Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:III. t.-c.)

8 MISKOLCI JOGÁSZÉLET egyénekre (jav. 18. §) s végül rendelkezik az életbelépés és végrehajtás felől (jav. 19. §). E most ismertetett általános indokoláson kivül az egyes §-okhoz is részletes indokolás van fűzve a javaslathoz. Ezeket a parlamenti tárgyalás kapcsán ismertetem. V. A javaslat a nemzetgyűlés előtt. A nemzetgyűléshez ekként beterjesztett javaslatot annak igazságügyi bizottságához utalták, amely azt letárgyalván 1920. évi november 22-én kelt jelentésével terjesztette a nemzetgyűlés elé az alábbi általános indokolással : „A borzalmas szerencsétlenségnek, mely a magyar államot, és a magyar nemzetet a közelmúltban érte és amelyet a trianoni békeszerződés pecsételt meg, nem jelentéktelen tényezői voltak azok az állambontó törekvések, amelyek eleinte a hadsereg fegyelmének megbontására, később egész állami és társadalmi rendünk fel forgatására és megsemmisítésére irányultak. Bár ezeket a törekvéseket és a nyomukban járó visszaéléseket az államhatalom a lehetőségig már elnyomta, azok teljesen még mindig nem szűntek meg. Ha nem akarjuk, hogy ezek nyomán, állami és társadalmi életünkre ujabb veszedelem háruljon, nem szabad megengednünk, hogy számukra a talajt előkészitsék és elnyomásukkal nem szabad addig várnunk, amig a nagy tömegek lelkületét megmérgezve njabb súlyos bűntettekben nyilatkoznak majd meg. Ugyanígy nem nézhetjük Ölhetett kézzel azokat a visszataszító és aljas rágalmakat, meggyalázó és lealacsonyító nyilatkozatokat, melyeket a magyar állam és magyar nemzet ellen, különösen a külföldön büntetlenül terjesztenek és amelyekkel nemzetünk megbecsüléséi csökkentik, hitelét és egyéb életbevágó érdekeit sértik. Mindezekkel a súlyos visszaélésekkel szemben, eddigi büntetőtörvényeink megfelelő védelmet nem nyújtanak. Igaz ugyan, hogy a Btk. 127. §-a és az ahhoz fűződő rendelkezések büntetik az olyan cselekményt, amely közvetlenül arra irányul, hogy a magyar állam alkotmányát erőszakosan megváltoztassák. De sem ez a §, sem más törvényes rendelkezések nem büntetik a cselekményt, ha nem közvetlenül irányul a jogi és társadalmi rend felforgatására és megsemmisítésére; a, Btk. 127. §-ában meghatározott bűntettekre irányuló előkészületi cselekmény büntetése pedig oly enyhe, hogy sem a. cselekmény súlyával megfelelő arányban nem áll, sem pedig nem gyakorolhat eléjj visszariasztó hatást állami és társadalmi rendünk ellenségeire. Az antimilitarista propagandát egyetlen törvényünk se bünteti. Bár a hadügyi igazgatás évtizedek óta sürgette a veszedelmes izgatás elnyomását. Ugyanigy fennálló törvényeink semmiféle védelmet nem nyújtanak a magyar állam és magyar nemzet megbecsülésének, holott súlyosan szomorú tapasztalatokból tudjuk, hogy államiságunk és nemzetünk folytonos vakmerő és makacs rágalmazása megdöbbentő hatást idézett tudjuk, hogy államiságunk és nemzetünk folytonos vakés idézhet még elő a külföld közvéleményében. Elég c tekintetben arra utalnunk, hogy a magyar államról terjesztett vakmerő rágalmakkal idegen állam parlamentjének is foglalkozni kellett (frank-pör) és hogy az 1920. év nyarán mcgkisérelt gazdasági bojkottnak legfőbb tényezője a nemzetünk ellen folytatott rágalmazó hadjárat volt. Ily körülmények között az igazságügyi bizottság ugy látja, hogy az igazságügyi miniszter urnák az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslata, amely mindezeket