Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 6. szám - Önkormányzat művelődésügyi közigazgatásunkban

(83) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3 föld előtt. De az ősz magyar pátriárcha nem csak a magyar géniusz megtestesülése ma, hanem annak az egységes, osztatlan és mély tiszteletnek és megbecsülésnek az ölén, mellyel nemzete körülveszi, záloga az erkölcsösebb, tisztább és jobb magyar jövendőnek is. Zsedényi Béla dr. V Önkormányzat művelődésügyi közigazgatásunkban A modern közigazgatási jogtudomány apja: a nagy Stein Lőrinc mondta ki először, hogy manapság a nemzetek életében az alkotmányossági kérdések mindjobban háttérbe szorulnak s az állampolitikai érdeklődés első vonalába a közigazgatás problémái kerültek. Ezt a sajátos változást elsősorban a társadalom szükségleteinek alakulásával magyarázhatjuk. A társadalomfejlődés irányának megfelelően a mai közigazgatás roppant intenzív és az egész társas meg egyéni életet átfogó tevékenység,1) amelynek első és legfontosabb feladata az állam és az egyesek közszükségleteínek mentől jobb kielégítése.2) Miután pedig napjainkban az egyes polgárok közszükségleteí a szellemi élet terén is meghatványozódtak, a demokratikus kulturállamok szempontjából a művelődésügyi közigazgatás, az egyetemes közigazgatási jog ép oly számottevő ágazatává lőn, akár a pénzügyi közigazgatás joga. Ezért szükséges tehát, hogy a modern állam közigazgatásának szerkezetébe a munkamegosztás elvén alapuló, önmagában is életképes, szakszerű művelődésügyi igazgatási szervezetet illesszünk.3) A művelődésügy közigazgatási szervezetének problémáját megoldani nem könnyű feladat. A híres Gneíst ezt azzal magyarázza, hogy a közigazgatás e területén a pedagógiai, politikai és egyházi pártküzdelem mindenkor a közjogi fogalmaknak teljes hiányával találkozott.4) Hazánkban ezek a bajok fokozott mértékben éreztetik erejöket. Mindazonáltal a magyar állam érdekében áll ugy szervezni meg a művelődésügy közigazgatását, hogy az nemzeti céljainknak szolgáljon; tervszerüleg mozdítsunk tehát elő mindent, ami a magyarság terjeszkedését és erősbödését okozza s irtsunk ki mindent, ami ezt akadályozza vagy veszélyezteti/1) Régtől fogva vallott felfogás, hogy a XVIII. század folyamán merül föl Európaszerte a művelődésügy egységes irányításának eszméje és az eszme a XIX. században a minisztérium formájában alkotmányos igazgatási szervezetet nyer.0) Az uj szervezet magától értetődőleg annak az elvnek igazolására törekszik, miszerint a nemzeti művelődés helyes alakzata és síkeresJ) Dr. Kmety Károly felszólalása a Magyar Jogászegyletben : A közigazgatás reformja. Magyar Jogászegylet! Értekezések. Budapest, J914. Uj folyam. VIII. köt. 57. füzet. 8. I. 2) Dr. Benkó Albert szavai ugyanott. 33. 1. 3) Július Schwarcz : Zur Reform des Europaeischen Unterrichtswesens. Leípzig - Budapest, 1879. 44 1. 4) Gneist Rudolf: A jogi állam. (Ford. Dr. Takács Lajos.) Budapest, Í875. Í63, 1. 5) Grünwald Béla: Közigazgatásunk és a szabadság. Budapest, J876. 133. I. 6) Stein Lőrinc— Kautz Gusztáv: Az államigazgatás és igazgatási jog alapvonalai. Pest, Í87Í. Í26. 