Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 5. szám - A magyar jogtörténetirás folklore-isztikus hiányai

(63) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3 het és a legkülönbözőbb jogügyleteket a nép a babona szálaival hálózhatja be, hogy a jogügylet a babona segítségével bíztosíttassék. A magán-, közjog-, sőt a nemzetközi jog terén is jut a babonának nagyobb sze­rep. A büntetőjogban, különösen a bűntény üldözésénél egyenesen burjánzik a babona. Hasonlóképen sok ba­bona nő ki a büntetések végrehajtásánál. A jogrend sokszor azért türí, sőt némelykor támo­gatja is a babonát, mert vele bizonyos célok megvalósítá­sára törekszik. A kitűzött cél lehet ilyenkor pénzügyi, (osztáíysorsjáték) vagy rendőri és bírói nyomozó, (tol­vajnak varázsígével való üldözése) vagy vallásos jellegű (istenítéletek: víz, tüzpróba és bajvívás). A büntetések végrehajtásához számos babona kap­csolódik. Lőcsén pl. í582-ben, Í612-ben és í655-ben azért szúrta át a hóhér az elevenen eltemetésre ítélt gyermekgyilkos asszonyt nyárssal, vagy meghegyezett karóval, hogy annak lelke vissza ne térhessen.14) A babona egészen más beállítást kap, ha annak jogi vonatkozásait kikutatjuk, ami sokszor nem könnyű feladat. Klasszikus példa erre a frankoknál a jogügylet megkötése. A jogügylet irásbafoglalását ca.rta.rn levare kifejezéssel illették.15) Mielőtt a jogügyletet írásba foglal­ták volna, előbb a hártyát, kalamárist és pennát, hogy a föld varázsereje ihlesse meg az íróeszközöket s így köz­vetve a föld varázsereje áthassa a kötendő jogügyletet ís.lc) A föld varázsereje intenzív hatást tett a nép fel­fogására. A föld varázsereje magyarázza meg nekünk a földre tett esküt ís-íuramentum supra terram. Az esküt tevő fél mezítláb, fedetlen fejére földet téve meg­esküdött, hogy a föld, amelyen áll, az övé. ) A föld varázserejét igazolja az a babona is, mely sok helyen má is fennmaradt, hogy az újszülöttet azonnal a földre teszik, vagy teszi a férj avégből, hogy egyfelől a föld varázsereje egészségessé tegye a gyer­meket, másfelől, hogy ezzel a cselekedettel a férj el­ismerje az újszülöttet törvényes gyermekéül. Különösen érdekesek és bőségesek azok a babo­nák, melyek a bűnöző megbüntetésére irányultak. A jogforrások sűrűn említik a kiátkozás és elbüvölés fajait. A tolvajok ellen alkalmazott rendszabályok egész tömegével találkozunk, amelyekben a babonának is nevezetes szerep jutott. A tolvajt bűvöletbe hozták el­énekelt varázsígékkel, vagy harangszóval, vagy ráolva­sással és ily módon még a babona is a jogrend érvé­nyesülését mozdította elő. A boszorkányperek bőséges anyagot nyújtottak annak megvilágítására, hogy a büntetőjog gyakorlása sokszor míképen módosult, a vallásos és babonás fel­fogások hatása alatt. Sokszor a bírák ís babonásak és ezért enyhébb ítéletet hoznak. Ilyen enyhébb ítéletet láttunk Lőcsén, ahol egy lőcsei asszony az 1629. évben megbabonázta a jeles Spíllenberg chírurgust. A városi tanács ennek dacára a boszorkánysággal vádolt asszonyt csak a város birtokairól tiltotta kí örökre,18) tehát mintegy megfélemledve nem rótta kí rá az előírt ha­lálos büntetést. A babona tehát mindenképen a jogtörténetírás dús forrása és mivel a hatóságok a babonát statutu­14) Malefícbuch. (Lőcsei városi levéltár). Lásd még Haín Gáspár krónikáját (449, 1.), melyet a Szepes. Tört. Társ. meg­bízásából Bal-Förster —Kaufmann 1910-13-ban Lőcsén adtak ki. Í5) Goldmann, Cartam levare. (Mitteil. d. Instítuts f. Osterr. Gesctiichtsforschung 1914. 