Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)
1927 / 9. szám - Kriminalitás és bevándorlás
Í6 DG sérelmes Kecskemét városára is, mert égy nagy tuultu, azonkívül munkás, szorgalmas, a maga erejére 1 ámaszkodó és élni akaró lakossággá] dicsekvő alföldi várost fopzt meg ősi gyökerekkel biró egyetlen főiskolájától és ezzel ennek a városnak fejlődési lehetőségét a körülötte lévő városok versenyében mesterségesen gyöngítené: A kormányhatóság ezzel az intézkedésével épen azt — a lakosainak túlnyomó többségében római katholikus — várost büntetné, amely azzal a ténnyel, hogy a református, jogakadémiát évtizedek óta százezrekkel támogatta, iskolapéldáját adta a felekezeti türelmességnek. Ez a leirat a történelmi egyházak törvényben biztosított iskolafenntartási jogát is megtámadja. Az 1790/91-ik évi 26. t.eikk 5. §-a értelmében az egyházak alsóbb és felsőbb iskolákat állithatnak és tarthatnak fenn nyilvános joggal. Ügy az iskolafenntartási, mint a nyilvánossági joggal vele jár a vizsgálatok felvételének joga is, enélkül ezek a jogok csonkák és csaknem tartalomnélküliek. Érthető tehát, ha ez a leirat az érdekelt felekezeteknél ebből az okból is nagy izgalmakat váltott ki. De alkományjogi szempontból is súlyon aggodalmaink vannak a szóbanforgó leirattal szemben. Az itt hivatkozott 1790/91-iki 26. t.-cikk 5-ik §-a kimondja, hogy a felekezetek által felállítandó főiskolákon „a közoktatási rendszer azonban .... Őfelsége által lesz meg-határozandó", vagyis ez a törvény a tanulmányi és vizsgarendre vonatkozó szabályok alkotásának a jogát az államfőnek tartja fenn. Ez a joga az államfőnek azóta a mai napig mindig tiszteletben tartatott. így 1883-ban, mikor az egyetemek és a jogakadémiák tanulmányi és vizsgarendig szabályoztatok, az királyi jóváhagyással, tehát királyi rendelet erejével biró kormányintézkedéssel történt. Ezt a szabályzatot hatályon kivül helyezte az 1911-ik évi 128.000. sz. v. és k. rendelet, királyi jóváhagyással, vagyis amint a rendelet bevezető szavai mondják: ,,Ő es. és ap. kir. Felsége f. évi okt. hó 5-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a tudományegyetemek és a jogakadémiák tanulmányi és vizsgarendjéről szóló alább közölt szabályzat szövegét jóváhagyni és annak közzétételét megengedni méltóztatott." Egyébként ez a tételes jogi szabály, amely a jogakadémiáknak szóban forgó államvizsgáztatási jogál ez idő szerint biztosítja. Ezt az alkotmányjogi elvet vallja az ujabbi törvényhozás is, amidőn az 1912:86. t.-eikk 5. §-a kimondja, hogy: „a debreceni és pozsonyi tudományegyetem szervezeti szabályzatát, tanulmányi és vizsgarendjét .... a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg és jóváhagyás végett őfelsége, a király elé terjeszti". De ha az 1911-iki királyi rendelet egymagában álló rendelkezés volna is, akkor sem állana jogában a kormányzatnak azt egyszerű miniszteri rendelettel módosítani, mert alkotmányunknak egyik kimagasló alaptétele, hogy királyi rendelettel csak törvény, vagy másik királyi rendelet, ez idő szerint kormányzói rendelet módosíthat. Ezt a tételt juttatta kifejezésre az 1913-iki 138.000. sz. Vkm. rendelet, mely az 1911-iki kérdéses királyi rendelet 51. §-át módosította, királyi jóváhagyással. Itt lépi tul ez az intézkedés a jogakadémiai kérdés kereteit. Minthogy nem tételezhető