Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 6. szám - Alanyi jogok a közigazgatásban

14 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (94) Az alanyi magánjogok jellemző tulajdonsága a joggal való szabad rendelkezés (a „legszemélyesebb" jogok kivételével), az átruházás, elidegenítés lehetősége negotíum inter vivos és mortís causa utján, továbbá az elévülés és elbirtoklás. A közigazgatási alanyi jogokat illetőleg ezen sajátságos jogintézmények vagy egyáltalán nem, vagy csak az illető jogok természetének megfelelő módosulásokkal érvényesülhetnek. A joggal való szabad rendelkezés több közigazgatási alanyi jogosultság tekintetében is helyt foghat. Bizonyos esetekben a hatósági engedély által szerzett jogokkal a jogosult magánjogi módon rendelkezhetik és le is mondhat róla, más esetekben a lemondás, elidegenítés hatálytalan. A közigazgatási alanyi jogok átruházhatatlansága, át nem örökíthetősége abban leli magyarázatát, hogy azok közérdekből jöttek létre s a közigazgatási jogviszony mindig tisztán személyes jellegű. A személyes jelleg nem teszi lehetetlenné némely jog képviselet utján való gyakorlását, de a képviselet éppen nem jelenti a jog átruházását. A közigazgatási alanyi jogok természete nem teszi lehetetlenné a jogok elévülését sem. Természetesen csak azon jogok évülhetnek el, amelyeknek a fenmaradása nem közérdek; ki van zárva azonban az elévülés és elbirtoklás a nyilvános közhasználatí jogosítványokra nézve. Pl. egy közutat el nem birtokolhatunk. A közigazgatási alanyi jogok — amint láttuk — valóságos alanyi jogok s ez abból ís kitűnik, hogy az állam maga gondoskodik azoknak védelméről közigazgatási bírósága utján. Azon körülmény, hogy a közigazgatási hatóságok intézkedéseit és határozatait bíróság bírálja felül, amely a határozatokat adott esetekben meg ís semmisítheti, nem jelenti azt, hogy a közigazgatási hatóság alárendelt helyzetben van a bírósággal szemben. Ha a közigazgatási bíróság kijelenti, hogy a hatóság .a törvényt megsértette és a törvénytelen határozatot törvényszerűvel pótolja, alárendeltség csak a törvénnyel szemben keletkezhetik. A bíróság tehát, midőn hatályon kívül helyezi a hatóság határozatát, nem sérti a jogrendet; ellenkezőleg, a jogrend éppen azáltal volna megsértve, ha az illető jogellenes hatósági határozat jogerőre emelkedne ; a hatóság tekintélyét a bíróság nem sérti, sőt rmelí; a bíróság a hatóságot nem önmagának veti alá, hanem csak a mindkettőt kötelező törvénynek s igy mintegy a törvénytelenség ódiumát hárítja el a közigazgatási hatóságról. A közigazgatási bíráskodással az egyéniség szabad fejlődése az állam uralmi jellegének megóvása mellett biztosítva van s ha a legtöbb állam — köztük hazánk — e tekintetben még nem is érte el fejlődése tetőpontját, mindenesetre szükséges, hogy teljes erejéből törekedjék azon ideális cél felé, mely a közigazgatás terén nem lehet más, mint a hatóságok és polgárok egymást kölcsönösen támogató, harmonikus együttműködése. Ez a harmónia egyik legelső feltétele az állam belső békéjének, nyugalmának, jólétének, szellemi és anyagi előhaladásának. Tomán Kálmán dr. GERHARDT CIPŐI ELEGÁNSAK TARTÓSAK , KÉNYELMESEK A jogászífjuság egyesületeinek jelentései I. A Miskolci Joghallgatók Testületének Í925—26. évi jelentése A Miskolci Joghallgatok Testülete az 1925—26. tanév folyamán mindinkább közeledett ahhoz az ideálhoz, mely a miskolci társadalom életébe való bekapcsolódást tűzte ki célul. — Az otthonából elűzött ösí Collégíum lassan megtalálja az utat, hogy Miskolc társadalmával karöltve dolgozzon mindnyájunk közös álmáért az integer Magyarországért. A testület ez évi munkáját tekintve, határozott haladást vehetünk észre ugy belső működésében, valamint a kifelé való reprezentálás eredményességében. A szeptember 30-án tartott rendes közgyűlés a következő tisztikart választotta meg. Elnök: Lehócsky "Béla., alelnök: Hován Gyula, titkár: Bortnyik Lajos, jegyző: Vita Zol'án, pénztáros: Hoítsy Miklós, könyvtáros: Majoros István, ellenőr: Komoróczy Zoltán, laptáros: Török István, háznagy: Molnár Béla. A januári rendes közgyűlésen a tisztikar meglehetősen átalakult. Elnók: Hován Gyula, alelnök: Stehlo János, titkár: Vita Zoltán, jegyző: Uhlman Aladár, könyvtáros: Czibere Kálmán, a tisztikar többi tagja változatlanul maradt. A szokásos ismerkedési estélyi az idén ís megrendezte a Testület; a tanári karnak és az ifjúságnak oly meleg és nagyszámú érdeklődése mellett, ami még idáig Miskolcon páratlanul áll. A nyilvánosság elé először október 6-án léptünk az aradi gyászünnepély alkalmával, melyen szerény külsőségek, de annál nagyobb lelki átérzéssel adóztunk az aradi tízenhárom emlékének. Egy ujabb impozáns ünnepéllyel kapcsolódik be a testület az országos Szécheny ünnepségek sorozatába, amikor ís a vármegyeháza nagytermében egy nivós matinét rendez és így kívánja bemutatni hódolatát a „legnagyobb magyarnak." Január 6-án a jogászífjuság nyitotta meg a nagy pompával megrendezett jogászbállal a miskolci farsangi szezont. József Ferenc király herceg és neje Anna királyi hercegasszony őfenségéik voltak a bál fővédnökei és személyes megjelenésük a vidék első összejövetelévé tette a Jogászbált. A fenséges pár fogadtatása, a bál rendezése mintaszerű volt, aminek eredménye a fényes erkölcsi és anyagi siker nem ís maradt el. A Szabadság ünnepét az idén március í4-én este fáklyás felvonulással és I5-én délelőtt tartalmas és nivós matínével ünnepeltük meg, mely matinét a közönség oly nagy számmal keresett fel, hogy az ujonan átalakított színház ez alkalommal szűknek bizonyult. A benső barátság ébrentartását és a szellemi élet felfrissítését szolgálták, az irodalmi szakosztály által rendezett és teával egybekötött irodalmi estélyek, melyek egyikén komoly és víg szavaló versenyt ís tartottunk. A testület tartott négy közgyűlést, kilenc intézőbizottsági ülést, a becsületbíróság tárgyalt egy ügyet. A könyvtár átlaga kb. hetven darab könyvvel gyarapodott, melyeknek nagyrészét tankönyvek teszik, de a testület megrendelte Herceg Ferenc és Móric Zsigmond összes munkáit is. Hován Gyula, a Miskolci Joghallgatók Testületének elnöke.