35. 1.) 16) u. o. í. h. 17) Wenzel G., Árpádkori uj okmánytár. V. K. 230 1. és VIII. K. 206 1. és lásd még Gróf Zícby-család Oklevéltár I. K. 80 I. 18.) Maleíicbuch. (Lőcsei városi levéltár.) mokkái, erőszakkal igyekeztek elnyomni, ezen tíltó rendelkezések bőséges anyagot adnak arra, hogy a jogi vonatkozású adatokat könnyűszerrel össze ís gyűjthes­sük. Sokszor a tiltó rendelkezés már nincsen tisztában az eltiltott babona jogi vonatkozásaival és azokat fi­gyelembe nem véve, kiírtja a babonát oly indokolással, amely annak eredeti jogi vonatkozásától teljesen távol esik. Például a májusi fa állítást beszüntették rendele­tileg az erdő pusztítása és nem a májusi grófi intézmény feladása miatt.1 s) 3. A Jelvények (szimbólumok) jogtörténeti és folklore­isztikus jelentősége A középkor a szimbólumok kora és a jogi és néprajzi vonatkozások épen a szimbólumokban a leg­szorosabbak. Vannak emlékeink, melyekhez inkább jogi vonatkozású elemek fűződnek és melyek idő fo­lyamán bizonyos jogok szimbólumaivá váltak. Néhány jelkép még ma ís bizonyos jogok gyakorlását hirdeti. Sopronban, Pozsonyban a bortermelő kímérésí jogot élvezett és e jog gyakorlását háza elé kifüggesztett forgácsköteggel jelezte. A bortermelő e szimbólummal kifejezte léhát egyfelől azt, hogy joga van, meghatáro­zott időn át bort mérni, másfelől már a bor mínősé­ségét ís jelezni kellett vele. A pozsonyi jogkönyv sze­rint a kétéves bort (zwíferdíg) egy, a forgácskötegre alkalmazott szalmacsomócska, az egyévest tisztán az utóbbi, az ideit pedig zöld galy jelezte.19) Közismert továbbá a pallosjog szimbóluma (íus gladíí) városainkban. A Roland-szobrok, mint a városi szabadságok és bírói joghatóság szimbólumai,20) szintén Németor­szágból jutottak el mihozzánk és ilyen Roland-szobrot jelenleg ís láthatunk a híres bártfaí városháza (jelenleg múzeum) tetején. Az utakon, vagy a város szélén felállított ke­resztek ís különböző jogok jelképes hirdetői. Ismerünk határ-, menedék- és vásártartási szabadságot jelképező kereszteket.21) Hatalmas kövekkel ís szimbolizáltak bizonyos jo­gokat és ennek megfelelően ismerünk kiséretí (Geleit)-, vér-, határ- és vadászatíjogot jelképező követ. A két utóbbi kőhöz kötött jog közelebbi magyarázatot ter­mészetesen nem igényel. A kiséretí kő a kiséretí köte­lék (Gefolge) emléke és a vérkő (Vérmező) az igazság­szolgáltatás helyét jelképezte.22) A büntető- és kínzóeszközök, továbbá a szégyen­fák (Pranger) Ketterháuschen, Narrenkötterl, szégyen­kövek stb. alkalmazása ís szimbolikus jelentőséggel történt. Mindezek többé-kevésbbé ismeretesek városa­inkban. A selmeci, pozsonyi, budai, szepesi jogkönyvek szólnak róluk, sőt egyes jelképes büntetőeszközök ránk ís maradtak, mint teszem a Ketterháuschen Lőcsén, mely jelenleg a Probstner-család kertjében galambdúc­nak szolgál. A szégyenkövek egyes fajai is fennma­radtak részint Német-, Francia-, Svédországban, ré­19) Dr. Király János, Pozsony város joga a középkorban. Budapest, 1894. 20) Hoede, Das Rátsel der Rolandé. 1911. és lásd még F. E. Mann, Das Rolandslíed als Geschíchtsquelle u. díe Un­tersuchung der Rolandssáulen. 1912. és v, ö. Piaién, Der Ur­sprung der Rolandé. 1903. 120. 11. 21) Schwerin, Eínführung ín. d. Stúdium der germ. Rechtsgescnichte 1920. 59. 1. 22) Eberhard Frh. v. Künssberg, Rechtsgeschichte u. Volkskunde. i. m. 99. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents