Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 2. szám - Győrffy László: A katonai büntetőjog bölcselete és oknyomozó története. Budapest, 1925. 151. l. [Könyvismertetés]

14 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (30) ban. Munkája, miként a címe ís mutatja, két főrészre oszlik. Az első részében a katonai büntetőjog bölcseletével foglalkozik, a másodikban pedig annak oknyomozó történetével ismertet meg bennünket. Az első rész I. fejezetében a katonai büntetőjognak az állam általános büntetőjogához való viszonyát tárgyalja. A jog fogalmából kiindulva, az általános és katonai büntetőjog lényegével foglalkozik, majd a katonai büntetőtörvényt a magyar törvényhozás és a magyar közjog szerripontjából tárgyalja. A II. fejezetben foglalkozik a katonai büntető jogtudomány és a katonai tudományokkal, továbbá mindkettőnek á társadalomtudományhoz és az általános büntetőjog tudományhoz való viszonyával. Az első rész magvát ezen fejezet 3. szakasza képezi. Itt adja a katonai büntetőjog és hatalom jogbölcsészetí igazolását. Ennek keretében tárja elénk a katonai büntetőjog tudomány lényegét, annak a hadi tudományokhoz való viszonyát, valamint a büntetőjogi elméleteknek, a véderőrendszernek és az államformáknak egymáshoz való viszonyát és összefüggését, továbbá az általános és katonai büntető jogtudomány elméletét és rendszerét, majd a büntetőjogi iskolákat, ezek után pedig a subiectív és obíectív elméleteknek a katonai büntetőtörvényben való jelentőségét ismerteti. E rész befejezéseképen a katonai krímínálpolítíkával és a tételes katonai büntetőjog szociológiájával foglalkozik. A második részben végig vonul előttünk a katonai büntetőjog fejlődése a rómaiak idejétől a középkoron keresztül a jelen korig. Végül a magyar katonai büntetőjog fejlődését mutatja be 3 szakaszban, az elsőben a katonai büntetőjogi intézményeket a vezérek korában, a másodikban az Árpád- és vegyesházi királyok alatt, a harmadikban pedig a Habsburgok uralkodása idején. Subiektiv szempontból szemlélve a munkát meg kell említenünk, hogy szerzőjének megállapításai több helyen nem fedik álláspontunkat. így mindjárt művének legelején a jognak olyképen való meghatározása, hogy a jog lényegében szabadság, nézetünk szerint nem állja meg a helyét. Nem tekinthetjük azonban célunknak a jog fogalmáról folytatott viták rengetegjébe belépve e mű szerzőjével szemben elfoglalt álláspontunk lerögzítését és annak igazolását adni azért, mert ennek egy könyvismertetés szük keretein belül helye nem lehet. Ezen okoknál fogva nem fejthetjük ki azt sem, hogy miért nem lehetünk még a katonai büntetőjogban sem az elrettentési elmélet hive. Obiectív szempontból bírálva a fentebb ismertetett munkát, szerzőjének csak elismeréssel adózhatunk. Munkája első részéből elsősorban mély büntetőjogi tudása tűnik kí. Fejtegetéseit az alaposság, mély éleslátás jellemzi. A második rész írójának nagy szorgalmáról tesz tanúságot, mellyel sikerült annak óriási adattömkelegét összegyűjtenie. A mű szerkezete ís fölényesen áll ki minden kritikát. A tételes katonai büntető jogról de lege lata nem beszélhetünk. De lege ferenda a kérdés megoldása a legcsekélyebb nehézségbe sem ütközik. Katonai büntetőjogi iróínk, így ezen mű illusztris szerzője ís egyhangúlag annak a nézetünk szerint ís, igen helyes felfogásnak adnak kifejezést, hogy a katonai büntető törvénykönyv csupán a kizárólag katonák által elkövethető