1. sége egyenesen követeli, hogy a rendszer bizonyos egységes eszméből és organikus felfogásból induljon ki.') így támad lassankint az állami mindenhatóság gondolata, ami arra vezet, hogy mint mindenfelé, ugy nálunk is az állam iránt egyre fokozódó igényekkel lép föl az egész közélet és az egész társadalom. Az állam mindenhatóságába vetett hit annyira elfoglalta az elméket, hogy az államtól várt mindent mindenki. A társadalom teremtőereje teljesen összezsugorodott, annál nagyobb lett ereje abban, hogy kérjen, sőt követeljen.8) Erre az egészségtelen állapotra jó két évtizeddel ezelőtt világított rá a magyar törvényhozás s mondhatni, hogy a továbbra is fennálló fonák helyzet: állam és társadalom rideg elkülönzése, éppen a közművelődés terjedésével egyídőben teremti meg növekvő mérvben a víszontegyesítésre irányuló törekvést.!)) Erre az egyesítésre napjainkban igen nagy a szükség. Ugyanis az életviszonyoknak a háborút követő megváltozása folytán a jó közigazgatás előfeltételei és szükségletei ís megváltoztak s így a régi szervezet aligha lesz képes a közigazgatásra háruló ujabb és nehezebb feladatoknak megfelelni. Ebben az elgondolásban a magyar művelődésügyi közigazgatás szervezete ís gyökeres reformra szorul, mert elmondhatjuk, hogy a modern európai eszméktől való elzárkózottságunk sehol sem tűnik fel annyira, mint a közigazgatásnak ebben az ágazatában. Hogy egyebet ne ís említsek, manapság már mindenütt alkotmányossági követelménynek ismerik el a közigazgatásnak önkormányzati megszervezését, mert ez maga a szabadság, a végrehajtó hatalom körében.10) Ezt a szabadságot kulturális közigazgatásunk szervezete szinte teljesen nélkülözi. Közigazgatási jogunk általánvéve sajátos fejlődést mutat. A magyar törvényhozás ugyanis mindeddig csaknem teljesen elzárkózott az önkormányzat terén minden lényegesebb szervezeti újítástól. Ha a modern társadalmi fejlődés itt-ott parancsolólag lépett fel, törvényhozásunk sokban inkább az önkormányzat lényegét áldozta fel, de a régi önkormányzat külső formáihoz mereven ragaszkodott.11) Ez a magyarázata annak, hogy az önkormányzat művelődésügyi közigazgatásunkban sem érvényesült a maga jelentősége szerint. Hozzá kell ugyan tennünk, hogy az önkormányzat a közigazgatási és államtaní tudomány egyik legvitatottabb kérdése. Még ezídőszerínt ís nagyérdekü és aktuális kérdés. Különösen azzá teszi az egyes államok közigazgatási reformjának világszerte napirenden levő problémája, amely szoros kapcsolatban van az önkormányzat kérdésével és e kérdés többirányú aktuális vonatkozásával.12) E kérdésnek kulturális közigazgatásunk szervezetét illető vonatkozásai még a tudományos kritika vizsgálódására várnak. A rendelkezésemre álló tér korlátai közepette mindössze arra utalhatok, hogy a közigazgatás szervezetének alakulása mindenkor és mindenütt két kérdés körül forog. Az egyik kérdés: míkép oszlik 7) Kautz Gyula : A politikai tudomány kézikönyve. Budapest, Í877. 5Í0. 1. 8) Az 1909. évi állami költségvetésről szóló Í908 : L. tc. miniszteri indokolásából: a képviselőház pénzügyi bizottságának általános jelentése. Corpus Juris Hungarici (Milleniumi kiadás). J908. II. kötet, 1137. 1. J. jegyzet. 9) Gneist : I. m. Í27. 1. ÍO) Dr Kmety idézett felszólalása 8. 1. Jt) A községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló J904: XI. tc, miniszteri indokolása. Corp. Jur. Hung. Í904. 65 I. í. jegyzet. J2) Dr. Tomcsányí Móric: Önkormányzat és decentralizáció. Budapest, J9ÍÍ. 9. 1.