Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 5. szám - Csemegi Károly

6 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (66) enormíst, holott különben, a laesío enormíst ismerő, azt részletesen szabályozó francia Code civile, erős hatása alatt áll az egész román magánjog- Érdekes, azon feltűnő tény, hogy a francia Code civile hatása alatt lévő és a franciáknál műveltségben alacsonyabb fokon álló népek, nem vették át a francia polgári törvénykönyvből a laesío enormís intézményét. 7) A kultúra olacsonyabb fokán álló népeknél, a primitívebb gazdasági viszonyok következtében nem fejlődhettek kí piaci árak és igy azoknál az államoknál bajos elképzelni azt, hogy a laesio enormís alapján, szerződést-megtámadási okot lehessen megállapítani. Hogy a valódi éríék felét sem fizette a vevő az eladónak, — csak oly viszonyok között élő népeknél állapítható meg, mely népnél a javak forgalma fejlettebb és így a javaknak bizonyos ára kialakult. A kultúra magasabb fokán lévő és a laesio enormísnak, mint szerződést bontó oknak, helyt adó népek jogrendszerei külömbséget tesznek az ingó és ingatlan javak cseréjénél előálíható laesío enormís között. A legmagasabb kulturfokon álló népeknél sem helyén való azonban, laesio enormís címén megengedni az ingatlanokra vonatkozó szerződések megtámadását, mert az ingatlanoknál, azok speciális helyzeténél fogva, piaci ár ki nem alakulhat, illetve, ha valamilyen forgalmi érték esetleg képződik is, ez az érték nem oly fix összeg mint azt az ingók piaci áránál tapasztalhatjuk. Ingóknál sem helyes, a laesío enormís jogcimén megengedett megtámadás esetében, az ingók értékének a megállapításánál, egy mesterségesen meghúzott, merev hatávonalat elismerni, hanem helyesebb a laesio megállapítását bírói consíderatio tárgyává tenni. Rendkívüli körülmények között és csak kivételképen alkalmazva, a laesio enormísnak szerződést bontó hatálya jó szolgálatot tehet, azonban annak állandó jellegű szabályként való felállítása nagyon hátrányos a forgalomra nézve és nem egyeztethető össze a forgalom szabadságának az elveível. s) A laesío enormís a fentiekből is kívehetöleg nem a cívíljogtudomány problémája, hanem, mivel annak léte az érték és árképződéssel van szoros összefüggésben, az a közgazdaságtan körébe tartozik.IJ) Sztehlo Zoltán dr. Csemegí Károly Folyó évi május 3-án volt száz éve annak, hogy Csemegí Károly, az 1878. évi magyar büntetőtörvénykönyvnek megalkotója megszületett. Ha Csemegi születés napjának százéves fordulóján működését, munkálkodását, a magyar politikai és jogászi életben való szereplését méltatni akarjuk, ugy főként három szempontra kell kitérnünk. Az első jogi irodalmi működése. Ennek nagy értéke, jelentősége közismert; munkái (Csemegi Káróly müvei, két kötet, Budapest, Í904.) közkézen forognak. A bírói és ügyészí karnak legidősebb tagjai ma is számot adhatnak arról, hogy Csemegí munkái, főleg a magyar büntetőtörvénykönyv megalkotása utáni leg7) Dr. Stanislaus Pineíes: Die Lösung des zivilrechtlíchen Problems der ,.laesio enormís" mit Hilfe der Rechtsvergleichung und der Nationalökonomie. „Gaius" Zeitschrift für Rechtsgeschichte und Rechtsvergleichung, Wien Í909. 1. évf. 7. füzet J50 és köv. lapok. 8) Nagy Ferenc: A magyar kereskedelmi jog kézi könyve. Budapest. í904. 11. köt. 64. lap. . 9) V. ö. v. cPhtlippovich: Grundriss der politischen Ökonomie. Vll. kiadás. Í908. 