bűncselekményekre vonatkozó szankciókat tartalmazza, egyébb bűncselekményekre nézve pedig a Btk. intézkedései lennének hatályosak. Annak dacára, hogy jól tudjuk azt, hogy büntetőtörvénykönyvünk nem felel meg mindenben a mai kor és a tudomány által támasztott igényeknek, miért ís annak revíziós munkálata folyamatban ís van, mégis a kérdésnek ily formában való megoldása a Btk. jelen állapotában ís kívánatos azért, mert ezáltal ís a katonai tételes büntetőjog igen nagy lépéssel haladna a tökéletesség felé és így végre sikerülne oly nagy áldozatok árán visszaszerzett nemzeti önállóságunkon még ma ís rajta levő azt a szégyenfoltot letörölni, mely a következő nem éppen hízelgő cimet viseli: Mílítár Strafgesetz über Verbrechen uad Vergehen von í5. Jánner Í855 für das Kaíserthum Osterreích. Milasovszky László. JOGAKADÉMIA Márciusi alapvizsgálatok. A márciusi pótvizsgálatok március hó 1 —15--ig tartatnak. Ezen pótvizsgái határidőben egész alapvizsga csak egészen kivételes esetben tehető akkor, ha az érdekelt hallgató minden kétséget kizárólag igazolja azt, hogy a rendes vizsgálati idő elmux lasztása rajta kivül álló okból történt. A vizsgálatok iránti kérvények február hó 25-ig nyújtandók be a dékáni hivatalban ; a kérvényekhez csatolandók : leckekönyv, esetleg egyéb okmányok (tiszti or= vosi bizonyítvány stb. és 10.000 korona menzaalapra. Concha Győző üdvözlése. A jogakadémia folyó hó 12-én tartott rendes kari üléséből meleghangú jegyzőkönyvi kivonattal üdvözölte Concha Győzőt abból az alkalomból, hogy nyolcvanadik születésnapját elérte. A szcrencsekivánóknak abban a hosszú sorában, kik az ősz tudóst ebből az alkalomból felkeresik, a jogakadémia tanári kara is helyet kivánt ezzel a maga részére, hiszen Concha Győző működésének méltánylása első sorban azokra tartozik, kik ex kathedra foglalkoznak e'.cddig legnagyobb állambölcsclőnk megál'apitásaival. A Miskolci Joghallgatók Testületének közgyűlése. A Miskolci Joghallgatók Testülete február 13*án tartotta II. félévi rendes közgyűlését, melyen a nagy tárgysorozat iránt érdeklődő ifjúság nagy számban jelent meg. A testület elnöksége beszámolt az egyesület mult félévi működéséről, utána a pénztár és könyvtárvizsgáló bizottság tette meg jelentését, melyet a közgyűlés tudomásul vett. A Bortnyik Lajos testületi titkár lemondása folytán megüresedett titkári tisztségre Vita Zoltánt testületi jegyzőt, helyette testületi jegyzővé Ullmann Aladárt, Majoros István lemondott könyvtáros helyett Czibere Kálmánt választotta meg a közgyűlés. Ezután az alapszabálymódositó bizottság tette meg jelentését, módosítását a közgyűlés jóváhagyta. A. Mefhosz* kongresszusra delegált küldöttség beszámolt a kongresszuson szerzett tapasztalatairól. Lehoczky Béla elnök ismerteti az ott felmerült kérdéseket és elintézésük módját. Megvilágítja a Mefhosz sorsjáték ügyét, mely a közelmúltban a Mefhosz vezetőségét teljesen alaptalanul rossz hirbe hozta. Bejelenti továbbá az előadó, hogy a kongresszus Lehoczky Béla elnököt a vidéki végrehajtó bizottság tagjává választotta meg. Ezután a pénztáros és az irodalmi szakosztály elnöke jelen* tését veszi tudomásul a közgyűlés és Kristóf Tibor irod. szakosztály elnök indítványára elhatározta, hogy közeljövő* ben komoly és vigtárgyu szavalóversenyt rendez és e célra dijakat tüz ki. Végül elnök indítványára egyhangúan jeyyzőkönyvi körzönetet szavaz a távozó Bortnyik Lajos titkárnak kifejtett buzgó működéséért.