Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 5. szám - A magyar jogtörténetirás folklore-isztikus hiányai

(63) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3 het és a legkülönbözőbb jogügyleteket a nép a babona szálaival hálózhatja be, hogy a jogügylet a babona segítségével bíztosíttassék. A magán-, közjog-, sőt a nemzetközi jog terén is jut a babonának nagyobb szerep. A büntetőjogban, különösen a bűntény üldözésénél egyenesen burjánzik a babona. Hasonlóképen sok babona nő ki a büntetések végrehajtásánál. A jogrend sokszor azért türí, sőt némelykor támogatja is a babonát, mert vele bizonyos célok megvalósítására törekszik. A kitűzött cél lehet ilyenkor pénzügyi, (osztáíysorsjáték) vagy rendőri és bírói nyomozó, (tolvajnak varázsígével való üldözése) vagy vallásos jellegű (istenítéletek: víz, tüzpróba és bajvívás). A büntetések végrehajtásához számos babona kapcsolódik. Lőcsén pl. í582-ben, Í612-ben és í655-ben azért szúrta át a hóhér az elevenen eltemetésre ítélt gyermekgyilkos asszonyt nyárssal, vagy meghegyezett karóval, hogy annak lelke vissza ne térhessen.14) A babona egészen más beállítást kap, ha annak jogi vonatkozásait kikutatjuk, ami sokszor nem könnyű feladat. Klasszikus példa erre a frankoknál a jogügylet megkötése. A jogügylet irásbafoglalását ca.rta.rn levare kifejezéssel illették.15) Mielőtt a jogügyletet írásba foglalták volna, előbb a hártyát, kalamárist és pennát, hogy a föld varázsereje ihlesse meg az íróeszközöket s így közvetve a föld varázsereje áthassa a kötendő jogügyletet ís.lc) A föld varázsereje intenzív hatást tett a nép felfogására. A föld varázsereje magyarázza meg nekünk a földre tett esküt ís-íuramentum supra terram. Az esküt tevő fél mezítláb, fedetlen fejére földet téve megesküdött, hogy a föld, amelyen áll, az övé. ) A föld varázserejét igazolja az a babona is, mely sok helyen má is fennmaradt, hogy az újszülöttet azonnal a földre teszik, vagy teszi a férj avégből, hogy egyfelől a föld varázsereje egészségessé tegye a gyermeket, másfelől, hogy ezzel a cselekedettel a férj elismerje az újszülöttet törvényes gyermekéül. Különösen érdekesek és bőségesek azok a babonák, melyek a bűnöző megbüntetésére irányultak. A jogforrások sűrűn említik a kiátkozás és elbüvölés fajait. A tolvajok ellen alkalmazott rendszabályok egész tömegével találkozunk, amelyekben a babonának is nevezetes szerep jutott. A tolvajt bűvöletbe hozták elénekelt varázsígékkel, vagy harangszóval, vagy ráolvasással és ily módon még a babona is a jogrend érvényesülését mozdította elő. A boszorkányperek bőséges anyagot nyújtottak annak megvilágítására, hogy a büntetőjog gyakorlása sokszor míképen módosult, a vallásos és babonás felfogások hatása alatt. Sokszor a bírák ís babonásak és ezért enyhébb ítéletet hoznak. Ilyen enyhébb ítéletet láttunk Lőcsén, ahol egy lőcsei asszony az 1629. évben megbabonázta a jeles Spíllenberg chírurgust. A városi tanács ennek dacára a boszorkánysággal vádolt asszonyt csak a város birtokairól tiltotta kí örökre,18) tehát mintegy megfélemledve nem rótta kí rá az előírt halálos büntetést. A babona tehát mindenképen a jogtörténetírás dús forrása és mivel a hatóságok a babonát statutu14) Malefícbuch. (Lőcsei városi levéltár). Lásd még Haín Gáspár krónikáját (449, 1.), melyet a Szepes. Tört. Társ. megbízásából Bal-Förster —Kaufmann 1910-13-ban Lőcsén adtak ki. Í5) Goldmann, Cartam levare. (Mitteil. d. Instítuts f. Osterr. Gesctiichtsforschung 1914. 