnds^bályiökhoz nem nyúl, addig a társadalmi békét olyannyira fenyegető tömegekkel szemben tehetetlenek maradunk. A gyülekezési jog Angyal ajánlotta megszorításával németünk szerint nagyon is csínján kell bánni. Hiszen vannak erkölcsös, erényes, sőt hősies tömegek is.*8) Ha az erkölcsiséget abban az értelemben vesszük, hogy az nem egyéb, mint bizonyos társadalmi megállapodások állandó tisztelete és az egoista ösztönök fékentartása, világos, hogy a tömegek izgékonyságnk és változékonyságuk miatt nem lehetnek erkölcsösök.97) Ha azonban az erkölcsiséget olyan értelemben veszszük, hogy az pillanatnyi előállása olyan tulajdonságoknak, mint aminő a lemondás, nagylelkűség, önfeláldozás, jogérzék, azt mondhatjuk, hogy a tömegek néha nagyobb erkölcsiségre is képesek.98) A tömegek gyakran aljas ösztönöknek engedik át magukat, de példákat nyújtanak néha az emelkedett erkölcsiségből származó tettekre is.99) Mindezeknél fogva mi is aláírjuk Le Bon-nak azt a tételét, hogy bár rendkívül alantas a tömegek lelkivilága, mégis veszedelmes volna szervezkedésüket megbolygatni. Angyal a szabadságjogokat félti a gyülekezési jog korlátozásától. .. Az izgatók megfékezését illetőleg találunk már Angyal müvének megjelenése előtt is megfelelő rendelkezéseket a Btk.-ban. Büntetötöryéniykönyvünk VI. fejezete tartalmazza az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatásra vonatkozó szabályokat.100) M) Fábián: 152—153. old. M) Angyal: 69. old. 96) Le Bon: 13. old. °s) Le Bon:'49. old. ") Ugyanaz: 51. old. 10°) A*Btk. ; 171. §-a szerint (Felhívás.): Aki valamely gyülekezeten nyilvánosan szóval, vagy aki a nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása által bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhív, ha a bűntett vagy vétség elkövettetett: mint felbujtó büntettetik. Ha pedig a felhívás eredménytelen maradt, amennyiben az a jelen törvény külön rendeletei alá nem esik: két évig terjedhető államfogházzal és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Btk. 172. §: (Izgatás.) Aki a 171. §-ban meghatározott módon a törvény ellen, vagy aki a hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen engedetlenségre egyenes felhívást intéz, vagy terjeszt: két évig terjedhető államfogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Ugyanezen büntetés éri azt, aki a 171. §-ban meghatározott módon, valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelokezetet gyűlöletre a másik ellen, úgyszintén azt is, aki a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat. Lásd még a Btk. 173.