1. köt. 220 és köv. lapokkal, első évtizedekben milyen erősen befolyásolták még a bíróságok, főként legfelsőbb bíróságunknak, a királyi Curíának joggyakorlatát ís. Bár munkái — főként a büntetőjogtudománynak a XIX. század végén és a XX. század elején való erős fejlődése és íránytváltozása folytán — ma sokban meghaladottnak mondhatók, a régi klasszikus iskola remekművei voltak. | Nagyértékü jogászi tudományos működésénél még i sokkal jelentősebb Csemeginek a büntető ígazságszol! gáltatás terén való kodífíkatoríus működése. O készítette a bíróságok és ügyészségek szervezetéről szóló törvényeknek javarészét, így mindenekelőtt az í869. évi IV. törvénycikket, azután az ügyvédi rendtartást, a bűnvádi eljárás ígeíglenesen szabályozó úgynevezett „sárga könyvet". Mindezeknél még hatványozottabban nagyobb jelentőségű mozzanat az ö kodífíkatoríus működése során az 1878. évi V. törvénycikknek, a bűntettekről és vétségekről szóló, — és az Í879:XL. törvénycikknek, a kíhágásí büntetőtörvénynek megalkotása, hiszen joggal lehet azt állítani, hogy ezek az alkotások majdnem kizárólag az ő müvét képezik. Bár tagadhatatlan, hogy a két büntetőtörvénykönyvünk tudományos és az ujabb krímínalpolítikaí és krimínaletíológiaí szempontból nézve, már erősen meghaladott alkotásoknak mondhatók, ne feledjük el, hogy annak • ellenére, hogy körülbelül 50 év óta vannak érvényben, mégis sok tekintetben még mindig inkább állják kí a kritikát, mint akárhány ujabb törvényalkotásunk. Csemeginek a büntetőtörvényhozás terén szerzett érdemei elévülhetetlenek ! Azonban távolról sem volna teljes a kép, amelyet Csemegí működéséről és jelentőségéről adni megkísérelünk, ha nem emlékeznénk meg Csemeginek emberi és jellemí kvalitásairól. Az elvhüség, a megyőződéséhez való törhetetlen ragaszkodás volt jellemének alapvonása. Sem előmenetelre való remény, sem rang, sem földi javak őt erről az útról eltéríteni nem tudták. Hogy e tekintetben életéből csak néhány esetre utaljunk, jellemző például viszonya Tisza Kálmánhoz.1) A bírósági szervezeti törvény, a közjegyzői és az ügyvédi tőrvény megalkotása utáni időkben, í 875-ben már Tisza Kálmán jutott kormányra. Az imént felsorakoztatott törvényalkotások, mind javarészt Csemegi alkotásai, a jog eszméjének megvalósítására a legkiválóbb eszközök voltak. Ezzel szemben Tisza, aki a vármegye légkörében nőtt fel, itt sajátította el gondolkozását az ország ügyeinek vezetéseit illetőleg. Tisza idegenkedett minden olyan reformtól, amely a jog eszméjének megvalósulását fokozottabban biztosította, ő a jogászatot alárendelt jelentőségűnek tartotta és mindenek fölé a közigazgatást rendelte. Éppen csak hogy tűrte az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól való elválasztását, amiben a közigazgatás hatalmának csorbítását látta. Hatalomrajutása után tehát első feladatának azt tartotta, hogy ezt a szerinte elhibázott irányt visszafejlessze. Bár Csemegí a helyzetet tisztán látta, nem engedett saját álláspontjából és a későbbi törvényalkotások, így a büntetőtörvénykönyv előkészítése során mint az ígazságügyminíszteríumnak államtitkára oppo nált a hatalommal szemben mindenben, ami a jog eszméjével elletétben állott. Midőn Csemegí előtt életének későbbi szakában a vagyongyűjtésnek tiszta forrásai megnyíltak, ő azokat érintetlenül hagyta, mellettük a stoikus bölcsész lelki nyugalmával és önérzetével haladt el, annak elJ) Lásd e részleteket Edví Illés Károlynak Csemegí Károly müveihez Csemegí Károly élete és kora címen irt dolgozatában Budapest, Í904. I. kötet, XVI. s. köv. old.