a visszaéléseket büntetni kívánja, - sulyosan érezhető hiányt pótol a fennálló jogrendszerben." Amikor azonban a bizottság a javaslatot a maga részéről elfogadta és a nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánlja, egyúttal a leggondosabb figyelemmel mcgvizsgáíta vájjon a javaslat, nem. érinti-e. a közszabadságot a Feltétlen szükséges határon tul. — A bizottság mellőzött a javaslatból minden, az egyéni szabadságot korlátozó rendelkezést, amely nem feltétlenül szükséges a közrend, a nemzeti becsület megóvására, — szabatosabban szövegezte meg az egyes tény áll adékokat; jelentékenyen leszállította az egyes büntetési tételeket; összhangzatba hozta a. javaslat rendelkezéseit büntetőjogunk általános elveivel, mellőzte a gyorsított bűnvádi eljárás szabályainak alkalmazását. Ezenfelül a. törvény könnyebb áttétónthetése végett az egyes rendelkezéseket a következő főcímek alá csoportosította: 1. Az állami és társadalmi rend felforgatására vagy megsemmisítésére irányuló büntettek és vétségek (javaslat 1—10. §, igazságügyi bizottsági szöveg 1—6. §-ok). 2. A magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló büntettek és vétségek (javaslat 11., 12. §-ai, igazságügyi bizottsági szöveg 7—8. §-ai). 3. Mellékbüntetések (javaslat 13—14. §-ai, igazságügyi bizottsági szöveg 9-—10. §-ai). 4. Hatásköri és eljárási szabályok (javaslat 16—18, §-ai, igazságügyi bizottsági szöveg 11—14. §-ai). 5. Záró rendelkezés (javaslat 19. §, igazságügyi bizottsági szöveg 15. §). Hogy ezen a részletre tartozó utóbbi módosításon kivül, — amely a javaslatból hiányzott — az egyes §-oknál minő módosításokat javasolt az igazságügyi bizottság, azt ia parlamenti tárgyalás kapcsán ismertetem. így tudok könnyen áttekinthető és tiszta képet adni arról, hogy az érdeti javaslaton; amig az törvénnyé lett, miféle módosítások és milyen indokokból történtek, a mi a törvény értelmezése és gyakorlati alkalmazása szempontjából szükséges. A nemzetgyűlés plénuma 1921. évi március 4-én vette a javaslatot tárgyalás alá és hét ülésnapon le is tárgyalta. A javaslat előadója dr. Bernolák Nándor volt. aki azt egy terjedelmes és kiválóan tanulságos beszéd kíséretében ajánlotta a nemzetgyűlésnek elfogadásra. Értekezésem kerete nem engedi meg, hogy azt. az értékes beszédet egész terjedelmében ismertessem, utalok ehelvütt az akkori napilapokra és a nemzetgyűlés 1921. évi 159-ik (1921 március 4-iki) üléséről felvett naplójára, — csupán beszéde utolsó részét idézem, amely rávilágít a kiváló beszéd egész tartalmára: „Mi a szabadság barátai vagyunk és szabadságot akarunk biztosítani ebben az országban minden erőnek, amely az ország fejlesztésére irányul. Szabadságot akarunk adni a legteljesebb mértékben, minden társadalmi rétegnek, hogy -kifejthesse a maga boldogulása érdekében szükséges mozgalmat. Mi nem zárkózunk c] semmiféle feltörő ujabb társadalmi réteg erőfeszítése elől. Azonban szabadságot arra, hogy ezt az országot újra felforgassa, akkor, aimikor ellenség környezi minden oldalról, szabadságot arra, hogy ennek az országnak most megteremtett hadseregével megbontsák a rendet és fegyelmet, — szabadságot arra, hogy ezt az országot, hitvány rágalmakkal gyalázzák a' világ előtt arra t. Nemzetgyűlés, szabadságot'adni sohasem fogunk." Az általános vitában az előadón és Igazságügvminiszteren b'vül 19 képviselő vett részt és pedig á legtöbb közülök hosszú és érvekben gazdag beszéddel