Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - A vadászati haszonbérletek jogi természete

6 MISKOLCI JOGÁSZÉLÉT (82) joga, ha a terület részben vagy egészben önálló vadászterületi jelleget elveszti, hacsak ez esetre magát szerződésileg, — megfelelő kártérítés kikötésével — nem biztosította. Véleményem tehát az elmondottak eredményeképűn in concrétó az, hogy az önálló vadászterületet képező birtokokból a földreform céljaira igénybevett területeken létesített törpebirtokok önálló vadászterületi jellegüknek az elindegcnités pillanatában bekövetkező megszűnésével egyidejűleg bele olvadnak a községi vadászterületbe s mint ilyenekre, ipso fácto elvesztik hatályukat a reájuk vonatkozólag esetleg kötött haszonbérleti szerződések az igénybevett területekre való vonatkozásaikban. Vessünk ezek után egy pillantást a határon túlra, a vadászterületek megcsonkításából, megcsonkulásából vagy esetleges teljes megsemmisüléséből eredő vitás kérdéseknek mikénti elbírálására. A közigazgatási jog princípiuma szerinti megoldásunkkal ugyanis ott hagytuk a haszonbérlőt magára, kijelölvén részére a polgári bíróságok előtti keresel lehetőségét. A haszonbérleti szerződés tárgyát itt — mint ismételén is megállapítottuk — a „vadászási" jog képezi s mégis az erre a közigazgatási jogosítványra vonatkozó szerződésből származó vitás kérdések tekintetében utasítottuk volna a feleket polgári peruira? Igen! Ez az eljárás ugyanis nem érintheti a szerződés tárgyált annak fennállása vagy fenn nem állása tekintetében, hanem csupán azokat a vonatkozásokat, melyekre nézve a felek szerződési szabadsága közigazgatási jogi tekintetben szabályozás, respective korlátozás alatt nem áll, mint ahogy a szerződés is megengedetten csak ezekre a vonatkozásokra terjedhet ki s ha netalán abban más vonatkozású s a jogszabályozással ellentétes kikötés, szerződési feltétel foglaltatnék, — ugy az semmis. Nem köthető tehát ki szerződésileg, hogy annak az érvényét, a fennállását a most önálló vadászterület jellegének esetleges megváltoztatása, megsemmisülése, nem. fogja alterálni. Ez a vonatkozás ius cogenssel nyert már elrendezést! A szerződés tárgya tehát ezekben a vonatkozásokban nem is szorul rendezésre, miután azoktól eltérni úgysem lehet, de elrendezésre szorul, elrendezést várnak a jogosítvány (az engedély) átengedése, annak gyakorlása tekintetébeni, a felek tetszésére bocsájtott vonatkozások, amelyek elsősorban az átengedett jogosítvány ellenértékére s azután a terület használatának, a vadállomány gondozásának mikéntjére vonatkozhatnak. Ebbe a különben in ultima analysi közigazgatási jogra .vonatkozó szerződésben ezzel kapcsolatos s tisztán magánjogi jellegű obligátiók is foglaltatnak és ezek tekintetében a bíróság bír hatáskörrel. Amely részében azonban nem magánjogi vonatkozásokról, de a közigazgatási jogi „vadászási" jog exisztenciális kérdéseiről van szó, ott a közigazgatási, hatóságok s végső fokon a közigazgatási bíróság kompetenciája van megállapítva. A polgári bíróságok eljárása csak arra terjed, ki, hogy ezen, a felek szabad diszpozíciójára engedett vonatkozásokban eszközölt szerződési megállapodások betartattak-e, nem-e sértettek meg azok a felek valamelyike által? A vadászati jogban — mint látjuk — a magán- és köz (-igazgatási)-jogi elem teljesen átfonja egymást. A jog legmélyebb gyökere magánjog, mint a földtulajdonhoz alkatrészként kapcsolt „vadászati" jog, a közvetlen felépítmény, a „vadászterület" s az ezzel kapcsolatos „vadászási" jog már köz (-igazgatási)-jog, viszont az ennek forgalomba hozatalára szolgáló eszköz megint magánjog: kötelem, — haszonbéri szerződés. így állván a dolog, — felettébb fontos a határvonalak pontos kicövckelése s a megállapításoknak következetes alkalmazása, mert különben előáll a jelen eset, melyet kifogásolunk, hogy képesek vagyunk a közi-igazgatási)-jog kényszerítő rendelkezései alá tartozó dolgokat és ügyeket az alól magánjogi uton elvonni. Az itt kifejtettekkel kapcsolatosan vetődik fel annak kérdése, hogy a vadászterületi csonkitások, csonk ulások és megsemmisülések eseteiben az ezek cimén támasztott kártérítési keresetnek mi lehet az alapja és petituma ? A keresett vonatkozásban csak az lehet, hogy amenynyiben a „vadászterületnek", mint köz (-igazgatási)-jogi konstrukciónak magánjogi vonatkozások képezi alkotó elemeit, hogy ezen elednek tekintetében követett el alperes olyan cselekményt vagy mulasztást, melyek eredményeképen a „vadászterület", mint olyan, a köztörvény rendelkezéseinek jogilag el nem hárítható hatása, érvényesülése folytán ím bekövetkezett s ez reá bizonyithatólag sérelmes, mert csökkenti in natura a szerződésszerű vadászterületet s ezért kártérítést kér, vagy kéri a szerződés felbontását, esetleg mindakettőt. A szerződés kiköthető és kikötött feltételei tekin tétében természetesen a legváltozatosabb tárgyú keresetek képzelhetők el. De ne térjünk ki a konkrét megoldás elől! Arról van szó, hogy az a magánvadászterületi haszonbérlő, kinek szerződése a földbirtokreformtörvény végrehajtása eredményeképen, csonkult meg vagy semmisült meg, bir-e kártérítésre igénnyel és ha igen, — kivel szemben? A vadászterületnek az értéke egyenlő a vadászterületet képező egyes birtokrészek „vadászati" (magánjogi értelmű) jogai értékének összegével. Hogy mennyit ér az egyes birtokrészek „vadászati" joga, ezt, mindég csak cumulativ becslés utján lehet megállapítani s igy departicipiálni. Más értéke lesz ugyanis az ugyanazon birtokrész vadászati jogának a határnak ezen, vagy azon részével való vadászterületi kapcsolatban és érvényesülésben. Ez az értékelés különben csak önálló vadászterületet képező fékvőségeknél juthat érvényesülésre, csak itt van lehetősége annak, hogy ezt az előnyt a birtokos tulajdonjoga alapján élvezhesse, — hasznosíthassa. A községi vadászterületbe tartozó fekvőségek forgalmi árában, — ha a tulajdonosok a vadászati bérbői birtokaránylag nem részesülnek, ami a rendes eset — ez a külön vadászati érték, mint a forgalmi árat, másle ül önben emelő tényező, nem érvényesül. Mindazonáltal erre való tekintet nélkül, bármily minőségű vadászterület térbeli alapját képező fekvőségért kapott ellenértékben a tulajdonjoghoz alkatrészként kapcsolt vadászati jog tőkeértékét is mindenkor benne foglaltnak kell tekintenünk.. Ha már most ugy állapítom meg, hogy a szóbanforgó esetekben a szerződési birtokháboritás végeredményképen az államnak tudandó be, ugy az állammal szemben kell a kártérítési felelősséget és kötelezettséget megállapítanunk. De vájjon, ép a fenti okoskodás alapján már nem-e adott? De igen! A megváltási összeg, amit az ingatlanért adott, illetve fizetni rendelt, ezért is kárpótolja — a tulajdonost! Ha a kárpótlás nem teljes értékű, a, haszonbérlő kártalanítási igénye is csak aránylagos lehet. A különbö-