35. 1.) 16) u. o. í. h. 17) Wenzel G., Árpádkori uj okmánytár. V. K. 230 1. és VIII. K. 206 1. és lásd még Gróf Zícby-család Oklevéltár I. K. 80 I. 18.) Maleíicbuch. (Lőcsei városi levéltár.) mokkái, erőszakkal igyekeztek elnyomni, ezen tíltó rendelkezések bőséges anyagot adnak arra, hogy a jogi vonatkozású adatokat könnyűszerrel össze ís gyűjthessük. Sokszor a tiltó rendelkezés már nincsen tisztában az eltiltott babona jogi vonatkozásaival és azokat figyelembe nem véve, kiírtja a babonát oly indokolással, amely annak eredeti jogi vonatkozásától teljesen távol esik. Például a májusi fa állítást beszüntették rendeletileg az erdő pusztítása és nem a májusi grófi intézmény feladása miatt.1 s) 3. A Jelvények (szimbólumok) jogtörténeti és folkloreisztikus jelentősége A középkor a szimbólumok kora és a jogi és néprajzi vonatkozások épen a szimbólumokban a legszorosabbak. Vannak emlékeink, melyekhez inkább jogi vonatkozású elemek fűződnek és melyek idő folyamán bizonyos jogok szimbólumaivá váltak. Néhány jelkép még ma ís bizonyos jogok gyakorlását hirdeti. Sopronban, Pozsonyban a bortermelő kímérésí jogot élvezett és e jog gyakorlását háza elé kifüggesztett forgácsköteggel jelezte. A bortermelő e szimbólummal kifejezte léhát egyfelől azt, hogy joga van, meghatározott időn át bort mérni, másfelől már a bor mínőséségét ís jelezni kellett vele. A pozsonyi jogkönyv szerint a kétéves bort (zwíferdíg) egy, a forgácskötegre alkalmazott szalmacsomócska, az egyévest tisztán az utóbbi, az ideit pedig zöld galy jelezte.19) Közismert továbbá a pallosjog szimbóluma (íus gladíí) városainkban. A Roland-szobrok, mint a városi szabadságok és bírói joghatóság szimbólumai,20) szintén Németországból jutottak el mihozzánk és ilyen Roland-szobrot jelenleg ís láthatunk a híres bártfaí városháza (jelenleg múzeum) tetején. Az utakon, vagy a város szélén felállított keresztek ís különböző jogok jelképes hirdetői. Ismerünk határ-, menedék- és vásártartási szabadságot jelképező kereszteket.21) Hatalmas kövekkel ís szimbolizáltak bizonyos jogokat és ennek megfelelően ismerünk kiséretí (Geleit)-, vér-, határ- és vadászatíjogot jelképező követ. A két utóbbi kőhöz kötött jog közelebbi magyarázatot természetesen nem igényel. A kiséretí kő a kiséretí kötelék (Gefolge) emléke és a vérkő (Vérmező) az igazságszolgáltatás helyét jelképezte.22) A büntető- és kínzóeszközök, továbbá a szégyenfák (Pranger) Ketterháuschen, Narrenkötterl, szégyenkövek stb. alkalmazása ís szimbolikus jelentőséggel történt. Mindezek többé-kevésbbé ismeretesek városainkban. A selmeci, pozsonyi, budai, szepesi jogkönyvek szólnak róluk, sőt egyes jelképes büntetőeszközök ránk ís maradtak, mint teszem a Ketterháuschen Lőcsén, mely jelenleg a Probstner-család kertjében galambdúcnak szolgál. A szégyenkövek egyes fajai is fennmaradtak részint Német-, Francia-, Svédországban, ré19) Dr. Király János, Pozsony város joga a középkorban. Budapest, 1894. 20) Hoede, Das Rátsel der Rolandé. 1911. és lásd még F. E. Mann, Das Rolandslíed als Geschíchtsquelle u. díe Untersuchung der Rolandssáulen. 1912. és v, ö. Piaién, Der Ursprung der Rolandé. 1903. 120. 11. 21) Schwerin, Eínführung ín. d. Stúdium der germ. Rechtsgescnichte 1920. 59. 1. 22) Eberhard Frh. v. Künssberg, Rechtsgeschichte u. Volkskunde. i. m. 99. 1.