fel, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ezzel a rendelkezéssel al(120) kotmánysértést kivánt volna elkövetni, nem marad hátra más föltevés, mint az, hogy az ide vonatkozó tételes jogszabályok tekintetében tévedésben van. Ez azonban nem változtatja meg azt a tényt, hogy ez a leirat az egyház jogait megtámadja és alkotmányjogi szabályokat sért, miért is kijelenti a kormányzóbizottság, .miszerint nem áll módjában, hogy a vallásés közoktatásügyi miniszter ur óhajának eleget tegyen, hanem fenntartja a vizsgabizottságok újjáalakítása tárgyában f. évi május hó 21-én hozott határozatát. Azért felkéri a konvent elnökségét, hogy ugy az alap-, mint az állam vizsgabizottságok megerősítését az 1927—28. tanévre vonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnái kérelmezni szíveskedjék. Jogakadémiai tanárok tanulmányúton. A jogakadémia professzorai közül ketten voltak 1927. év nyarán külföldi tanulmányúton. Dr. Bruckner Győ^ő egyetemi magántanár, jogakadémiai dékán a bécsi udvari és állami levéltárban töltött három hetet tudományos búvárkodásban. — Dr. S u r á n y i - U n g e r Tivadar egyetemi magántanár, jogakadémiai nyilvános rendes tanár a bécsi könyvtárakban végzett négy hétig tudományos kutatást egy még e hó folyamán megjelenő ujabb munkája kiegészítésére. Dr. Molnár Imre halála. Dr. M o 1 n á r Imre a nagyváradi jogakadémia nyug. ny. rendes tanára, egyetemi magántanár f. évi augusztus hó 27-én, 82 éves korában elhunyt. A megboldogult igen élénk irodalmi és közéleti tevékenységet fejtett ki Kassán és Nagyváradon. Nagyvárad város törvényhatósági bizottságának hosszú éveken át választott tagja volt, Az elhunyt professzorban dr. Molnár Kálmán pécsi egyetemi tanár édesapját gyászolja. A Miskolci Joghallgatók Testületének Szünidei jelentése A jogakadémia kapuinak a szünidőre való bezárása után, elcsendesedett az ifjúság lüktető munkájának zaja és a szünidő alatt inkább kisebbjelentőségü ügyek és a jövő tanév munkájának programmelőkészitése képezték n Testület munkáját. A július hójiapbau a magyarok iránt leginkább rokonszenvező nemzet fiai, a hollandok, látogatták meg városunkat és környékét; ezek fogadtatáséitól a legméltóbb keretet az ifjúság szolgáltatta. A pályaudvaron nagyszámban megjelent, jogászok, élén IIoián (íyula testületi elnök üdvözölte bensőséges és közvetlen szavakkal szívesen1 látott vendégeinket és az ittartózkodásuk alatt nagyszámú joghallgató gondoskodott kellemes szórakoztatásukról. Diákjóléti szempontból is jelentős eredményt értünk el, amennyiben a város újonnan épült strandfürdőjén kedvezményes, a főiskolások részére jogosító jegyeket biztosítottunk, ennek következtében néhány hallgató az uszótréningeken is részt vett, ami sport szempontból is jelentős eredmény. Az ifjúsági összejöveteleket nagy mértékben gátolta az a körülmény, hogy a városháza épületét renoválták s emiatt testületi helyiségünk a nyár folyamán nem álott rendelkezésünkre Postatakarékpénztári csekkszámla száma 38.256. Tulajdonos a miskolci jogakadémia. A lap kiadását intézi Bortnyik Lajos. Telefon: 10—64. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal, a Magyar Hirdető Iroda ós Eudolf Mosse hirdető irodája Budapest, VI., Podmaniczky-u. 49 Nyomtatott a Magyar Jövő Nyomdaüzem B.-T. nyomdájában (Igazgató: ifj. Ludvig István.) MISKOLCI JOGÁSZÉLET?
